Vagyis a 2007-es 60 százalékról 2010-re a GDP 80 százalékára nőtt a tagállamok átlagos adóssága. Görögország, Írország és Portugália, vagyis a csőd közelébe került EU-tagállamok mellett elsősorban a brit, a spanyol, a francia, és legújabban a lengyel, szlovák kormány járult hozzá az az adósságmutató romlásához.

Az adósságrátát elsősorban a válság hatásait tompítani hivatott kormányintézkedések növelték, amelyek komoly deficitet okoztak az egyes államok költségvetésében.

Több országban további komoly kiadást okozott a bankszektor rendbetétele. S növelte az államadósság GDP-hez viszonyított arányát az is, hogy az elmúlt években az uniós államok szinte mindegyikében csökkent a GDP értéke.

Az elmúlt évi fejlemények eredményeként az EU legeladósodottabb államává Görögország vált, adóssága GDP 143 százalékára rúg. Ezt az elemzők többsége immár visszafizethetetlennek tartja, s valószínűsíti, hogy a görög kormány egy-két éven belül bejelenti az államcsődöt.

A második Olaszország adóssága pillanatnyilag a GDP 119 százalékán áll, a szintén notórius adós Belgium ugyanakkor 100 százalék alá küzdötte magát, majdnem pontosan egy szintre kerülve Írországgal és Portugáliával.

Az új helyzetben Magyarország egyre kedvezőbb helyzetbe került. A híresen erősnek tartott német gazdaság adósságrátája immár magasabb a magyarnál, s Franciaország is eladósodottabb hazánknál. Ugyanakkor térségünkben 80 százalékkal még mindig a magyar gazdaság a legeladósodottabb, a sorban utánunk jövő lengyelek tartozása csupán a GDP 55 százalékára rúg.

Az euróval fizető országok átlagos adósságállománya 85 százalék, vagyis magasabb az uniós átlagnál. Ami azért is tűnik méltatlannak, mert a közös valutát átvenni szándékozó országokkal szemben maximum 60 százalékos államadósságot vár el Brüsszel.