Hozzátette, krízishelyzetekben van a legnagyobb szükség a stabilitásra, az egységre, és arra, hogy „közösségünk a magyarság érdekeit tartsa szem előtt, hogy félretegyük konfliktusainkat, és arra koncentráljunk, ami a legfontosabb: a Kárpát-medence biztonságának a megőrzésére”. Kiemelte: a magyarok a béke hívei.

Hirdetés

„Ahogyan 174 évvel ezelőtt is, most is tudjuk, hogy nagyhatalmi érdekek homlokterében élünk, ezért azt is megtanultuk, hogy cselekedeteinknek tétje van, szavainknak tétje van: Magyarország békéje és biztonsága. Ezen a tavaszon tehát mindennél jobban kívánjuk, hogy csendesüljenek el a fegyverek. Ez a tavasz pedig nem a felelőtlen összevissza beszéd ideje. Ez a tavasz nem a hazardírozás ideje. Ez a tavasz nem a kiszámíthatatlanság ideje. Aki most össze-vissza beszél, az veszélyt hozhat a magyarokra. Stratégiai nyugalomra, higgadtságra, nyugodt erőre van szükségünk” – húzta alá a tárcavezető.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1848-as követelések mutatnak utat a ma magyarjainak, amikor felvetődik a kérdés, hogy most, amikor a szomszédban háború dúl, mit diktál a magyarok és a közép-európai emberek érdeke. „Idegen hatalmak hazánkat ne sodorják háborúba. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Mindenhol egyet akarnak az emberek: biztonságban élni, és kimaradni ebből a háborús konfliktusból” – magyarázta.

Rámutatott, hogy soha nem voltak még olyan jók a magyar-szerb kapcsolatok, mint most. A két nép közös jövő építésébe kezdett, és ennek a közös jövőnek Szerbia és Magyarország együtt lesznek a nyertesei.

„Örömmel tölt el bennünket, hogy a vajdasági magyarok a szülőföldjükön boldogulnak, és hogy a szerb kormány az itteni magyarokra sorstársként és nemzeti erőforrásként tekint” – mondta.

Kifejtette: a háború egyebek mellett rávilágított arra, hogy Európának meg kell erősítenie képességeit és önállóságát a nemzetközi térben. Ez erős Közép-Európa nélkül nem valósulhat meg, ehhez pedig Szerbia uniós csatlakozására van szükség.

„Mi már felismertük, hogy Szerbia csatlakozása olyan gazdasági, biztonsági és stratégiai érdek, amely nélkül az európai küldetés továbbra is félkész marad. Magyarország számára Szerbia integrációja mellett ugyanolyan fontos a vele való jószomszédi viszony. Azonban ezeknek alapját mindenkor a határon túli magyar közösségek helyzete fogja meghatározni. A Vajdaság fellendülésének nélkülözhetetlen feltétele a két ország közötti megfelelő kétoldalú kapcsolat, valamint honfitársaink anyanyelvi, kulturális, oktatási, szociális és politikai jogainak szabad gyakorlása, érdekeinek akadálytalan képviselete” – hangoztatta az igazságügyminiszter.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is az április 3-i választások jelentőségéről beszélt ünnepi beszédében. Rámutatott, hogy a magyarországi és a szerbiai választások tétje is az, hogy „képesek leszünk-e mi – a tapasztalatainkkal – és az utánunk jövők – akik születésüktől csak a békét, a biztonságot, a stabilitást ismerték – együtt, közösen megőrizni azt, amit elértünk”.

Hozzátette: a választási kampány során azt tapasztalta, hogy az emberek tisztában vannak azzal, mi a tét, hogy mennyi mindent kellett tenni azért, hogy „politikailag elérjünk oda, ahol most vagyunk: legyen szavunk, érdekérvényesítő erőnk, lehessünk magyarok Szerbiában, és magyarként tiszteljenek bennünket a honfitársaink Magyarországon”.

Pásztor István kiemelte, hogy most minden, „amiért a rendszerváltozás óta megküzdöttünk, veszélyben van, és minden, ami az elmúlt tizenkét év hozadéka – önbecsülésben, felemelkedésben, előrehaladásban, partnerségben, jószomszédságban, nemzeti összetartozás alakításában, határok átjárhatóságának könnyebbé tételében, áruszállítás megkönnyítésében, beruházásokban és infrastruktúra fejlesztésben – veszélyben van”.

„Április 3-án eldől, megtanultuk-e a történelmet, és megtanítottuk-e a történelmet az utánunk jövőknek, április 3-a egy pillanat az időben, de jelentősége túlmutat önmagán. Figyeljünk oda egymásra és legyünk ott!” – mondta a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetője.

A VMSZ elnöke kitért az ukrajnai háborúra is, és kiemelte: „a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy a háború sohasem hozhat eredményt, csakis a kompromisszumok útján megvalósult tárgyalások”.

Hozzátette: politikai súlyuknál és méretüknél fogva óriási vizsga előtt állnak a nagyhatalmak és az Európai Unió nyugati fele. Földrajzi helyzetüknél és történelmi tapasztalatuknál fogva a közép-európai országok és a Nyugat-Balkán vállalja a szolidaritás mindennemű kifejezését, és így tesznek a vajdasági magyarok is.

Mint mondta, óriási a tét, Magyarország és Szerbia szempontjából „hatványozott fontossága lett ismét a szuverenitásnak és együttműködésnek, Magyarország és Szerbia egyetértése ebben a háborús válságban a mindennapjainkat, szó szerint a jövőnket befolyásolja”.

Korábban írtuk