Kormányzati beruházásoknak és önkormányzati fejlesztéseknek köszönhetően újulhat meg a budai Várnegyed. A Nemzeti Hauszmann Terv célja, hogy a Budavári Palota egyszerre legyen az egykori királyi székhely emléke, mai közjogi funkciók helye és turisztikai látványosság.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A budai Vár déli részén sétálva egyre jobban kirajzolódik a Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépülő Csikós udvar épületegyüttese. Az impozáns látványt nyújtó Stöckl-lépcső gyakorlatilag már elkészült. A lovarda falait védőháló borítja, de a tetőben és néhány kivillanó kőfaragványban már lehet gyönyörködni, valamint egyre látványosabb a még teljesen felállványozott főőrségi épület is.

A Nemzeti Hauszmann Terv egy olyan grandiózus vállalkozás, amelyet az Orbán-kormány a budai Várnegyed megújítását megcélozva indított el 2014-ben. A kormány szándéka, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányos rendhez való egészséges viszonyát tükrözze, a Nemzeti Hauszmann Terv révén pedig ismét a nemzet kincsévé tegye a Budavári Palotát. A fejlesztéseknek turisztikai céljai is vannak. Egy, a Miniszterelnökség által megrendelt közvélemény-kutatás szerint a magyarok 38 százaléka még egyáltalán nem, további egyharmaduk öt évnél régebben, egy éven belül pedig csak tizedük járt a budai Várban. Az ottani múzeumi terekbe a Várban megfordulóknak is csak fele lépett be eddig életében, közülük a legtöbben a Magyar Nemzeti Galériába. A felmérés szerint a polgárok nyolcvan százaléka egyetért a Budavári Palota felújításával, és csak 13 százalék ellenzi, kétharmaduk szerint pedig több látogatható kulturális térre lenne szükség a Várban.

Látványtervek

Hiteles rekonstrukció

A Várbazár megépítése után 1883-ban Ferenc József Ybl Miklóst kérte fel a királyi palota bővítésére. A tervek el is készültek, de Rudolf trónörökös öngyilkossága miatt az építkezés csak Ybl halála után, Hauszmann Alajos irányításával valósulhatott meg. A Vár nyugati falszorosának külső felén épült fel 1899-ben a királyi palota díszes lovardája, majd fölötte tíz évvel később a Hunyadi-udvar peremén a főőrségi épület. 1900-ban készült el a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa is. A lovarda az 1944–45-ös ostrom során találatot kapott, mégis sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, ideológiai okokból azonban 1950-ben elbontották. Hasonló sorsra jutott 1973-ban a főőrség épülete is, pedig abban a hetvenes évek elejéig még irodák is működtek. A Rákosi-korszakban felmerült az egész palota lerombolása. Ybl Miklós és Hauszmann Alajos a palota körüli és kerti épületeit elbontották, arra hivatkozva, hogy a középkori rekonstrukció útjában vannak, mert akkor a középkori városfalak, bástyák helyreállítása volt a prioritás. A kommunista vezetők fel akartak költözni a palotába, és nem szerették volna, ha oda bárki könnyedén feljut. Ezért szüntették meg a közlekedési kapcsolatokat, a feljutási lehetőségeket. A Csikós udvar így elvesztette közlekedési kapcsolatait a palotával, ezért a rekonstrukció fontos eleme, hogy a Vár a Tabán felől is könnyen és akadálymentesen megközelíthető legyen. Helyreállítják a Csikós udvarról a Hunyadi-udvarra vezető rámpát is, amelyet Hauszmann Alajos épített.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A Nemzeti Hauszmann Terv keretében elsőként a Budavári Palota épület­együttese újul meg: a királyi palotához kapcsolódó, Hauszmann Alajos által tervezett lovarda, a Csikós udvar, a főőrségi épület és a Stöckl-lépcső eredeti helyükön születnek újra. A rekonstrukcióknál alapvető kritérium a hiteles anyagminőség és látvány, de teret kapnak a kortárs építészeti megoldások is, mint a Várkert Bazárnál. Az újjáépítés során az eredeti terveken túl sok fotó is rendelkezésre áll. A Csikós udvar fejlesztése hagyományőrző és turisztikai célú. A főőrségi épületben az újjáalakuló palotaőrség, valamint kiállító- és vendéglátóhelyek kapnak otthont. Innen lesz megközelíthető a középkori vár maradványainak feltárása után kialakítandó, térszint alatti régészeti bemutatótér is. Az emeleten, amely egyben az egykori padlást is magába foglalja, testőrségtörténeti kiállítás nyílik.

A földszinten egy étterem lesz, amely a keleti loggiára is kiterjed. Az alsó szinten a konyha, a mellékhelyiségek és a palotaőrség pihenőbázisa lesz. A legalsó, Csikós udvari szinten kap helyet a régészeti bemutatótér bejárata, amely az épület alatt és annak környezetében egy későbbi ütemben valósul meg.

A főőrségi épülettel egy építészeti egységet alkotó Stöckl-lépcső is az eredeti, Ybl-tervek szerint épül újra. Itt is cél a hiteles rekonstrukció: a szürkegránit lépcsőfokok azonosak lesznek a régivel. A lovardát Hauszmann Alajos tervei alapján építik újjá, eredeti funkcióin túl rendezvénytérként is működik majd, így többek között bálokat, művészeti vásárokat is befogadhat. A lovas programok kiszolgálására 16 ló tartásához megfelelő istállót alakítanak ki a várfal alatti földrézsűbe rejtve. A lovardatérben díszes famennyezet készül az eredeti tervek szerint.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Potzner Ferenc Ybl-díjas építész egy építészeti szaklapban beszélt arról, hogy a Csikós udvar épületeinél kívül-belül ugyanazt a követ, palát, nyílászárókat használják, mint régen. A lovarda főlépcsőjének lebegő tömbfokai ugyanabból a trieszti karsztkőből lesznek, mint az eredeti volt. A tetőkre természetes angol pala kerül fel újra, a lovarda esetében vörös és zöld, a főőrségnél vörös színben. Jelenleg is azzal a kézműves módszerrel készülnek a kövek, mint eredetileg, így az azonosság biztosítható, a forma és az anyag is megegyezik az eredetivel. A kőfelületekről 1:1 arányú rajzok maradtak fenn, amelyek pontosan megadják a kőelemek részleteit. A beruházás során megerősítik az Ybl-féle támfalakat, illetve felújítják és funkcióval látják el a Karakas pasa tornyát is, amelyet az ötvenes években, az erődrendszer rekonstrukciója során építettek újjá. Visszaállítják a második világháború előtti, háromszáz éves kertkultúrát is.

Közjogi funkciók

A királyi palota egykori enteriőrjei közül elsőként a Budapesti Történeti Múzeum főbejárata fölött elhelyezkedő Szent István-termet rekonstruálják, feloldva azt az állapotot, hogy Európa egyik legnagyobb és legszebb királyi palotájának eredeti belső tereiből jelenleg semmi nem látható. A palotát most elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum és Országos Széchényi Könyvtár alapterületének mindössze 34 százaléka látogatható, a Nemzeti Hauszmann Terv révén ez az arány legalább kétszeresére fog emelkedni.

A második világháborúban teljesen elpusztult 70 négyzetméteres Szent István-terem helyreállításához nagy segítséget nyújthatnak a fennmaradt jó minőségű fotók. A terem berendezése jelen volt az 1900-as párizsi világkiállításon, ahol számos díjat kapott. Az ornamentika előképét a pécsi székesegyházban találták meg. Egy eredeti függönyszárny és tapétadarab mellett fennmaradt két, a Zsolnay-gyárban égetett próbadarab is azon királyábrázolások közül, amelyekkel a termet díszítették, továbbá megvannak az uralkodók alakjait megrajzoló Roskovics Ignác eredeti kartonjai is. A Szent István-termet állami reprezentációs célokra is használják majd.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A Vár déli része az 1944–45-ös ostromig a magyar államiság egyik központjaként működött. A Sándor-palota 1867-től 1945-ig a miniszterelnök rezidenciája volt, 2003 óta pedig a köztársasági elnök székhelye. A Várban 1945-ig számos minisztérium kapott helyet, ezért a kormány terve, hogy a Várnegyed visszanyerje közjogi funkcióját. Az egykori karmelita kolostor épületének – és a mellette lévő kiegészítő irodaépület – felújítása a végéhez közeledik, ez a Miniszterelnökség új otthona lesz. A költözés a tervek szerint a jövő év elején várható. A Pénzügyminisztérium a Szentháromság téren lévő Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori palotájába költözik. Az épületet az eredeti, 1903-as tervek alapján újítják fel, a munkálatok idén ősszel kezdődnek. Szintén a Várba fog költözni a Belügyminisztérium, az Országház és az Úri utca közötti volt MTA épületegyüttesébe, illetve a Nándor utcai volt MAVIR-székház épületébe. A palota tehát egyszerre lesz az egykori királyi székhely emléke, mai közjogi funkciók helye és turisztikai látványosság. Az épületek együttes átadása 2019 végén várható.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A Nemzeti Hauszmann Tervre az idei költségvetésből a kormány 7 milliárd 197 millió forintot hagyott jóvá, többek között felvonók, valamint a Hunyadi- és a Csikós udvar közötti rámpa elkészítésére. Két nagy kapacitású – húsz ember befogadására alkalmas – felvonó is létesül, amelyből látni lehet majd a vár történelmi korszakait, a Zsigmond kori falaktól kezdve a XIX. századi állapotokig.

Élő városrész

A Várnegyed nem csak a kormányzati beruházásoknak köszönheti megújulását. Nagy Gábor Tamás (Fidesz–KDNP) polgármestersége alatt indult el itt látványosan az önkormányzati tulajdonú műemlék lakóépületek felújítása. Az önkormányzat vezetése arra törekedett, hogy ne pusztán egy-egy épületet újítsanak fel, hanem úgynevezett sortatarozást végezzenek. Azaz minden épületben a legszükségesebb munkálatokat végezzék el, de egyszerre több épületen is dolgozzanak.

– Húsz év alatt eljutottunk odáig, hogy a több mint 130 lakóépület mindegyikében elvégeztük a legégetőbb felújításokat. Folyamatosan javítjuk az életveszélyes kéményeket, megújultak a tetőszerkezetek és a homlokzatok. Természetesen volt arra is példa, hogy a teljes épület felújítását egyszerre elvégeztük. Rendkívül költséges, ugyanakkor értékteremtő beruházás volt – mondta a Demokratának az I. kerület polgármestere.

A hetvenes évek óta nem akadt olyan átfogó épületfelújítás a kerületben, mint ami most zajlik. A Vár legtöbb műemlék épülete a rendszerváltás után önkormányzati tulajdonban maradt, mert ezeket nem lehetett privatizálni. Ezen lakóházakat az önkormányzat gondozza. Ugyanakkor figyelnek a társasházakra is: pályázatokkal segítik a tulajdonosokat a homlokzatok, a sok helyen balesetveszélyessé vált külső díszítőelemek, tetőszerkezetek, kémények, függőfolyosók megújításában.

Az elmúlt húsz év alatt közel másfél milliárd forint magánerőből és pályázati pénzből látványosan megszépült a városrész. Az önkormányzat azt mindig szem előtt tartotta, hogy a Várnegyed élő városrész, figyelemmel kell lenni az itt élők érdekeire. Évtizedeken át például sok műemlék lakóházban nem volt megfelelő minőségű internet. Ez most megoldódik, mert egy önkormányzati megállapodásnak köszönhetően a Várban is elérhető lesz a korszerű digitális szolgáltatás.

A Várnegyed egyik központi része a Szentháromság tér, kormányzati támogatással ezt is sikerült újjávarázsolni 2014-ben, amikor is a vári út- és járdafelújítási munkálatok befejeződtek. A Halászbástya karbantartása pedig szinte folyamatos.

– Lassan, szinte észrevétlenül jutottunk el odáig, hogy ma már az tűnik fel a szemnek, ha valami nincs felújítva, míg korábban egy-egy renovált épület lógott ki a sorból – mondta a polgármester. A világörökségi védettséget élvező területen azonban szerinte még sok a tennivaló. Kiemelte a Vár talán legrosszabb állapotban lévő épületét, a Tárnok utcai Aranysas patikát, amely állami tulajdonban van.

A polgármester szerint megoldásra vár a turistabuszok Várba való behajtásának problémája. Úgy látja, a budai Vár közlekedését újra kell gondolni, turizmusára átfogó koncepciót kellene kidolgozni, amelyben számítanak a főváros és a kormányzat partnerségére. Nagy Gábor Tamás elmondta, mindig egyetértett azzal a szemlélettel, hogy a nagy épülettömbök nyerjék vissza eredeti funkciójukat, és ne külföldi ingatlanfejlesztők szerezzék meg ezeket. Példaként említette a Várkert Bazár felújítását. Hozzátette, a magánbefektetések között is vannak látványos beruházások, amelyek városszerkezeti és városszépészeti szempontból is jelentősek, mint például a Clark Ádám téri szálloda.

Szerinte a városfejlesztés egyik legnagyobb kihívása, hogy tudatában legyünk annak, honnan jövünk és hová tartunk. Ezért a kerület jelmondata: Hagyomány és megújulás.

– A Várban nincs szükség nagy funkcióbővítésekre. Bár néhányan hiányolják, hogy este tíz óra után nincs élet a Várban, sosem támogattam, hogy itt bulinegyed legyen. Kulturális programok, éttermek és egyedi hangulat várja a látogatókat. Az éjszakai élet mindig is a pesti városrészeken zajlott – mondta.

A polgármester azzal sem ért egyet, hogy trendi utcabútorokkal színesítsék a Várat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének korszerű szolgáltatások. A Várszoknyára például elektromos villámtöltőt épített a kerület és a mozgáskorlátozottak, idősek érdekeit figyelembe véve lifteket telepítettek, megkönnyítve a Várba való feljutást.

– Azon dolgozunk, hogy a Várnegyed olyan vonzó és szép legyen, amilyen egykor volt. Változó, dinamikus, ugyanakkor az értékeihez konzervatív szemlélettel közelítő kerület vagyunk: megőrizzük, nem pedig feléljük azt, amit az elődeinktől örököltünk, hogy az utánunk jövő generációk is ugyanezt a nemzeti-kulturális közeget élvezhessék.