Kiemelte: idén december 8-án a gazdaságfejlesztési miniszter munkaszervezetének épületében tartották meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring bizottsági ülését. Az egyeztetés témája a 2023-as minimálbér és garantált bérminimum összege volt. Czomba Sándor a megbeszélésen kifejtette, hogy a kormány a járulékcsökkentések terén már „elment a falig”, és arra kérte a munkáltatók és munkavállalók képviselőit, hogy ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy sikeresen meg tudjanak állapodni a 2023-as kötelező legkisebb keresetek mértékéről.

Hirdetés

„El kell kerülnünk a recessziót, meg kell védenünk a teljes foglalkoztatottságot és a családokat. Ehhez jól teljesítő gazdaságra van szükség. Mindenki abban érdekelt, hogy a megállapodás megszülessen, csak így őrizhető meg a bérbiztonság, a munkahelyek és vállalkozások stabilitása” – így fogalmazott. Az államtitkár megállapította, hogy közeledtek az álláspontok, a tárgyalások pedig a jövő hét folyamán folytatódnak.

Czomba Sándor emlékeztetett, hogy a minimálbér 2010 óta közel háromszorosára emelkedett, már magasabb, mint a szocialista kormányok idején az átlagbér volt. A kormány a munkavállalókat széleskörű intézkedésekkel támogatja: minden magyar család havonta 181 ezer forintot spórol meg a rezsicsökkentéssel, támogatást nyújt a családi adókedvezmény, kamatstop védi a hiteleseket és élelmiszerár-stopot is bevezettek – mutatott rá.

Végül az államtitkár arra is kitért, hogy a munkáltatók is érdemi segítségben részesülnek: a kormány Gyármentő Programot, valamint ehhez kapcsolódóan 100-100 milliárdos garancia és hitelprogramot indított, kiterjesztette a kkv-kra a kamatstopot, rendkívül kedvező hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül, valamint elindította az energia-intenzív kkv-k támogatását 220 milliárd forintos kerettel.

Korábban írtuk