Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint további tíz fideszes politikus november 20-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek preambulumában kimondanák, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”. A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

Varga István úgy fogalmazott, ha késve is, de húsz évvel a rendszerváltás után meg kell húzni azt a cezúrát, amellyel egy új időszámítás kezdődhet Magyarországon. Mint mondta, ki kell jelenteni, hogy egy illegitim állapot, kommunista diktatúra uralkodott az ország 1944. március 19-i náci megszállása és az első szabadon választott polgári kormány megalakulása, 1990 májusa között.

Hangsúlyozta: ez az időszak mérhetetlen szenvedést okozott az ország lakosságának, és „eltérített bennünket arról az ezer éves magyar útról, amelyen addig haladtunk”.

Elmondta továbbá, hogy húsz évvel ezelőtt csalódásként élte meg, hogy akkor elmaradt egy „új vonal” meghúzása. Kiemelte továbbá, hogy Horn Gyulának nem lett volna erkölcsi alapja arra, hogy miniszterelnökként, vagy akár csak képviselőként „átlépje a parlament küszöbét”. Medgyessy Péter volt kormányfőre kitérve hozzátette: az „egész művelt világ rajtunk nevetett, amikor egy III/III-as után egy III/II-es miniszterelnökünk lett”.

A fideszes képviselő úgy fogalmazott, „vissza kell csatolni 1918-ra és a vissza kell térni Trianonra is (…) és azt hiszem ebben nincs vita”. Varga István felszólalásában ezután kitért arra is, hogy hite szerint az őszirózsás forradalom, illetve a tanácsköztársaság nélkül „nem veszthettük volna el az ország kétharmadát” – szavait ekkor élénk taps fogadta a kormánypárti padsorokból, míg a szocialista képviselők hangos morajlásban fejezték ki nemtetszésüket.

A politikus azzal folytatta, húsz évvel a rendszerváltozás után a „megtört, megfogyatkozott, területében és erkölcsi alapjában vesztes magyar társadalomnak (…) nincs tovább hátralépni”, ezért „igenis nemzetegységesítésre van szükség, igenis arra van szükség, hogy legalább lelki értelemben egyek legyünk és próbáljuk megtartani azt a pici, talpalatnyi földet, ami itt megmaradt”.

Az ezt követően a kormány nevében felszólaló Rétvári Bence igazságügyi államtitkár felszólalásában – a parlamenti vita elhúzódására utalva – jelképesnek nevezte, hogy egy olyan javaslat tárgyalását kezdhetik meg 11 órás késéssel, amelynek már 21 éve meg kellett volna születnie.

A kereszténydemokrata politikus a kabinet támogatásáról biztosította az előterjesztőket, majd kiemelte: a törvényjavaslat első része annak a lakmuszpapírja, ki hogyan viszonyul az előző rendszerhez. A javaslatot támogatók egyértelműen kijelentik, hogy „nem lehetőség áthajlás előző és új rendszer között” és egyértelművé teszik, hogy a „demokraták oldalán áll”.

Rétvári Bence emellett kiemelte, hogy az előterjesztés helyesen véget vet a húsz éve húzódó kárpótlás folyamatának és kimondja, hogy ha bármilyen új kárpótlási igény merül fel a XXI. századi diktatúrák áldozatai részéről, akkor az csak a költségvetésen kívüli, különadókból származó bevételekből törleszthető.

Wittner: a szabadság nem tesz minket igazzá

Az igazság szabaddá tesz, de ez fordítva nem igaz, a szabadság nem tesz bennünket igazzá – mondta Wittner Mária (Fidesz) országgyűlési képviselő a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

A képviselő feltette a kérdést, volt-e valódi rendszerváltás, volt-e szembenézés a múlt bűneivel. A „gennyes sebeket” fel kell tépni, mert csak így gyógyulhatnak be, csak így zárhatják le a múltat – tette hozzá.

Wittner Mária közölte, korábban kellett volna ezt a javaslatot beterjeszteni, nem szabadott volna hagyni, hogy „új gúnyát öltsenek”, hogy ott folytassák, ahol abba sem hagyták. Hangsúlyozta, egy nemzet nem nézhet szembe a „féloldalas” múltjával, meg kell nevezni a valódi bűnösöket, akik az elmúlt húsz évben lelkifurdalás nélkül a kisemberekre hárították a diktatúra bűneinek felelősségét.

Elmondta, a diktatúra alatt elkövetett bűncselekmények és azok elkövetőinek üldözése nem volt lehetséges, elmaradt a vezetők felelősségre vonása, nemcsak jogi, hanem erkölcsi értelemben is. Ez a javaslat meghúzza a határvonalat a hősök és a köztörvényes bűnösök között – tette hozzá.

Wittner Mária azzal fejezte be felszólalását, hogy beszélni kell a gyerekeinkkel is, hogy ne ismétlődjön meg az a „véres múlt”, amit a kommunista párt „az országra zúdított”.

KDNP: a jövőnk miatt fontos a szembenézés

A KDNP szerint Magyarország jövője szempontjából szükség van a szembenézéssel, és amíg az unió nem lesz ebben egységes, addig nem tudnak egységesen a múltra tekinteni.

Stágel Bence, a párt vezérszónoka a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat általános vitájában csütörtök este az Országgyűlésben azt mondta, ezrek kerültek koncepciós vádak alapján börtönbe, haltak meg, vagy kerültek munkatáborokba.

Kitért arra is, hogy ez a törvényjavaslat a közjogi szembenézést jelenti és örvendetesnek nevezte, hogy a cél nem a hatalom birtokosaival szembeni bosszúállás, hanem a múlt valósághű feltárása. Az áldozatokkal szemben erkölcsi kötelesség a társadalom igazságérzetének biztosítása – tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy egy átfogó, közjogi rendezés máig váratott magára, de amíg nem rendezik ezt a kérdést, addig nem várható el, hogy nyugaton megértsék az országot.

Jobbik: bűn nem maradhat büntetlenül

A Jobbik szerint négy lépésben kellene végrehajtani az elmúlt rendszer utáni igazságtételt. A múlt teljes feltárását a kommunizmus bűnöseinek bírósági elszámoltatásának, az alkotmányos jogfolytonosság helyreállításának, illetve a bűnökben részesek közéletből történő kizárásának kell követnie – mondta Gaudi-Nagy Tamás, a párt képviselője a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslat parlamenti általános vitájában csütörtökön.

Az ellenzéki képviselő felszólalásában úgy fogalmazott, ami a kommunizmusban, szocializmusban jó volt az sajnos eltűnt, míg ami rossz volt, nem változott. „Megmaradt a kijáró rendszer, az elitek összefonódása, a herék élősködése a nemzet tisztességes rétegei fölött és megmaradt a tehetségek előrejutásának gátlása, megmaradt az, hogy nemzeti érdekeinket fel nem vállalói politikai elit vezeti hazánkat” – fogalmazott.

Kiemelte: az igazságtételnek a „medréből kizökkent igazságosságnak helyes mederbe terelésének” kell lennie, amihez a kormányoldalnál kezdeményezettnél radikálisabb megoldásokra van szükség. Mint mondta, ezek során annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy „bűn nem maradhat büntetlenül”.

Gaudi-Nagy Tamás a kárpótlás kérdéséről azt mondta, a kommunizmusban az élethez szükséges szinte minden vagyontárgyat elvettek az emberektől, akiket a rendszerváltozás utáni kárpótlás során „lényegében újból átvertek”. A jobbikos politikus szerint ezért megkerülhetetlenül szükséges lenne a kárpótlás intézményének felülvizsgálata is, tehát azt nem lenne szabad lezárni, hanem folytatni kellene az ország gazdasági teherbíró képessége, illetve az igazságosság szem előtt tartásával.

MSZP: a törvény a mai baloldal megbélyegzéséről szól

Az MSZP szerint a mai magyar baloldal megbélyegzéséről, hiteltelenítéséről és nem csak a múlt felelőseinek felelősségre vonásáról szól a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című törvényjavaslat.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka a törvényjavaslat általános vitájában csütörtökön este az Országgyűlésben azt mondta, ezt támasztja alá az is, hogy a javaslat egyes passzusai arról szólnak, hogyan kötődik az MSZP az MSZMP-hez, és a felszólalók is az erre vonatkozó részeket emelték ki beszédükben. Hangsúlyozta: a kormányoldal megteremti a jogi alapjait annak, hogy politikai ellenfelüket hogyan lehet tönkre tenni és a párt vagyonát elkobozni.

Közölte: akik el nem évülő bűnöket követtek el, akik kínozták embertársaikat, azokat az MSZP szerint is el kell ítélni attól függetlenül, hogy melyik korszakban követték azokat el.

„Elítélem azokat, akik az 1956-os megtorlásokban szerepet játszottak, sem lelki, sem szellemi, sem pedig politikai közösséget nem vállalok Biszku Bélával” – fogalmazott. Hozzátette: „56 kapcsán régóta hangoztatjuk és hangsúlyozzuk, hogy Nagy Imrét véljük hősnek és nem a másik oldalt”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat szerint nemcsak az MSZMP, hanem annak kiszolgáló szervezeteit is bűnösnek tekintik, így a KISZ-t is, amelynek több millió tagja volt, ezzel őket is megbélyegzik. A Heti Válasz című hetilapból idézve Bárándy Gergely felsorolta azokat a kormánytagokat, Fideszes és KDNP-s frakciótagokat, akik korábban kapcsolatban voltak az MSZMP-vel, vagy a KISZ-szel. Ide sorolta Járai Zsigmond volt pénzügyminisztert és Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, akik MSZMP-tagok és III/II-es együttműködők voltak, Szita Károlyt, Kaposvár polgármesterét, aki III/III-as együttműködő volt, Pintér Sándor belügyminisztert, aki MSZMP-titkár volt, Boross Péter volt miniszterelnököt, aki MSZMP-tag volt, Pozsgay Imrét és Szűrös Mátyást, akik egykori MSZMP-KB-tagok voltak, Schmitt Pál köztársasági elnököt, aki miniszterhelyettes volt, Kerényi Imre volt MSZMP-titkárt, Fónagy János államtitkárt, volt MSZMP-tagot, Varga Mihályt, Deutsch Tamást, Kövér Lászlót és Orbán Viktort, akik KISZ-titkárok voltak, valamint Hoffmann Rózsa államtitkárt és Harrach Pétert is, akik MSZMP-tagok voltak. Mint mondta, reméli, hogy a Fideszes párttagkönyvek nem fognak a felelősségre vonások útjába állni, ha ez tényleg megtörténik.

Bárándy Gergely felszólalásában kitért arra is, hiába deklarálják, hogy ez a korszak nem létezett, hiába állítanak vissza utcaneveket, bélyegzik meg a baloldalt, a korszak létezett.

Feltette a kérdést, hogy miért 1944-ig nyúlnak vissza, miért nem mondanak ítéletet a zsidótörvényről, miért nem ítélik el azokat, akik Hitler oldalán beléptették az országot a világháborúba? Ezt lehet tolerálni, de a kommunista korszakot nem? – kérdezte hozzátéve: Rákosi és Szálasi között nem sok különbség van.

Közölte továbbá, ha a cél az, hogy felelősségre vonják az el nem évülő bűnök elkövetőit, akkor erről kellene törvényt hozni.

(MTI)