Fővárosi ellenszélben a szuperkórház
Nem csitulnak a viták a köznyelvben szuperkórházként emlegetett Dél-budai Centrum (DBC) körül. Karácsony Gergely főpolgármester és a baloldali fővárosi közgyűlés már nem vitatja ugyan, hogy ilyen intézményre szükség van, de ezt új helyszínre, kertvárosi környezetbe tenné. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízottat arról kérdeztük, a főváros vezetése által kínált telkek alkalmasak-e a célra.
– Úgy tűnik, nem kell a fővárosnak a magyar egészségügy zászlóshajójának szánt, az Egészséges Budapest program keretében megépítendő szuperkórház. Egy szakmai kerekasztal-megbeszélésen ön azt mondta, a beruházás nem fővárosi ügy, hanem országos, nemzeti érdek.
– A Dél-budai Centrum ha megvalósul, nemcsak a fővárosiaknak nyújt ellátást, noha valóban ebben az intézményben gyógyulhatnak majd az I., II., XI., XII. és a XXII. kerület lakói, felnőttek és gyerekek egyaránt. Emellett Nyugat- és Közép-Magyarország régió öt megyéjéből fogadja majd a betegeket, vagyis több mint egymillió ember fog a megépülő kórházhoz tartozni. De továbbmegyek: néhány területen országos ellátást nyújt majd a tervezett 215 ezer négyzetméteres kórház. Számos betegségcsoport esetében olyan életmentő beavatkozásokat is el tudnak majd végezni itt az orvoskollégák, amelyekhez másutt nehéz hozzáférni. A Dobogó városrészben található állami tulajdonú telken mindez megvalósítható.
– Az önkormányzati választások után azzal érveltek a balliberális polgármesterek és egészségpolitikusok, hogy a beruházásra szánt pénzt inkább a meglévő budai kórházak korszerűsítésére, felújítására kell fordítani.
– Az Egészséges Budapest program részeként a tervek szerint megújulnak a budai intézmények is. Ezek a korszerűsítések azonban nem tudják kiváltani az úgynevezett szuperkórház megépítését, hiszen az, mint mondtam, nem csak fővárosi betegeket fogad majd. A Dél-budai Centrum az ország kórháza lesz. Ezek fényében könnyű belátni, hogy a tervezett új komplexumnál nagyságrendekkel kisebb alapterületű kórházépületek semmilyen toldással-foldással nem tehetők alkalmassá arra, hogy a fővárosiak mellett a központi régió betegeit is fogadják. A kormány szerint a magyar emberek megérdemlik, hogy hosszú évtizedek után végre épüljön egy korszerű, XXI. századi kórház.
– A városvezetők kifogásolják a helyszínválasztást is, mondván, hogy a kijelölt telek a város szélén van, nehéz megközelíteni.
– Az utóbbi száz-százötven évben Európában a kórházak általában a városok szélén épültek meg. Így volt ez nálunk is. A Szent Rókus vagy a Szent János Kórház szintén a főváros peremén épült föl, igaz, azóta körbenőtte őket a város. Vélhetően a főváros növekedése sem áll meg a Dél-budai Centrum telekhatáránál. A helyszín kiválasztásánál egyébként szem előtt tartottuk a jó közlekedést. Aki autóval érkezik a régióból vagy Dél-Budáról, annak rendelkezésre áll az M7-es és az M1-es közös szakasza, vagyis autópályán is megközelíthető lesz az új kórház. A tervek között szerepel a régi 7-es úton kialakítandó közlekedési csomópont is. Az autópálya közelsége fontos, hiszen mint mondtam, a leendő kórház feladatai között szerepel a sürgősségi ellátás is, vagyis komoly mentőautó-forgalom várható. A környéken jó a közösségi közlekedési hálózat, akár a városi, akár a távolsági buszok vonalát vizsgáljuk. Néhány új megálló kell még, hogy ilyen módon is könnyen elérhető legyen az intézmény. A szakemberek már dolgoznak a kötött pályás tömegközlekedés megvalósíthatósági tanulmányán. Ezért nem értem a megközelíthetőséget érintő kifogásokat.
– A főpolgármester mostanában általában környezetvédelmi szempontokra hivatkozva söpör le az asztalról minden fejlesztési tervet…
– A Dél-budai Centrum környezetvédelmi szempontból is a jövő kórháza lesz. Üzemeltetését komoly informatikai háttér támogatja majd, e rendszernek egyebek mellett a feladata lesz az energiaszabályozás és a légtisztítás is. Takarékossági és környezetvédelmi megfontolásból pedig zöldenergiát is alkalmazunk. A zöldgondolat érvényesülését szolgálja az is, hogy a zömében egyágyas kórtermek többsége zöldterületre néz. Ám ökológiai szempontból fontos újdonság, hogy a DBC papírmentes kórház lesz az informatikai rendszernek köszönhetően. Digitálisan nyomon követhetők majd a leletek, a betegek gyógyszerelése és állapota. Ez nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló. A digitális hálózat azonban nemcsak a gyógyító munkát könnyíti és gyorsítja meg, a betegek kényelmét is szolgálja. Az informatikai rendszeren keresztül tájékozódhatnak a világ eseményeiről, intézhetik ügyeiket, és tarthatják a kapcsolatot szeretteikkel.
– Ha nem a zöldszempontok jelentik a problémát, akkor milyen más megfontolásból javasol új helyszínt a Fővárosi Önkormányzat? Hol?
– Két telket ajánlottak fel megvételre a kormánynak, légvonalban nagyjából egy kilométerre a tervezett helyszíntől.
– Mennyiért?
– Erről nincs információm. Azt azonban tudom, hogy az egyik telek 32 524, a másik 50 524 négyzetméter. Belátható, hogy egyiken sem fér el egy 215 ezer négyzetméteres ingatlan. Ráadásul a munkát úgy kellene elkezdeni, hogy lebontjuk a telkeken álló félig romos épületeket, áttereljük az M7-es bekötő szakaszát és a telkek melletti vasúti síneket. Azt sem tudom, hogy a környék kertvárosi lakói hogyan fogadnák azt a környezeti terhelést, amit egy kórház jelent. Hiszen az autóval érkezők, a mentőautók jelentősen felborítanák az emberek mindennapi életét. Hely hiányában ráadásul le kellene mondanunk a tervekben szereplő két helikopter-leszállóról, valamint a tervezett parkolóhelyek kétharmadáról is. Ha a felajánlott „csereingatlanokra” építenénk meg a szuperkórházat, akkor az onnantól már nem szuperkórház lesz, mert nemcsak a helikopterekről és jelentős számú parkolóról kellene lemondanunk, hanem rengeteg olyan orvosszakmai, ellátási profilról is, amely ezen a helyen egyszerűen nem valósítható meg! Ha ilyen választásra kényszerülnénk a kórház építése során, akkor a „Beteget nem küldünk el!” jelmondatunk, vezérelvünk sem valósulhatna meg!
– A Dél-budai Centrum megépítésének előkészületei gőzerővel folynak. Hol tart most a munka?
– A terepen már a régészek és a tűzszerészek dolgoznak, zajlik a terület régészeti feltárása és a bombamentesítés, hogy később semmi ne zavarja meg a munkálatokat. Már javában folyik a tervezés, rohamtempóban dolgoznak az egyes területek szakértői, továbbá rendszeres, mindennapos a tervezők és a szakértők, vagyis az orvosi, ápolási, orvostechnikai, építészeti, gépészeti, informatikai és más szakmák képviselői közötti konzultáció egy ultramodern kórház megépítéséhez. A feladat minden szempontból óriási, hiszen olyan új intézményt kell tervezni, amely fogadni tudja majd a legkorszerűbb orvostechnikai eszközöket is. Mert a DBC nem csak a magyar egészségügy zászlóshajója lesz. Lendületet adhat a hazai orvoslás fejlődésének is. Ezért látom szomorú dolognak, hogy ilyen csatározások nehezíti, lassítják a megvalósulását. Most van rá pénz, politikai szándék és akarat, hogy ez a kórház megépüljön mihamarabb. Meggyőződésem, hogy pusztán politikai szempontok alapján nem szabad gátolni vagy elodázni a beruházás megvalósítását. Aki ezt teszi, az a magyar lakosság számára nehezíti meg a hozzáférést a gyógyulásukat szolgáló legmodernebb intézményhez.
– Milyen érdekektől vezérelve gátolhatja valaki egy ilyen grandiózus és nemes cél elérését?
– Nem is próbálok az ellenlábasok fejébe látni. Itt egyetlen érdek érvényesülhet, az pedig a magyar emberek gyógyítása magas technikai színvonalon, mérhetetlen odaadással, gondoskodással és alázattal.