Háborúban a tényekkel
Kampányt indított az ellenzék a nagy mennyiségben Magyarországra érkező kínai és orosz vakcinákba vetett bizalom aláásására. A tudományos tényekkel szembemenő hazugságkampány jól illik abba a stratégiába, amelyet egyes politikai erők a koronavírus-járvány kitörése óta folytatnak.
Mikor a kormány a hónap elején bejelentette, hogy megállapodott a Sinopharm nevű kínai gyártóval, amely hamarosan egymillió adag vakcinát szállíthat hazánkba, az ellenzéki pártok rögtön támadásba lendültek. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a kínai oltóanyag beszerzése mögé Orbán Viktor „keleti diktatúráknak” szánt baráti gesztusát vizionálta. A DK pedig még petíciót is indított Tiltakozom az ellen, hogy Magyarországon olyan kínai vakcinával oltsanak, amelyet nem engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség! címmel. Gyurcsány Ferencet az sem zavarta, hogy az egészségügyi hatóságok biztonságosnak ítéltek az oltóanyagot, és persze arról is mélyen hallgatott, hogy amint nyilvánosságra került, a magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a Sinopharmmal, pár nap leforgása alatt tizennégy uniós ország jelentkezett be a gyártóknál.
Mindeközben az ellenzék holdudvara egy logikai bukfenccel a kormányt vádolja a közbizalom rombolásával. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője a brüsszeli Politico portálnak nemrég úgy nyilatkozott, hogy „ha aláássák az emberek hajlandóságát arra, hogy beoltassák magukat, akkor [Orbánnak] kell viselnie a politikai következményeket”.
Már az első hullám alatt is
Az ellenzék már a vírus Magyarországon való megjelenésekor megkezdte a védekezés átpolitizálását. Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője márciusban azon sajnálkozott az ATV-ben, hogy nem magyar, hanem iráni diák volt az első fertőzött Magyarországon, ez pedig a kormány „bevándorlás elleni propagandáját” erősíti.
A baloldali politikusok ezek után azzal támadták a kormányt, hogy szerintük túl sok lélegeztetőgépet vett. (Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt tíz évben az ellenzék következetesen lélegeztetőgépekben mérte minden általa feleslegesnek ítélt állami beruházás értékét.)
Fekete-Győr András közösségi oldalán márciusban „ijesztő felkészületlenséget” és „szétrohasztott egészségügyet” emlegetett, amire rálicitálva a DK-s Varga Zoltán több tízezer magyar fertőzöttet és leselejtezett, pincében összetákolt lélegeztetőgépeket vizionált.
A legelvetemültebb állítások természetesen Gyurcsány Ferenc háza tájáról érkeztek. Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes áprilisban egyenesen gyilkosnak nevezte a magyar kormányt, amiért kórházi ágyakat szabadíttat fel a koronavírus-járvány miatt. Vágó István egykori kvízmester és a párt elnökségi tagja pedig a járvány kitörésekor azzal vádolta a kormányt Facebook-bejegyzésében, hogy a vírusteszteken spórol, és arra utalt: érdekük, hogy kevesebb nyugdíjas legyen Magyarországon.
Hasonlóan vélekedett Lamperth Mónika volt szocialista belügyminiszter is, aki márciusban egy facebookos kommentre, mely szerint a kormány célja az idős emberek elpusztítása, úgy reagált, hogy „ezt sajnos nem tudom kizárni”. A vád különösen abszurd annak fényében, hogy az ellenzéki politikusok a Fidesz–KDNP szavazóit rendszerint Erzsébet-utalványokkal megvásárolható, demens nyugdíjasokként láttatják.
A baloldal foga fehérjét a DK-s Arató Gergely villantotta ki, amikor májusi ATV-s nyilatkozatában a koronavírus szövődményeiben meghalt magyarok kapcsán kijelentette, hogy „ebben a számban sem áll sajnos rosszul az ország”. Az elszólást később „szerencsétlen nyelvbotlásnak” minősítette, és természetesen semmilyen tisztségéről nem mondott le.
Bajban a tényekkel
Az ellenzéki politikusokon sokszor a nyers adatok megértése is kifog, vagy éppen szándékosan értelmezik félre azokat. A párbeszédes Szabó Tímea április 20-i parlamenti felszólalásában azt állította, hogy „az egész kerek nagy világon Magyarországon halnak meg a legtöbben a koronavírus-járványban”. Pedig a képviselőnő egy gyors internetes kereséssel könnyen rátalálhatott volna az amerikai Johns Hopkins Egyetem adataira, melyek szerint egymillió főre vetítve a 27-ből 15 EU-tagállamban volt nagyobb a halálesetek aránya a lakossághoz mérten, mint Magyarországon, világszinten pedig a 73. helyen álltunk. Szabó Tímea ennek ellenére odáig ment, hogy „hentesnek” nevezte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, amiért elrendelte a kórházi ágyak felszabadítását.
Később Szabó megkapta a legkevésbé sem hízelgő Kamuvideós Korózs-díjat, amelyet Nacsa Lőrinc KDNP-s országgyűlési képviselő alapított, hogy elismerje a járvány elleni védekezésben legnagyobbat hazudó baloldali politikusok teljesítményét.
Csúcsra járatott álhírgyártás
Az említett díj névadója a szocialista Korózs Lajos volt, aki egy május végi kamuvideóban 43 éve a szakmájában dolgozó mentősként mutatott be egy Németh Athina nevű nőt, aki azt állította, hogy a kórházak kiürítése miatt „tíz hazaküldött betegből kilenc meghalt”. Nemsokára azonban kiderült, hogy a nő nem dolgozott mentősként sem az Országos Mentőszolgálatnál, sem betegszállító cégeknél, de állításával ellentétben a Samaritanus Mentőszolgálatnál sem. Az álmentős lánya a Hír TV-nek később azt nyilatkozta anyjáról, hogy beteges hazudozó nyolc általánossal, egészségügyi szakképesítés nélkül. A nő elmondta, hogy Németh Athinát az 1990-es években sikkasztásért, 2018-ban pedig kuruzslásért ítélték el. Kiderült az is, hogy Szabó Tímea már korábban is felemlegette Németh Athina állítólagos betegeinek tragikus sorsát, előbb az Országgyűlésben, majd a Népjóléti Bizottságában.
Korózs Lajos nem tanult az esetből: tavaly novemberben egy álstatisztikát osztott meg a Facebookon, mellyel azt állt szándékában bizonyítani, hogy a koronavírus a leggyakoribb halálozási ok Magyarországon. Felelősségre vonás ez ügyben sem történt, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke pedig kerek perec leszögezte, hogy Korózs nem fog lemondani.
Álhírekért Karácsony Gergelynek sem kell a szomszédba mennie. A főpolgármester egy tavaly decemberi Facebook-posztjában azt állította, hogy a kormány eltitkolja a koronavírus-járvány esetszámait. Pedig ismét csak egy internetes keresés kellett volna ahhoz, hogy tudja: azokat területre lebontva bárki megtalálhatja a Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett tájékoztatóoldalon. Karácsony emellett azt állította, hogy Budapesten feleakkora volt a járvány miatti halálozás, mint az ország egészében, miközben a nyilvános adatokból kiderül, hogy a közel kétmillió főt számláló Budapesten akkor 1782, vidéken 7379 elhunytat regisztráltak.
A hatékony védekezésbe vetett közbizalom rombolása tehát az ellenzék politikai stratégiájává vált, melybe jól illik a mostani, oltóanyagokkal kapcsolatos hangulatkeltés is. És a járványnak még nincs vége.
Vakcina és semmi más – Komoly szakmai kifogások voltak a Pfizer oltóanya ellen
Miközben a baloldal rögeszmésen az orosz és a kínai vakcinák ellen kampányol, a Le Monde megírta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség komoly minőségi kifogást tárt fel az EU által favorizált Pfizernél, amikor az EU már engedélyezte a használatukat. Valójában ez lehet a szállítási késedelem egyik oka.
Abban mindenki egyetért, hogy szükség van biztonságos és hatékony védőoltásokra a koronavírus mielőbbi megfékezésre, mert egyelőre nem valószínű, hogy magától megszűnik a járvány, amely világszerte milliók életét követeli.
Megdöbbentő ugyanakkor az Európai Unió eljárása: előbb féléves késéssel rendelte meg az általa előnyben részesített két vakcinát (Pfizer–BioNTech, Moderna), majd a Le Monde című tekintélyes francia lap értesülései szerint az Európai Bizottság nyomást gyakorolt az Európai Gyógyszerügynökségre, hogy a felmerült problémák ellenére is engedélyezzék e két oltóanyag használatát. Ekkor már Kínában, Oroszországban, Indiában, Angliában, az USA-ban és Izraelben is gőzerővel oltottak a legkülönfélébb szérumokkal, köztük a Pfizerével is, az unióban viszont nem lehetett hozzájutni egyetlen engedélyezett vakcinához sem.
A Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyagának vizsgálata még folyt, és mindkettőnél problémák merültek fel, amikor az EU már engedélyezte a használatukat, állítja a Le Monde az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) erről szóló dokumentumai és a kiszivárgott levelezések alapján.
A dark webről töltötte le egy nemzetközi újságírókból álló csapat azokat a dokumentumokat, amelyeknek hitelességét az Európai Gyógyszerügynökség a Le Monde kérdésére elismerte.
A megszerzett levelek közül az egyik egy november 19-én tartott konferenciabeszélgetésre utal, amelyet az EMA magas rangú tisztviselője az Európai Bizottsággal folytatott, és amely „meglehetősen feszült, már-már kellemetlen légkörben zajlott”. Ugyanaz a tisztviselő másnap a Dán Gyógyszerügynökséggel tárgyalva azt mondta, „meglepődött azon, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelműen meghatározta azt a két vakcinát, amelyet még az év vége előtt jóvá kell hagyni: a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltását, miközben mindkettővel problémák merültek fel”.
A Pfizer–BioNTech oltóanyagával kapcsolatban az Európai Gyógyszerügynökség három fő kifogást fogalmazott meg. Az első, hogy egyes gyártási helyeket még nem ellenőriztek, a második, hogy hiányoznak a tömeggyártásra szánt, azaz kereskedelmi forgalomba hozott készítmények adatai. A legfőbb kifogás pedig az volt, hogy a rendelkezésre álló adatok minőségi különbségeket tártak fel a klinikai vizsgálatok során felhasznált és a kereskedelmi forgalomba hozott tételek között. A gyógyszerügynökség ezt a harmadik pontot találta a leginkább aggasztónak. Az eltérés a vakcinák kulcsfontosságú elemét, az RNS integritásának mértékét érintette. Ez teszi lehetővé a sejtekbe történő bejutást követően a vírus tüskefehérjéjének előállítását, ami arra készteti az immunrendszert, hogy felismerje és semlegesítse a kórokozót.
A klinikai vizsgálatokban alkalmazott vakcinák 69-81 százalékban tartalmaztak intakt RNS-t, a tüskefehérje szintéziséhez szükséges teljes szekvenciát. Az új gyártósorokon előállított oltóanyag ugyanakkor ennél jóval alacsonyabb, átlagosan 59 százalékos arányt mutatott, de néhány tétel még ennél is rosszabbat, mindössze 51-52 százalékot.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA), amellyel az EMA konzultált, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezek a gyártási és minőség-ellenőrzési kérdések nem befolyásolják a sürgősségi felhasználási engedélyeket, mert azok valójában nem magának az oltásnak, csak a vakcina ideiglenes felhasználásának az engedélyét jelentik. Az EMA-t azonban ez nem győzte meg:
„Ezeket a kérdéseket kritikusnak tekintjük, különösen az ilyen típusú termékek újszerűsége és a korlátozott tapasztalatok miatt. Ezért szigorúbb ellenőrzés várható.”
Három nappal később, december 3-án a Wall Street Journal közzétett egy cikket, amely a Pfizer-vakcina előállításának problémájáról számolt be: „Az első tételek egy része nem felelt meg a szabványoknak. Megoldottuk a problémát, de elfogyott az időnk, hogy reagáljunk az idei évre tervezett szállítmányokra” – mondta egy, a Pfizer-vakcina fejlesztésében részt vevő kutató. A cég hivatalosan nem volt hajlandó kommentálni a történteket, csak az EMA elleni kibertámadással kapcsolatos nyomozást, amelynek révén a belső dokumentumok nyilvánosságra kerültek.
Az EMA később megerősítette mindezt: „A vállalat képes volt megoldani ezeket a problémákat, és megadta mindazon információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EMA elkezdhesse kidolgozni a pozitív ajánlást. […] A sürgősség ellenére az EU-ban mindig egyetértés volt abban, hogy ne sértsék meg a magas minőségi normákat, és az ajánlásokat a tudományos bizonyítékok erősségére, a biztonságosságra, a minőségre és a hatékonyságra alapozzák. Vakcina és semmi más” – szögezte le határozottan az EMA.
Ezek után január 15-én a Pfizer–BioNTech szállítási késedelmet jelentett be, úgymond, a belgiumi üzemében szükséges átállás miatt. Talán nem függ ezzel össze, de tény, hogy szintén belgiumi gyártási gondokra hivatkozva 60 százalékkal, 31 millió adagra csökkenti az első negyedévben az Európai Uniónak szánt vakcinaszállítmányokat az AstraZeneca brit gyógyszergyár is.
Hernádi Zsuzsa