Gellért Ádám: Jól dokumentálható Biszku szerepe a megtorlásokban
Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló fideszes javaslatot kidolgozó jogász szerint Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter, az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik irányítója esetében egy büntetőeljárás során számos dokumentummal lehetne alátámasztani, hogy Biszkut felelősség terheli a megtorlások levezényléséért.
Gellért Ádám azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy a fideszes Gulyás Gergely a Ház elé terjesztette azon javaslatát, amellyel törvényben rögzítené, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit és végrehajtóit.
Az indítványt kidolgozó jogász szerint a törvény, ha elfogadja az Országgyűlés, valóban csak egy szűk személyi körre vonatkozna – ahogyan az korábban elhangzott -, ám ennek oka kizárólag az, hogy 55 év telt el a történtek óta, így mára nagyon kevés azoknak a még élő embereknek a száma, akik bármely funkciójukban elkövethették az emberiesség elleni bűncselekményt. Mint fogalmazott, „borzasztóan nehéz” megmondani azt, hogy kikre is vonatkozhat majd a törvény, ugyanis a felelősséget firtató, célzott történészi munka, ilyen irányú kutatás máig nem született.
Gellért Ádám rámutatott, ha az emberiesség elleni bűncselekményekről szóló törvény hatályba lép, bárki tehet majd feljelentést, ám a Központi Nyomozó Főügyészség – amelynek feladata lenne az ilyen ügyekben a nyomozás lefolytatása – hivatalból is kezdhet nyomozni, ha tudomására jut ilyen bűncselekmény, és ha az érintettel szemben fennáll a nyomozás megindításához szükséges gyanú. (Gulyás Gergely korábban azt mondta, a jogszabály hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi majd a szükséges intézkedéseket az eljárások megindításához.) A jogász úgy számol, ha nyomozások indulnak, komoly történészi-ügyészi együttműködésre lesz szükség, szaktanácsadók – vagyis történész szakértők – munkáját kell igénybe vennie a hatóságnak – csakúgy, mint például a Képíró-perben -, mivel főleg levéltári iratok lehetnek a bizonyítékok. Megítélése szerint legalább olyan mélynek és átfogónak kellene lennie a kutatásnak és a bizonyításnak, mint a sortűzperek esetében.
Azt, hogy lesznek-e elítélések, ma még senki nem tudja megválaszolni, és várhatóan igen nehéz lesz a bizonyítás is – mondta, kiemelve ugyanakkor, hogy Biszku Béla esetében viszonylag „könnyebben” megállapítható lenne a bűnösség, ugyanis „nagyon jól dokumentálható”, hogy a volt kommunista belügyminiszter, az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik irányítója milyen döntéseket hozott, milyen döntésekben szavazott, továbbá az, hogy részt vett a megtorlásokat koordináló bizottság munkájában, és a párt központi, valamint politikai bizottságának is tagja volt, ráadásul „a Nagy Imre-per vádirata a Belügyminisztériumban készült”. A Nagy Imre-perre kitérve arra is felhívta a figyelmet, hogy Biszku Béla olyan tárgyalásokat folytatott abban az időben a Szovjetunióban, amelyek egyértelműen az eljárások befolyásolására irányultak. Az erről szóló dokumentumok egy része fellelhető Magyarországon, azonban több irat még orosz levéltárakban lehet, így a jogász azt valószínűsíti, hogy orosz hatóságok megkeresése is szükségessé válhat.
Gellért Ádám arra nem vállalkozott, hogy Biszku Bélán kívül más lehetséges érintetteket is megnevezzen az esetlegesen felelősségre vonhatók köréből, azt azonban megerősítette, amit korábban Gulyás Gergely is mondott, hogy az akkori igazságszolgáltatásban résztvevőkre is vonatkozhat a jogszabály.
Azzal kapcsolatban, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények büntetési tételét az elkövetéskor hatályos jog alapján kellene megállapítani, a jogász elmondta, az emberölés esetében az 1956-ban hatályos büntető jogszabályok életfogytig tartó szabadságvesztést is lehetővé tettek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „büntetéskiszabásról még nagyon korai lenne beszélni”.
Arra a felvetésre, hogy a jelenleg hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) emberiség elleni bűncselekményekről tesz említést, Gellért Ádám kifejtette: a mai magyar Btk.-ban nem létezik emberiség elleni bűncselekmény, azt csupán többes számban, egy fejezet címeként említi a kódex. A Btk. ebbe a körbe sorolja a béke elleni bűncselekmények közül a háborús uszítást, a népirtást és az apartheidet, valamint közéjük tartoznak a háborús bűncselekmények is, azonban – hívta fel a figyelmet a Fidesz-javaslatot kidolgozó jogász – ezek nem alkalmazhatók az 1956-os forradalmat követő időszakra, ám az emberiesség elleni bűncselekmény igen, amely a magyar jogban „egy teljesen új” bűntett. Álláspontja szerint az 1956-ot követő megtorlások az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriáján belül a politikai alapon történő üldözést, illetve az emberölést meríthetik ki. Utóbbit azért – magyarázta -, mert az emberölés úgy is megvalósulhat, ha valakit jogellenes eljárás keretében végeznek ki.
Gulyás Gergelynek az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslata szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre a büntető törvénykönyv (Btk.) elévülhetetlenségre vonatkozó passzusát kellene alkalmazni. Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám – Gulyás Gergely korábbi szavai szerint – anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna.
(MTI)