Nagy a gyermekvállalási kedv a fővárosi agglomerációban
Gyerekek éltető közösségben
Miközben országosan nem feltétlenül erről szólnak a hírek, Budapest környékén számos településen igazi gyermekboom tapasztalható. Az agglomeráció vonzza a családos beköltözőket is, de – úgy tűnik – a támogató helyi közegben könnyebben érkeznek meg a kis testvérek is a családokba, miközben az óvodák és az iskolák kapacitásuk határán működnek. Utánajártunk, mi állhat a jelenség hátterében.
Mintegy ötven budakeszi család, majd kétszáz fő, többségükben kisgyerekek töltötték együtt a pünkösdi hosszú hétvégét a Velencei-tónál az úgynevezett AnyaIma-táborban. A nevéből fakadóan a helyi katolikus közösségre építő családos táborokat 2016-ban indította útjára a szervező házaspár, akik mára maguk is négy gyermek boldog szülei lettek. Van, aki egy gyerekével jött, van, aki mind a héttel – a lényeg az együttlét. Hogy mennyire jó egy élő közösséghez tartozni, mutatja, hogy az első tábortól kezdve szép lassan majdnem háromszorosára nőtt a résztvevők száma – egyrészt időközben sok kis testvér született a családoknál, másrészt a beköltözőkkel a közösség létszáma eleve egyre nő.
Ez csak egy kiragadott példa a Budapest agglomerációjában zajló életre, ahol családok, nagycsaládok ezrei találják meg számításukat. Sokan pedig új életüket – adott esetben az ország egy távoli pontjáról ideköltözve. Jól ismert tény, hogy Pest vármegyébe rengetegen vándoroltak az utóbbi évtizedekben mind Budapestről, mind az ország más vidékeiről, és ez a beáramlás a 2010-es évek második feléhez vagy a Covid éveihez viszonyítva kisebb ütemben ugyan, de a mai napig folytatódik.
A kivétel
A 2011 és 2022 közötti tizenegy év alatt Pest vármegye lakossága 116 ezer fővel nőtt, ami csaknem tízszázalékos bővülés. A 2022-es népszámlálás adatai szerint Budapesten és az ország többi megyéjében is népességcsökkenést látunk, a Pest vármegyén kívül egyedül bővülő Győr-Moson-Sopronban is mindössze 17 ezer fős a többlet. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy Pest vármegyében él a legtöbb, szám szerint több mint 225 ezer 14 alatti gyermek, hanem arról is, hogy itt az összlakosság 16,9 százalékát teszik ki, miközben az országos átlag mindössze 14,5 százalék. Pest vármegye minden hatodik lakosa tehát 14 évnél fiatalabb gyermek, míg országosan nézve csak minden hetedik.
Ismerjük a magyarországi születésszámokat és a tényt, hogy sajnos a szülőképes korú nők egyre kevesebben vannak. (Erről bővebben lásd: Többen, de nem elegen, Demokrata, 2025. február 5.) Pest vármegyében azonban kicsit más a helyzet, a gyerekek száma korántsem csak a beköltözők miatt gyarapszik: a termékenységi mutatók eleve magasak itt, az országos átlagot meghaladó mértékűek. Észak-Magyarország vármegyéiben látni csak ennél magasabb mutatókat, de ott ennek egészen más okai vannak.
Budapest körüli sziget
Az agglomerációban a lakosságszám az elmúlt években kétségtelenül nagyot nőtt, mondta a Demokrata megkeresésére Tengyer Minea, a Szilasmente Nagycsaládos Csoport vezetője.
– Nálunk, Nagytarcsán, nyugodtan mondhatom, még a főváros környékihez képest is nagyobb mértékben. A folyamatra, hogy az agglomerációban több gyermek születik, nyilvánvalóan kedvező hatással van Budapest közelsége. Így a szülőknek több a lehetőségük a munkaerőpiacon, ami azért is fontos, mert a jelenlegi családtámogatások nagy része munkához van kötve – magyarázta a Családjainkért Alapítvány elnöke. Tengyer Minea arról is beszélt, hogy a családot tervező pároknak vagy a már gyermekeseknek az is vonzó perspektívát nyújt, hogy a lakhatási körülmények jellemzően jók az agglomerációs településeken. A Budapestről kiköltözők ráadásul a fővárosinál nagyobb alapterületű lakást, házat tudnak venni, olyat, amelynek legalább egy kis kertrésze van.
– Az az érzésem, hogy ilyen, a gyermekek számára idilli környezetben a családok sokkal könnyebben vállalnak további testvéreket és nagyobb eséllyel születhetnek meg a vágyott gyermekek – tette hozzá.
Nagytarcsa helyzetére visszatérve érdekes adat, hogy 2011 és 2022 között országos viszonylatban is a legnagyobb mértékben itt nőtt a népesség: tizenegy év alatt 67 százalékkal többen, mintegy 6600-an élnek a településen. Ez kiugró adat, mert a budai agglomerációban is legfeljebb 15-20 százalékos bővüléseket látni, a Budapest északkeleti agglomerációjához tartozó Veresegyházon és Erdőkertesen pedig 30 százalékot súrolót. A Budapest közvetlen szomszédságában fekvő Nagytarcsa ráadásul minden bizonnyal abban is rekorder, hogy lakosai között a 2022-es népszámlálás adatai szerint 23 százalék a kisebb gyerekek aránya.
– Ez az arány pedig még mindig nő, mostani számításaink szerint már 24-25 százalék körül van, vagyis elmondható, hogy minden negyedik nagytarcsai 14 évnél fiatalabb – jegyezte meg Tengyer Minea. Mint mondta, amikor az önkormányzati egyeztetéseken a jövőbeli fejlesztésekről szó esik, igyekszik emlékeztetni a döntéshozókat, hogy még mindig várható nagy gyermekboom a településen, hiszen a csokkal költöző családoktól további nagyszámú bölcsődés és óvodás érkezik belátható időn belül.
Ez sem egyedülálló jelenség, a legtöbb agglomerációs településre igaz. Beszédes tény ugyanis, hogy a 2015 és 2023 közötti nyolc és fél évben igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény (csok) több mint 250 ezer érintett családjából mintegy 16 százaléknyian Pest vármegyébe költöztek az állami milliók segítségével – azaz majdnem minden hatodik csokos család itt telepedett le. (2024 januárjától a korábbi csok helyett a csok plusz konstrukció van érvényben – a szerk.) Sokan a meglévő gyerekeikre tekintettel tudtak élni a lehetőséggel, de a szülők összességében statisztikai átlagban 0,5 gyereket vállaltak a csok érdekében. Vagyis minden második csokos családnál született vagy születik még mostanában újabb gyermek.
Tanulni egymástól
A közösség nagyon sokat számít a gyermekvállalásban, mondta a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) keretein belül működő csoport vezetője.
– Ezt nap mint nap tapasztalom a saját közösségünkben is – tette hozzá Tengyer Minea. Úgy látja: sok fiatal édesanya tele van kérdésekkel és bizonytalansággal, mert úgy érzi, sosem lehet tökéletes, főleg anyaként. De amikor rájönnek, hogy mások is hasonló helyzetekkel néznek szembe és mégis megoldják, akkor ez rendkívül megerősítő tud lenni. A közösség jelenléte sokszor pont azt a biztonságot és bátorítást adja meg, ami ahhoz kell, hogy a család nyitott legyen újabb gyermek vállalására is. A nagycsaládos-egyesületekről sokan azt gondolják, csak akkor léphetnek be azokba vagy lehetnek önkéntesek, ha van legalább három gyermekük, holott ez nincs így.
– Nálunk is vannak szép számmal egy- vagy kétgyermekes szülők. Szoktuk mondani, hogy minden nagycsalád az első gyermekkel kezdődik. Gyakran előfordul, hogy valaki egy gyermekkel érkezik a közösségbe, és bár nem feltétlenül tervez testvért, idővel látja, milyen szeretetteljes légkörben élnek a többgyermekes családok. Megtapasztalja, hogy minél többen vannak, annál több a nevetés, az élmény és a szeretet is. Sokszor ez a megtapasztalás indít el bennük egy új gondolatot – és valóban, az elmúlt években több ilyen örömteli történetet is láttunk. Ez szinte minden NOE-közösségre jellemző – magyarázta Tengyer Minea.
Ahogy egymás segítése, támogatása is a nehezebb helyzetekben.
– Egy nagycsaládos anya eszméletlenül kreatív tud lenni, azt szoktam mondani, hogy bármelyikünk lehetne logisztikai igazgató. Sokat tanulunk egymástól is, hogy mit hogyan praktikus csinálni, és ha valaki egy közösség része, akkor számíthat is a másikra, a szülők, a családok számíthatnak egymásra. Egy kisebb településen ismerjük egymást annyira az ovis, iskolás szülőkkel is, hogy ha mondjuk dugóba kerül valamelyikünk és nem ér oda a gyerekéért, akkor nyugodt szívvel tud szólni valakinek, hogy kérlek, vidd haza a gyerekemet, majd érte megyek kicsit később – fejtette ki.
Tengyer Minea szerint az sem zavaró, hogy az agglomerációs településekkel kapcsolatban egyre több negatív hangvételű cikk vagy tévériport jelenik meg: zsúfoltságról, dugókról, a lakosságszám növekedéséhez képest lassú infrastruktúra-fejlesztésekről.
– Persze, ezek a dolgok bosszantóak tudnak lenni a hétköznapokban, hogy például valaki a dugóban ül, vagy késik a busza, a vonata. De amikor a nagyobbacska gyerekek már bringára pattannak, egyedül kimennek a sportpályára vagy átmennek a barátjukhoz, a szabadban, a természetben játszanak, az megfizethetetlen. Szerintem az agglomerációs települések nagy részének minden olyan kényelme megvan, ami vonzóvá teszi őket a családok számára, a gyerekeknek pedig igazi gyerekkort tudnak adni – jegyezte meg végezetül a háromgyermekes édesanya.
