Fény az alagút végén
Most már a háziorvosok is a frontvonalban harcolnak, a rendelőkben és az oltópontokon négy különböző vakcinatípus is hozzáférhető. Háziorvosokat kérdeztünk az eddigi tapasztalataikról, és utánajártunk, milyen rendszerben folyik az oltás, ki milyen vakcinából kaphat.
Az egészségügyi dolgozóknak, valamint a szociális otthonok regisztrált lakóinak és alkalmazottainak az oltása folyamatban van, így már az idősebb és az alapbetegséggel élő lakosokon a sor. A nyolcvan év felettiek a Pfizer–BioNTech és a Moderna készítményeiből, míg a hatvan év alatti krónikus betegek az AstraZeneca vakcinájából kaphatnak. A különböző oltóanyagok ugyanis nem mindenkinek adhatók egyformán.
A Pfizer–BioNTech és a Moderna szérumát tizennyolc éves kor felett – a várandósokat leszámítva – bárki megkaphatja, az AstraZenecáét nem adják idősebbeknek, mivel a vizsgálatok még nagyrészt csak a 18 és 55 év közötti korosztályban folytak. A szállítmányok folyamatosan érkeznek mindhárom gyártótól a rendelőkbe és az oltópontokra. Az orosz Szputnyik V viszont csak az oltópontokra kerül, ahová elsőként 560 háziorvosi praxis irányíthat hetvenöt év alatti, nem krónikus beteg jelentkezőket.
A hatvan év felettiek és a hatvan év alatti krónikus betegek után a rendvédelmi szervek tagjai és olyan kormánytisztviselők következnek, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal. Utánuk jönnek a kritikus infrastruktúra – mezőgazdaság, közlekedés, közművek – dolgozói, végül a nagy többség, a lakosság kevésbé veszélyeztetett része márciustól kaphat oltást.
Kicsi a rendelő
– A Moderna oltóanyagából első körben egy ampulla érkezett, ez tíz embernek elegendő – meséli dr. Plávecz János tatabányai háziorvos. – Kaptunk egy listát a regisztrált nyolcvan év feletti pácienseinkről, megnéztük, ki van éppen oltható állapotban, aztán értesítettük őket. Akit nem értem el telefonon, ahhoz elmentem magam kocsival. Flottul ment minden, a betegek bejöttek a rendelőbe kísérővel, felkészültünk rá, hogy ha valaki mégsem jön el, legyen tartalék ember, aki hamar odaér szükség esetén. Mind jól vannak, mellékhatást nem tapasztaltunk.
Beadás után vakcinától függően negyed-fél órán keresztül még megfigyelik a pácienseket az esetleges, nem várt mellékhatások kapcsán; a tatabányai kis rendelőben öten férnek el egymástól másfél méteres távolságot tartva, tehát két körben, kétszer fél óra alatt zajlott le az oltás.
Plávecz doktor hozzáteszi, nagyobb mennyiség esetén nem marad ennyi idő a szervezésre, de a fiatalabb páciensekkel talán könnyebb lesz a kommunikáció és gyorsabb az ügymenet. A problémát egyelőre abban látja, hogy a rendelő kicsi, kollégájával felváltva dolgoznak, tehát az oltással párhuzamosan rendelés is folyik, miközben az előbbihez üres váróterem kell.
– Egyelőre nyitott kérdés, hogyan fogjuk levezényelni a tömeges beadást. Lehet, hogy este maradunk majd bent. Nem panaszkodom, örülök, hogy végre elindultunk a járvány leküzdése felé, az az ember vagyok, aki a megoldást keresi, nem a kifogást – mondja Plávecz doktor. Úgy látja: az orvosok sokszor politikai szimpátiájuk alapján nyilvánulnak meg az oltással járó problémák kapcsán. Úgy véli, amíg kevés vakcina érkezik, addig logikus a háziorvosoknál elosztani őket, később viszont praktikusabb lenne művelődési házakban és sportcsarnokokban megszervezni a tömeges oltást, ahogy Angliában is teszik.
Az egyik páciense az MTI nyugdíjas fotósa, aki a feleségével együtt kapta meg a Moderna vakcináját.
– Semmi rosszullétem nem volt, se hőemelkedés, se a közérzetemmel kapcsolatos rossz érzés – meséli Pista bácsi. – Először elkérték az igazolványainkat, mértek vérnyomást, oxigénszintet, lázat, nyilatkoztunk, hogy tényleg kérjük a vakcinát, és ezután adták be. Ment, mint a karikacsapás. Korábban ódzkodtunk egy kicsit tőle, de azután végiggondoltam, hogy három infarktusom volt, egy szívműtétem, jobb a védekezés. Orvos vejem is megnyugtatott, ők külföldön szintén a Modernából kaptak. Jól döntöttem, kitűnően érzem magam.
Versenyfutás
– Nálunk egy kicsit kalandosan zajlott az első kör, a kiválasztott betegek nagyon idősek, ezért nyolc helyre mi mentünk ki. Nem volt egyszerű, mert a Moderna ampullája felbontás után csak hat órán keresztül használható, tehát tíz embernél kellett ennyi idő alatt végezni, a helyszínen még fél órákat várakozva megfigyelés céljából – meséli dr. Eörsi Dániel budapesti háziorvos. – Ebbe pont belefértünk, miután ketten a rendelőben kapták meg egyszerre, volt egy házaspárunk, illetve két szomszédunk, így tudtunk időt spórolni a páciensek összevonásával. Probléma is akadt közben, mert az egyik hölgy sajnos nagyon legyengült állapotban volt, nem olthattuk be, ezért a hetvenéves fiának adtuk be a vakcinát, nehogy kárba vesszen.
Az elmondottak alapján most úgy tűnik, a háziorvosok is a frontvonalba kerültek, óránként érkezik hozzájuk új információ a hivatali szervektől, minden nagyon gyorsan zajlik. A tervezést ugyanakkor megnehezíti, hogy csak egy-két napra látnak előre.
– Olyan, mintha egy adventi naptárból kellene puzzle-t kiraknom, mindennap egy kicsivel többet tudok, de nem látom az egész képet. Kiszámíthatatlan, hogy a gyártók mennyit küldenek, és a hivatalok részéről is van némi fejetlenség. Az adminisztrációhoz tízféle papírt kell nyolc helyről letölteni, majd három helyre lekönyvelni, tehát nem egyszerű, de lassan beleszokunk. Inkább amiatt aggódom, hogy a háziorvosok átlagéletkora 57 év körüli, nem tudom, mennyire tartják a lépést az idősebbek – mondja dr. Eörsi Dániel.
A munkát a kihívás újdonsága is nehezíti. Míg a Moderna esetében a sorrendet csak az életkor határozza meg, az AstraZenecánál már az is kérdés az orvos számára, hogy a 60 év alatti, regisztrált krónikus betegei közül kik tartozzanak az első körbe.
– Ilyenkor kellene egy protokoll, mint ami alapján például a műtéti várólisták is készülnek – hívja fel rá a figyelmet az orvos. – Ilyet nem kaptunk, így magamnak állítottam fel egy sorrendet a szakirodalom alapján, hiszen az egyes alapbetegségek eltérő mértékben növelik a súlyos fertőzés kockázatát. A transzplantáltak az elsők, az ő immunrendszerük rendellenesen működik a kilökődés megakadályozása miatt. Ezután pedig a stroke-on, infarktuson átesettek, igazolt érszűkülettel élők vagy azzal műtöttek következnek, náluk a legnagyobb a kockázat. Végül mindenki más jön, a légúti vagy cukorbetegséggel, magas vérnyomással, elhízással, vese- vagy májelégtelenséggel küzdők, őket életkor szerint kezdtem el rangsorolni.
Eörsi doktoréknak nagy várótermük van, tízen is kényelmesen elférnek benne távolságtartással együtt is, így az AstraZeneca vakcinájával egyszerre be tudták oltani őket, fél óra alatt.
– Alapvetően azt látom, hogy a nyugati vakcinát szívesen fogadják a betegek, az oroszt többen elutasítják, a kínairól nem is beszélve – mondja dr. Eörsi Dániel. – Magyarország nehéz utat választott azzal, hogy önálló próbál lenni, de mindezzel együtt örülök, hogy végre oltunk. Eddig a járvány uralkodott az életünk felett, de most végre elkezdhetjük visszavenni az irányítást.
Még marad a maszk
Rendre visszatérő kérdés, hogy lehet-e a vakcinákból választani. A kormányzat megerősítette, hogy igen, már az értesítés során kiderül a regisztrált személy számára, melyik típust ajánlják fel neki, és visszautasíthatja, ha szeretné. Ha később más lehetőség nyílik a számára, újra értesíteni fogják, hiszen nem törlődik a regisztrációs listáról.
Akit már beoltottak, az sem tekinthet el a járványügyi szabályoktól. Noha az ő esetükben a betegség lefolyása nagyon enyhe vagy tünetmentes, hiszen a szervezetük már képes felismerni az idegen kórokozót, ők is elkaphatják és továbbadhatják a vírust. Igaz, a vizsgálatok szerint kisebb eséllyel. Ugyanakkor nemrég egy német idősek otthonában a második oltás után egy héttel fedezték fel a vírus elterjedését, tehát előfordulhat ilyen.
Mivel most többek között Magyarországon is drámaian nőtt a fertőzöttek száma, nálunk is alakulóban van a harmadik hullám, annak súlyossága, illetve a járvány vége immár az oltakozási hajlandóságon is múlik. Jó hír, hogy a nyugati vakcinákból idővel több fog érkezni a tervezettnél, az AstraZeneca megegyezett a IDT Biologikával további gyártósorok bevonásáról, miközben a BioNTech is elkezdte beindítani első németországi gyárát, így az év végéig ütemezett 1,3 milliárd helyett kétmilliárd adagot tud majd leszállítani. Szerencsére jelentős mértékben nőtt a magyar lakosság bizalma is a védőoltások iránt, immár kétmillióan regisztráltak, és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 15 százalékról majdnem 50-re nőtt azok aránya, akik szeretnének vakcinát kapni.