A kormánypárti politikus erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ülésén beszélt azt megelőzően, hogy a testület – az LMP-s és MSZP-s képviselők távollétében – tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta kezdeményezését.

Kormánypárti és ellenzéki képviselők is úgy látták, hogy a nem elévülő bűntettekre vonatkozó nemzetközi jogi kategória a törvényjavaslat nélkül is alkalmazható Magyarországon, a vonatkozó nemzetközi egyezményt ugyanis egy 1971-es törvény erejű rendelettel kihirdették. Gaudi-Nagy Tamás például azt mondta, ennek alapján az ügyészségnek hivatalból nyomozást kellene indítania a délvidéki magyarság ellen Szerbiában elkövetettek miatt.

Gulyás Gergely szintén azt mondta, szerinte is a belső jog része ez, az ügyészség gyakorlata ugyanakkor nem ezt tükrözte, ráadásul a hivatkozott rendelet a tényállásokat nem hirdette ki. A törvényjavaslat – mondta – a vitás helyett egyértelmű jogi helyzetet teremt.

A képviselő október 19-én terjesztette az Országgyűlés elé azt a javaslatát, amellyel törvényben rögzítené, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám – Gulyás Gergely szavai szerint – anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna.

Gulyás Gergely korábban Biszku Bélát említette azok között, akiket indítványa érintene.

(MTI)