Első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására – hangoztatta a Fidesz vezérszónoka hétfőn a parlamentben.

Kósa Lajos, a kormánypárt vezérszónoka a miniszterelnök expozéja után hétfőn az Országgyűlésben kiemelte: a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot – mutatott rá.

Hangsúlyozta: Magyarországnak olyan országnak kell maradnia, amilyennek megismerték.

Ki az ördög gondolta volna, hogy annyi évvel a sztálini diktatúra és az MSZMP-diktatúra elmúlása után, szabad országok közösségében ugyanazzal a jelenséggel fognak szembe nézni, csak most már ezt nem kitelepítésnek és lakosságcserének, hanem kvótának, elosztási mechanizmusnak hívják – mondta.

A kényszerlakhely-változtatatás tömeges méretekben azonban még az ENSZ-alapokmány szerint is tilalmas – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: mindegy, hogy ezt milyen szóvirágokkal jellemzik, barátságos látogatás, tanulmányút, ideiglenes tartózkodás.

Kósa Lajos kitért arra is, az egész módosítás alapját az az új összefogás Magyarországért teremtette meg, amely az október 2-ai népszavazáson 3,3 millió embert „abba az irányba terelt”, hogy mondjanak nemet Brüsszelnek a kötelező kvótára, a betelepítési politikájára. Ha a parlament elfogadja a módosítást, legitimitását és a közös politikai akaratot senki nem kérdőjelezheti meg, ez még akkor is igaz, ha a szocialisták nincsenek jelen – értékelt.

Felidézte, hogy a szocialisták „azt hazudták a kampányban” mindenkinek, hogy bár lényegtelennek tartják a népszavazást, de a kvótaellenes törvény vitáján részt vesznek, és szavazásán igent mondanak, mert a kvótát elvetik. Hozzátette: fájó szívvel mondják, hogy Magyarország védelmében a szocialistákra, a baloldalra soha nem lehetett számítani. 1956-ban sem a magyar szabadságharcosok mellé álltak, inkább a szovjet megszálló hadsereg mellett harcolt a magyar baloldal – mondta Kósa Lajos.

Most újra kiderült, hogy jogi és politikai értelemben is az MSZMP, a pártállami diktatúra megvalósítójának utóda az MSZP – fogalmazott a frakcióvezető, aki szerint ha a magyar szabadságért kell küzdeni, már annak is örülni kell, ha a szocialisták nem szúrnak hátba. De lehet, hogy még ebben sem kell reménykedni – mondta.

Kitért arra is, hogy az unióban van olyan ország, amelynek alaptörvénye már most feketén-fehéren kizárja az idegen népesség betelepítését.

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője végül köszönetet mondott a frakcióegyeztetésen részt vevő Jobbiknak, KDNP-nek és a Fidesznek, és úgy látta, nincs elvi, elháríthatatlan akadálya, hogy kompromisszum szülessen a módosítás szövegéről.

Szájer József, a Fidesz másik vezérszónoka, EP-képviselő rámutatott: a szuverenitás és a hatalom forrása a nép, a nemzet. Magyarország nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezi, hanem a jogi tisztázását az unió és a hazánk közti viszonynak – hangsúlyozta.

Itt lép be az alkotmányos identitás kérdése – mutatott rá Szájer József, majd kiemelte: ide tartozik a népesség, a terület és az államforma egyaránt. 

A képviselő közölte, a módosítás a mai trendeknek, az uniós hatásköri szabályoknak, az unió alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel.

Úgy látta: a bevándorlás kapcsán helyes, ha Magyarország az eszét használja és nem ideológiai berögződések rabja, mint az több nyugati országban tetten érhető.

MTI