Tavaly novemberben adtunk hírt arról, hogy az önkormányzati választások után alig három héttel Szigetvár tavaly októberben megválasztott fideszes polgármestere, Kolovics János megállapodott a hitelezőkkel és kihúzta a várost a gödörből: Szigetvár talpra állt. A csődben lévő várost éjt nappallá tévő óriási munkával, az átvett szerződések feldolgozásával, áttanulmányozásával és újratárgyalásával sikerült talpra állítani. Nem sokkal később kézhez kapták azt a jogerős bírósági végzést is, ami kimondta, hogy a bíróság az egyezséget jóváhagyta és az adósságrendezési eljárást befejezettnek tekinti. Szigetvár végre elindult a gyarapodás útján. Az építkezés megkezdődött. Most azonban újra viharfelhők gyülekeznek a kisváros fölött: noha a távfűtőművek az utolsó fillérig visszafizette tartozásait az E.ON-nak, a szolgáltató mégis egyoldalúan szerződést bontott és most a korábbihoz képest dupla áron szolgáltat gázt a kisvárosnak, amely a szolgáltató csapdájában vergődik.

A különös eljárás példa nélküli. Szigetvár vezetése azt fontolgatja, hogy a hatóságokhoz fordul. Míg évekkel korábban az akkori szocialista városvezetés szabadulni próbált az óriási anyagi terhet jelentő intézményeitől, az új városvezetés már arra törekedett, hogy visszaszerezze a kórházat és a város közel kilencszáz lakásában távhőszolgáltatást végző Szigetvár Távhő Kft.-t. Idén áprilisban sikerült is megállapodnia a Medical Investments Zrt.-vel, a korábbi tulajdonossal: Szigetvár önkormányzata bejelentette, hogy május elsejétől visszaveszi a Szigetvári Kórházat üzemeltető SzigetvárMED Kft.-t valamint a kilencszáz lakást, illetve magát a kórházat is ellátó Szigetvári Távhő Kft.-t a korábbi tulajdonostól. Május elsejétől mindkét gazdasági társaság újra száz százalékban az önkormányzat tulajdonába került. Ám a két cég ekkorra már az összességében mintegy 170 millió forintos lejárt számlatartozásával elérte csúcstartozását az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nél.

A 2008-as Gázellátási törvény módosítása következtében 2010. június 30-ával a gázellátás tekintetében a távhőszolgáltatók kikerültek a kedvezményes, az úgynevezett egyetemes szolgáltatási körből. Még az előző menedzsment feladata lett volna, hogy kiírja a közbeszerzést a szabad piaci beszerzésre, tudván, hogy a Gázellátási törvény még az előző kormány idején megváltozott: gyakorlatilag 2008 óta lett volna idő arra, hogy időben gondoskodjanak a gázellátás biztonságáról. Ám az előző menedzsment ezt nem tette meg: közbeszerzést nem írt ki. Így kezdődött a különös huzavona az E.ON-nal, amely példa nélküli: Kolovics János polgármester szerint a szolgáltató visszaél erőfölényével, és sakkban próbálja tartani a Szigetvári Távhő Szolgáltatót, illetve vele együtt a tulajdonos önkormányzatot.

– Ilyen gazdasági helyzetben nem volna szabad ennyire elmérgesíteni a helyzetet. Mi minden erőnkkel azon voltunk, hogy az utolsó fillérig visszafizessük a két cég tartozásait, és ezt meg is tettük – mondta a Demokratának Kolovics János, Szigetvár polgármestere.

Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. idén június 30-án küldött egy ajánlatot a két gazdasági társaság ügyvezetőjének, amelyben már a szabadpiaci árak szerepeltek. (Ezt vajon miért nem tette meg már tavaly? Ugyanis a 2008. évi XL. törvény szerint 2010. június 30-ával kerültek ki a távfűtőművek az egyetemes szolgáltatási körből s nem az idén – a szerk.)

Ezt az ajánlatot a két önkormányzati tulajdonban lévő cég nem fogadta el. Úgy vélték, az E.ON részéről nem volt gáláns, hogy mindössze egyetlen nap gondolkodási időt hagytak a menedzsmentnek, a szerződéstervezetben a korábbinál mintegy 30-40 százalékkal magasabb árakat határozva meg. Ugyanakkor energiaellátás nélkül nem maradhattak, így mégis rá kellett hagyatkozniuk az E.ON ellátására.

A közbeszerzést időközben kiírták, ám annak átfutási ideje legalább négy, de inkább öt hónap. Közben folyamatosan fizettek: minden erejükkel azon voltak, hogy ledolgozzák a tartozásaikat. Ez sikerült is: a korábbi 170 millió forintos adósságállományt öt hónap alatt 24 millió forintra, október közepére pedig a nullára csökkentették. Ennek ellenére a fűtési szezon kezdetén, október 7-én a város és a két cég vezetése a Dunántúli Napló című megyei napilapból értesült arról, hogy az E.ON felmondta velük a szerződést. „Felmondja a szolgáltatói megállapodást, és a jövőben ilyen módon nem kíván együttműködni az E.ON a kórházat üzemeltető SzigetMed Kft-vel illetőleg a városi távfűtésért felelős Szigetvári Távhőszolgáltató Kft.-vel” – tájékoztatta a Dunántúli Naplót az energetikai cég. „Az E.ON-tól kapott információ szerint a két társaság vezetése előző nap kapta kézhez az erről szóló hivatalos értesítést” – állította a Baranya megyei lap. Csakhogy ez nem volt igaz. A két cég vezetése nem kapott kézhez semmilyen felmondólevelet. A sajtóból értesültek az eseményekről. A felmondást csak akkor vették át, amikor hosszas huzavona és többszöri időpont-egyeztetés után az E.ON Energiaszolgáltató Kft. képviselője végre hajlandó volt velük tárgyalóasztalhoz ülni. Erre október 13-án került sor.

Lehoczki Balázs ügyvezető igazgató az előre egyeztetett időpont ellenére, egyéb elfoglaltságaira hivatkozott, és nem fogadta őket. Ám akik ott ültek a tárgyalóteremben, hallhatták, hogy a távhőszolgáltató minden lejárt tartozást kiegyenlítette, és ezt a helyszínen kivonatokkal is igazolta. Úgy tűnik, hiába. Az E.ON képviselői átadták a szerződés felmondásáról szóló levelet.

– Cégünk döntése mögött évek óta húzódó elszámolási vita van, amit eddig sem a cégvezetőkkel, sem pedig az önkormányzattal folytatott egyeztetés nem oldott fel. A két önkormányzati társaság tetemes adósságot halmozott fel a kifizetetlen villany- és gázszámlákkal, amelyek nagysága februárban elérte a 100 millió forintot, jelenleg 44 millió forinton áll. A küszöbönálló fűtési szezon előtt mindenképpen rendezni kívánjuk a helyzetet, hiszen a tartozások kiegyenlítése a kölcsönösen elfogadott szeptember 28-i határidőre sem teljesült. Az egészségügyi intézmény ellátását eddig nem korlátoztuk, de indítványoztuk, hogy az üzemeltető a szabad piacon keressen más szállítót magának – ezekkel a szavakkal tájékoztatta október 7-én a sajtót Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője.

A Demokrata birtokában lévő pénzügyi kimutatás azonban ellentmond az E.ON szóvivője nyilatkozatának. Eszerint a Szigetvári Távhő Szolgáltató Kft. szeptember havi záró egyenlege 19,5 millió forintos tartozást mutat, október 11-én már csak 16 millióval tartoznak, a tárgyalás napján, október 13-án pedig már nincs egyetlen forint tartozásuk sem. Ennek ellenére az E.ON nem változtatott álláspontján, hanem a tárgyalás során újra megerősítette, hogy azonnali hatállyal felmondja a földgáz-kereskedelmi szerződést. „Kérjük Önöket, hogy felmondásunk alapján a jövőbeni földgáz-vételezéstől szíveskedjenek tartózkodni, ellenkező esetben szerződés nélküli vételezőnek minősülnek, amely komoly szankciókat von maga után” – áll az E.ON Energiaszolgáltató Kft. felmondólevelében, amelyet az ügyfeleket nem fogadó Lehoczki Balázs ügyvezető igazgató írt alá.

De mik azok a komoly szankciók? Vagy úgy gondolja az E.ON, hogy Szigetvár teljes lakossága gázellátás nélkül marad a fűtési szezonban, csak azért, mert a két cég könyvelése nem egyezik? Szigetvár az E.ON csapdájába került: kénytelen gázt vételezni továbbra is. De épp itt kattan be a csapda: mivel jelenleg még nincs új partnere, így kizárólag az E.ON-tól tud gázt venni, mégpedig szabálytalan vételezőként immár kétszeres áron: ezt írja ugyanis elő a cég üzletszabályzata, amelyre az E.ON a levelében is hivatkozik:

„A szerződés nélkül elfogyasztott földgáz mennyisége a beépített készülékek névleges összteljesítménye alapján, napi 24 órás teljes terhelést feltételezve állapítják meg, amit a földgáz az időszakban kialakult legmagasabb árával számol el a Társaságunk, a rendszerhasználati díj pedig ilyen esetben a mindenkori hatósági ár kétszerese” – áll a társaság Földgázelosztói Üzletszabályzatának 8.7. pontjában. Ügyes.

Berecz János, a két önkormányzati cég, a SzigetvárMED és a Szigetvári Távhő Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója a Demokratának elmondta, hogy még a leghidegebb téli napon sem használják ki a távfűtőmű teljes kapacitását, különösen nem a nap 24 órájában. Berecz János úgy érzi, emögött a felmondás mögött mondvacsinált indokok állnak.

– Szabálytalan vételezőnek azt szokták minősíteni, aki visszaél a mérővel, megmágnesezi, vagy megfúrja valahol a vezetéket, esetleg egyáltalán nincs mérője. Nekünk viszont hitelesített mérőberendezéseink vannak. Az elfogadhatatlan a számunkra, hogy a kiegyenlített tartozásaink ellenére is szerződést bontanak velünk csak azért, hogy utána dupla áron adhassák nekünk a gázt – mondja az ügyvezető, aki szerint az E.ON Energiaszolgáltató azt is nagyon jól tudja, hogy új szerződést csak akkor lehet kötni a szabad piacon, ha a tartozás az utolsó fillérig rendezett, ugyanis úgynevezett nullás igazolást kell kérni a korábbi szolgáltatótól.

– Ha az E.ON miatt az árak a csillagos égbe szöknek, ami egy távhőszolgáltató üzem teljes kapacitását feltételezve valóban komoly összeg, a távfűtőműnek újra tartozása keletkezhet és egyre nehezebben tud szabadulni az E.ON fogságából, amely közben már dupla áron számlázza a gázt – rajzolja fel az ördögi kör vonalát az ügyvezető.

De mi a kiút ebből a helyzetből? Nos, Szigetvár új vezetése nagyon elszánt. Amellett, hogy vitatják a felmondás jogalapját és jogszerűségét, új szolgáltatót keresnek. Márpedig aki keres, az talál. Ahogy kijutottak a legmélyebb gödörből, visszaszerezték a cégeiket és ledolgozták az adósságállományt a nullára, úgy meg fogják találni azt a megoldást is, amely a város zavartalan energiaellátását biztosítani tudja. Az ügy különös csattanója, hogy várhatóan október 31-ig eredményes lesz a szabadpiaci beszerzés és a két gazdasági társaság az egyetemes szolgáltatási szerződés árainál is mintegy harminc százalékkal olcsóbban juthat majd energiához…

Nem az a kérdés tehát, hogy kitől akar a jövőben gázt venni Szigetvár. Hogy kitől nem akar, az már tudható. A kérdés az, hogyan lehet kordában tartani az erőfölényükkel visszaélő, extraprofitra szert tevő, többségében külföldi tulajdonban lévő, de Magyarország területén szolgáltató mamutcégeket és azok vezetőit? Továbbá az, hogy milyen hátsó szándékból teremtette meg a szállítói zsaroláshoz szükséges törvényi feltételeket az előző kormány, amelynek regnálása idején elfogadták a Gázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt, melyben egy későbbi határidővel kivonták az egyetemes szolgáltatási körből a távfűtőműveket, illetve az önkormányzatokat anélkül, hogy végiggondolták volna, mi lesz a kivéreztetett településekkel, azok intézményeivel: mi lesz az iskolákkal, a kórházakkal a korántsem kiegyensúlyozott és a legkevésbé sem szabad, profitéhes multik által megszállt és ellenőrzött úgynevezett szabadpiacon.

Hernádi Zsuzsa