Gulyás Gergely: A békével és a jó amerikai kapcsolatokkal jól járunk
Ha béke lesz, akkor jól járunk, és ha az új amerikai adminisztrációval Magyarország mellett Európa is képes megtalálni a közös hangot, akkor azzal is jól járhatunk – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Atlanti Tanács (MAT) csütörtökön Budapesten tartott tisztújító közgyűlésén.
A miniszter – aki az eseményen vette át a szervezet Antall József-díját a transzatlanti gondolat pártolásáért, támogatásáért és a MAT munkájának elősegítéséért – kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország számára könnyebbség az Egyesült Államokban történt változás.
Arról beszélt: az előző amerikai adminisztráció Magyarországhoz fűződő viszonya „kifejezetten barátságtalan volt”, és a demokrata kormányzat előszeretettel tett azért, hogy „ők döntsék el (…), kik legyenek kormányon”.
Gulyás Gergely megjegyezte: az Obama-kormányok alatt „a viszony azért még szövetségesi volt”, a változást 2021 januárja, azaz Joe Biden hivatalba lépése utánra tette.
Szólt arról is: van egyfajta kontinuitás az amerikai külpolitikában, mégpedig az, hogy „az Egyesült Álamok nem kívánja Európát megvédelmezni”, legalábbis elvárja a kontinenstől, hogy rendelkezzen a maga megvédéséhez szükséges, korábban évtizedeken keresztül elhanyagolt képességekkel.
A díj névadóját méltatva Antall Józsefnek a köz szolgálatához való viszonyát emelte ki, hangsúlyozva: az egykori kormányfő példája megmutatta, hogy a haza szolgálata egy nehéz időszakban teljes személyes odaadást kíván.
Felidézte: Antall József orvosaitól azt kérte, ne az életét, hanem a munkaképességét hosszabbítsák meg. A volt miniszterelnök olyan személyiség volt, aki nélkül a rendszerváltoztatás egészen más lett volna – fűzte hozzá. Kifejtette: Antall Józsefnek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarországon parlamentáris kormányzati rendszer jött létre, amelyben kellően erősek voltak az átmenet erőszakmentességének garanciái; ha az állami működés rendjét nézzük, az 1989-ben módosított, talán azt is mondhatjuk, újraírt alkotmány államra vonatkozó fejezete szinte változatlanul él tovább.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy szinte semmilyen hasonlóság nem látható a rendszerváltoztatás kora és napjaink politikai élete között. Mint mondta, Antall József idejében a tisztelet hangja érvényesült a közéletben, érvekre érvekkel válaszoltak a szereplők. Szavai szerint ez mostanra megszűnt, nincs többé. Ez a demokrácia szempontjából komoly veszteség – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint az akkori és a mostani törvényhozás jegyzőkönyveit összehasonlítva azt érezhetjük, hogy azok „két különböző világ” termékei.
Gulyás Gergely annak a véleményének adott hangot: a mai politikai klíma nem feltétlenül teszi vonzóvá ezt a pályát a fiatalok számára, ugyanakkor kellenek olyan testületek, egyesületek, közösségek, amelyek a politika és a viták változásaitól függetlenül a változatlanságot képviselik. Hozzátette: az ilyen szereplők „biztos, hogy a magyar közéletnek nagy szolgálatot tesznek”.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a MAT alelnöke méltató beszédében kiemelte: Gulyás Gergely alakja azt sugallja, hogy a párt víziója nem egyetlen időszakra, a rendszerváltoztatás „nagytakarítására” szorítkozott.
Hozzátette: a díjazott olyan nemzeti, keresztény, konzervatív, protestáns értékrenddel bír, aminek hosszú távon is helye van a magyar politikai palettán.
Németh Zsolt emlékeztetett: a Fidesz a kommunizmus felszámolására jött létre, de ez a munka hosszadalmasabbnak bizonyult, mint azt első lendületükben az alapítók gondolták.
Mint mondta, ebben a munkában vett részt „operatív problémamegoldó emberként” szerteágazó területeken a bámulatos lexikális tudással rendelkező Gulyás Gergely, legyen szó a 2006-os események áldozatainak védelméről, az alaptörvény megalkotásában való részvételről, vagy éppen a németajkú államokkal fennálló, Magyarország számára létfontosságú kapcsolatok ápolásáról.
