Amikor 2006-ban először polgármesternek választottak, az volt a célom, hogy a városban egészséges lokálpatriotizmus alakuljon ki, hogy a győriek büszkék legyenek lakóhelyükre. Olyan programokat valósítunk meg együtt, amelyek közösséggé formáltak minket, győrieket, és ezt a hozzánk érkezők is érzik – mondta a Demokratának Borkai Zsolt, Győr polgármestere.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– A honlapján a neve mellett a következő címszavak szerepelnek: családapa, olimpikon, polgármester. Ez fontossági sorrend?

– Mindenképpen! 1989-ben kötöttem házasságot, az első gyermekünk 1992-ben, a második 1995-ben született. Boldog család­apa vagyok, a család elé szerintem semmi sem kerülhet. A sport hatéves korom óta nagyon közel áll a szívemhez. Az a gyermekkori álmom, hogy olimpián induljak, teljesült. A polgármesterség pedig a mindennapjaim része. Szívesen végzem ezt a munkát szeretett városomban, hiszen itt születtem Győrben, minden szál ideköt azóta is.


– Írhatta volna azt is az olimpikon helyett, hogy olimpiai bajnok. Kicsit szerényen kezeli az eredményt…

– Lehet és kell is szerényen kezelni. Furcsán szoktam tekinteni az úgynevezett politikai celebekre, akik a médiában a különböző titulusaikkal jelennek meg, és a rangjukkal kérkednek. Nem ez szabja meg az ember valódi értékét. Az, hogy 1988-ban olimpiai bajnok lettem, fantasztikus dolog, büszke vagyok rá. Az a korszak, bár lezárult, örökre végigkíséri az életemet. Én szinte mindent a sportnak köszönhetek, mindaz a tudás, tapasztalat, amit ott szereztem, a polgármesteri munkámban is segít.


– Milyen tudásra céloz?

– A sport céltudatosságra, munkabírásra, kitartásra, a sikerek és kudarcok megfelelő kezelésére nevelt. Ezt építem be a hétköznapjaimba is.


– Ha a múlt évből ki kellene emelni egy sikertörténetet, melyik lenne az?

– Nem nehéz kiválasztani. Amit a legnagyobb sikerként éltem meg, az a nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, amelyet tavaly Győr városa rendezett. Nem csak számomra volt ez sikerélmény, a győriek is ugyanúgy élték meg, mint én. Az Európai Olimpiai Bizottság a rendezvény utáni zágrábi közgyűlésén, 50 ország véleménye alapján, minden idők legszínvonalasabb és leghangulatosabb fesztiváljának nyilvánította az eseményt. Nagy köszönettel tartozom Magyarország kormányának azért a támogatásért, amit ehhez a rendezvényhez nyújtott, és persze a győrieknek is, akik hihetetlen vendégszeretettel fogadták az ötven ország sportolóit.


– Mit adott a fesztivál a győrieknek fejlesztésekben és lelkileg?

– Az utóbbi a fontosabb, általában erről kevesebb szó esik. A verseny megrendezésének hihetetlen közösségi ereje volt. Mindenkit büszkeséggel töltött el, hogy egy megrontott felnőttolimpiai kezdeményezés után megmutathattuk az országnak, hogy képesek vagyunk megszervezni és sikerre vinni egy ilyen világeseményt. Nem voltak negatív hangok, a győriek kedvesen bántak az ideérkező vendégekkel, felpezsdült a város, és igazi olimpiai hangulat alakult ki. Hatalmas méretű beruházásokat hajtottunk végre. Főként állami, hiszen a kormány több tízmilliárd forinttal segített minket a létesítményfejlesztés terén, részben saját forrásból felépítettünk egy több mint ezer hallgatónak otthont nyújtó egyetemi kollégiumot, hétmilliárd forintot költöttünk sportlétesítményekre, és közel 30 milliárd forintot fordítottunk a város infrastruktúrájának fejlesztésére. Több városrészben és a belvárosban is megújultak az utak és a közműhálózat. Ezek a fejlesztések azóta a helyiek kényelmét szolgálják, és folyamatosan hatással vannak az idegenforgalomra is. Biztos vagyok benne, hogy vendégeink egy része a jövőben visszatér majd városunkba.


– Az elmúlt évek kevésbé dicsőséges sportszereplője, az ETO FC tavaly tulajdonosváltáson esett át. Mit vár ettől?

– Nyugalmat végre. A város pénzét a jövőben is kizárólag olyan helyre juttatjuk, ahol biztosítékot látunk egy átlátható, korrekt gazdálkodásra az utánpótlás-nevelés érdekében. Én az új tulajdonosban látom ezt a biztosítékot, remélem, beváltja a hozzá fűzött reményeket. Úgy tűnik, hogy legkésőbb január végére rendeződnek az elmaradt kifizetések, és a klubnak korábban munkát végző vállalkozók és dolgozók megkapják a nekik járó pénzeket. A legfontosabb, hogy több száz gyerek számára a jövőben is tudjuk biztosítani a magas színvonalú sportolási lehetőséget.


– Megvalósult az a célja, hogy Győr a sport fellegvára legyen?

– Szerintem igen. Sikeresek a csapatsportágaink. Kiemelhetem a női kézilabdát, de a női kosárlabdától kezdve a férfikézilabdán keresztül a jégsport is jelentős. Az egyéni sportok közül a hagyományosan győri sikersportágak, mint például a kajak-kenu mellett meg kell említeni az úszást. Korábban győri úszóról nem nagyon lehetett hallani, most az úszócsapat az országos éremtábla első helyén szerepel. Az infrastrukturális fejlesztésekkel és a kormány jelentős támogatásával igazi lehetőségeket tudunk teremteni a versenysport számára. A város azonban nemcsak a létesítményeket tartja fenn, hanem, ahogy mondani szoktam, úgynevezett „csörgő forintokkal” az utánpótlássportot is támogatja. A költségvetésünk több mint 1 százalékát fordítjuk erre.


– A sikerek mellett májusban mégis komoly személyes kudarc érte…

– A legnagyobb kudarc egyértelműen az volt, amikor a MOB elnöki posztjáról leváltottak. A csalódás feldolgozásában segített az a sok elvégzendő feladat, amely a polgármesteri munkám során várt rám. Sikerült továbblépni, ráadásul most még több időben tudok a városvezetői munkámra koncentrálni, többet vagyok a családommal is, így végül hasznomra fordíthattam a vereséget.


– Nem sokat panaszkodott a leváltás után…

– Nem is lett volna értelme. Egy korszak lezárult. Az eljárás nem volt túlságosan elegáns. Politikai ellenfeleim polgármesterként is megpróbáltak elgyengíteni, és saját hasznukra fordítani a pillanatnyi helyzetet, amikor úgy gondolták, hogy sebezhetővé váltam. Még két évig polgármester vagyok, és szeretnék majd elindulni a következő választáson is 2019-ben, hiszen az önkormányzati ma már elkülönül a parlamenti voksolástól. Továbbra is érzem a győriek bizalmát és szeretetét, meg kívánom méretni magam. Addig pedig teszem a dolgomat.


– Melyek voltak a múlt év legfontosabb intézkedései?

– A város költségvetése 55 milliárd forint, amelyből saját forrásként 20 milliárdot költöttünk 2017-ben infrastrukturális fejlesztésekre. Ehhez kapcsolódtak a 2016-ban vagy a korábbi években már elkezdett beruházások, mintegy százmilliárd forint értékben. Ezek óriási összegek. Az egyik legfontosabb közlekedésfejlesztési projekt az az elkerülő út, amely az M1-es autópályát és a 14-es főutat köti össze. A magyar állam, az Audi Hungária Zrt. és Győr városának összefogásával megépített út átadását a közeljövőben tervezzük. Bevált az iparűzési adó mértékének csökkentésére irányuló kezdeményezés is. Eleinte féltünk attól, hogy az adóbevételeink csökkenni fognak, de nem így történt. Az intézkedés jótékonyan hatott a vállalkozási kedvre, erősödött a város gazdasági élete.


– Mi a helyzet Győr kulturális életével?

– Az Orbán Viktor miniszterelnök úrral aláírt Modern Városok Program részeként az infrastruktúra mellett a kultúrára helyeződik a legnagyobb hangsúly. A tervek között szerepel egy teljes körű színházfelújítás, egy új koncertterem és egy konferencia-központ kialakítása is. 2017-ben saját forrásból 4,5 milliárd forint támogatás jutott a város kulturális életének fejlesztésére. Nemcsak a sport, hanem a kultúra terén is szeretnénk bizonyítani, ennek szellemében indulunk a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címért.


– Múlt tavasszal, amikor a Modern Városok Program keretében a miniszterelnök Győrben járt, úgy fogalmazott, hogy a település hozzájárult az ország önbizalmának növeléséhez. Kell ennél nagyobb dicséret?

– Amikor 2006-ban először polgármesternek választottak, az volt a célom, hogy a városban egészséges lokálpatriotizmus alakuljon ki, hogy a győriek büszkék legyenek lakóhelyükre. Irigykedve néztem néhány olyan magyar várost, ahol sikerült megvalósítani ezt a szemléletet. Ma már ugyanezt a büszkeséget látom a győrieken, a városhoz való erős kötődést, és annak vágyát, hogy munkájukkal maguk is hozzátegyenek a lakóhelyük gyarapodásához. Erősödött az önbecsülésük, és ezt saját maguknak köszönhetik. A város pedig ennek köszönheti dinamikus fejlődését.


– Mi kellett ahhoz, hogy megmozduljanak a helyiek? Pénz, akarat, útmutatás?

– Minden. Egy újfajta szemlélet kellett hozzá, és az, hogy igyekeztünk a helyieket bevonni a közös munkába: civil szervezeteket, intézményeket, gazdasági és kulturális egységeket. Győr Sopron és Budapest után az ország harmadik műemlékekben leggazdagabb városa. A helyiek szeretnek délutánonként a megújult belvárosban sétálni, kiülni a teraszokra. Elkezdett élni ez a város, már nem zárkózunk be, sokkal nyitottabbak vagyunk. Olyan programokat valósítunk meg együtt, amelyek közösséggé formáltak minket, győrieket, és ezt a hozzánk érkezők is érzik. Az ifjúsági olimpián nálunk járt sportolók is kiemelték, hogy milyen jó a város kisugárzása, hangulata, a győriek barátságos viselkedése.

Szabó Judit