Az elfogadott uniós klímavédelmi csomag lehetővé teszi, hogy az Európai Unió 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ezen cél elérésben Magyarország jó alapokról indul, hiszen hazánk 2020-ig már 34 százalékkal csökkentette a kibocsátást. Az államtitkár kiemelte, hogy magyar kezdeményezésre úgy alakítják át az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszert, hogy a magas kvótaárak esetében automatikus árvédő mechanizmusok lépnek életbe, így megfékezhető a kvótaárak hirtelen megugrása. Emellett a háborús helyzetre tekintettel a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibővítése a tervezettnél egy évvel később, 2027-ben kezdődik.

Hirdetés

Steiner Attila sikerként értékelte, hogy Magyarország az 59 milliárd euró nagyságú pénzügyi alapból átlag feletti arányban részesül. Ez 2027 és 2032 között közel 1000 milliárd forint plusz forrást jelenthet hazánk számára, amelyet a kvótakereskedelmi rendszer hatásainak ellensúlyozására és az energetikai átállást ösztönző programok kialakítására fordíthat. Az államtitkár hozzátette, a hazai autóipar versenyképességét hosszú távon is megőrizzük azzal, hogy új autók esetében a belsőégésű motorokat nem kell 2035-ben kivezetni, mivel a karbonsemlegesség elve – a villanymeghajtás mellett – alternatív üzemanyaggal működő belső égésű motorokkal is teljesíthető.

Korábban írtuk