Búcsút mondhatunk az élelmiszer-biztonságnak?
Fogyasztóvédők, ébresztő!
Hiába kongatják a vészharangokat évek óta az európai élelmiszer-termelők. A politikai „elit” minapi döntése Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról kimondta vállalkozásaikra a halálos ítéletet: e döntés azt jelentené, hogy a tagországok többé nem védhetik meg polgáraikat az egészségünkre veszélyes, dömpingáron érkező élelmiszerektől, amelyeket nekünk szán az ukrán élelmiszergazdaságot uraló néhány globális nagyvállalat.
Már sokszor bebizonyosodott, hogy az Európai Uniót néhány globális nagyvállalat és befektetési alap lobbistái vezetik.
Erre utalt már az a 2014-es megállapodás is, amely 2016. január 1-je óta ideiglenes szabadkereskedelmi térséggé nyilvánította az Eu-t és Ukrajnát. Azzal a kitétellel, hogy fokozatosan közelíteni kell az ukrán jogszabályokat és eljárásokat, ideértve a szabványokat is, az uniós gyakorlathoz. Ezzel a társulási szerződéssel gyakorlatilag zöld utat kaptak az uniós piacra lépéshez az olyan globális befektetési alapok, mint a BlackRock, amely meghatározó tulajdonrészt birtokol számos, az ukrajnai piacot uraló élelmiszertermelő és agro-kemikáliákat forgalmazó világcégben is.
Miért baj ez? Azért, mert uniós élelmiszerbiztonsági előírások rendkívül szigorúak. A termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy a felhasznált alapanyagok is biztonságos forrásból származnak. Igazolniuk kell, hogy termékeik nem tartalmaznak olyan kemikáliákat vagy szennyeződéseket (például penészgombákat), amelyek veszélyesek az emberi szervezetre. A hatóságok szigorúan ellenőrzik a tárolási, feldolgozási körülményeket, eszközöket.
Az ukrán áruk esetében e szabályok betartásától nagyvonalúan eltekint a brüsszeli bürokrácia. Az áru kibocsátójának aláírásával kell igazolni, hogy áruja megfelel az uniós szabályoknak. De ez a bürokrácia semmit nem bíz a véletlenre:
megtiltották, hogy az uniós tagországok megvizsgálják, hogy az ukrán áru megfelel-e a hatályos növény- és állategészségügyi, így végsősoron az ember-egészségügyi szabályoknak. Így arról csak közvetett bizonyítékaink vannak, hogy Ukrajnában olyan vegyszereket és adalékanyagokat alkalmaznak a világcégek, amelyeket rég betiltottak az Unióban, mert például rákkeltő hatásaik vannak.
Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása tehát nem csak a mezőgazdaságban dolgozó emberek egzisztenciáját veszélyezteti azzal, hogy kereskedőik dömpingáron ránk sózzák a semmilyen előírásnak nem megfelelő génmódosított gabonát, zöldséget, baromfit, sertéshúst, olajos magvakat, tojást, vetőmagot és feldolgozott élelmiszert.
Azzal is szembe kell néznünk, hogy az Ukrajnában állomásozó globális vállalatok érdekében Brüsszel megváltoztatja az uniós élelmiszerszabványokat is.
Ömölhet majd ránk a génmódosított és méreganyagokkal telített ennivaló.
Ráadásul az is bizonyos, hogy ezek a nagyhatalmú cégek elfogadtatják a brüsszeli bürokratákkal, hogy a különböző férgek és bogarak részei lehessenek az európai táplálkozásnak. Hiszen ezek a vállalatok nemcsak a génmódosításban járnak elől, élharcosai a rovarfehérjékkel való kísérleteknek és gyártásnak.
Mindezek alapján valójában
érthetetlen, hogy a gazdáknak egyedül kell harcolniuk Brüsszellel. Itt az ideje, hogy követeléseik mellé álljanak a fogyasztóvédők, sőt a különböző betegjogi szervezetek is.
A zöldekre sajnos nem lehet számítani ebben a küzdelemben, noha az a termelési mód, amit a globális cégek képviselnek, egyúttal súlyosan környezetromboló is.
