Mostanában egyre több gyereknél és fiatal felnőttnél diagnosztizálják az úgynevezett sokízületi gyulladást, amely megfelelő kezelés nélkül akár 5-10 évvel is csökkentheti az élettartamot. Itthon jelenleg csaknem 50 ezerre becsülik az érintettek számát, közülük legfeljebb 30 ezren jártak orvosnál a panaszaikkal és mindössze alig több, mint 3 ezren részesülnek a legkorszerűbb, célzott biológiai terápiában.

Noha manapság hatékonyan kezelhető a reumás sokízületi gyulladás, az érintettek jelentős hányada nem részesül megfelelő terápiában. Poór Gyula, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnöke szerint a tévhittel ellentétben a reuma nem az idősek betegsége, a gyulladásos tünetek igen gyakran a 25-40 éves nőknél jelentkeznek, de az sem ritkaság, hogy csecsemőknél diagnosztizálják a kórt.

A szakember a legnagyobb problémának a betegség elhanyagolását látja. Mint mondja, a kezeletlen reumás sokízületi gyulladás (RA) akár halálos is lehet, a gyulladásos folyamatok ugyanis az ízületek mellett olyan létfontosságú szerveket is károsíthat, mint a vese és a máj. A tapasztalatok azt mutatják, 5-10 évvel korábban halnak meg azok a betegek, akik nem kapják meg a szükséges terápiát. Míg kezelés nélkül szinte elkerülhetetlen a rokkantság, addig a „karbantartott betegséggel” az érintettek változatlanul dolgozhatnak, nem szorulnak táppénzre.

Jóllehet, az RA-ban szenvedők legalább 35 százalékánál alkalmazható lenne az úgynevezett célzott biológiai terápia (amely kizárólag a „hibásan működő” sejteket blokkolja), e korszerű kezelésben a hazai, mintegy 50 ezer beteg közül alig több mint 3 ezren részesülnek. A kezelés költséghatékonyságát a társadalombiztosítási illetékesek is elismerik, így a terápia száz százalékosan támogatott eljárás, a betegnek tehát nem jelent anyagi terhet a gyógyulás.

Poór Gyula rámutatott arra is, hogy az érintettek nem szorulnak állandó és folyamatos kezelésre, korai diagnózist követően akár évek is eltelhetnek a terápiás időszakok között és az sem kizárt, hogy a szervezet olyan jól reagál a kezelésekre, hogy egy idő után más, úgynevezett karbantartó gyógyszerek is elegendőek a tünetmentességhez.

A fent említett reumás sokízületi gyulladás hatékony kezelésének lehetőségeiről cserél eszmét szeptember 23. és 26. között Sopronban a Közép-Európai Reumatológus Kongresszus csaknem ezer résztvevője.

TÉNYEK ÉS SZÁMOK A RHEUMATOID ARTHRITISRÓL

A rheumatoid arthritis (RA, reumás sokízületi gyulladás) első említése már több mint 200 évvel ezelőtt megtörtént, és a szalicilátok (salicylates) megjelenésével a betegség gyógykezelése is kezdetét vette. A terápia új szintjét jelentették az ún. DMARD hatóanyagok a XX. század második felében, hisz ezen készítmények alkalmazása nagy előrelépést jelentett a leépülés és a rokkantság elleni küzdelemben. Mindazonáltal a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében. Ezektől a megjelent vagy a közeljövőben megjelenő biológiai ágensektől várható, hogy az eddig nem, vagy nem jól karbantartott RA betegség már a múltté legyen.

Az elmúlt időszakban áttekintették a rheumatoid arthritis előfordulásával kapcsolatosan közölt legfrissebb adatokat és azt találták, hogy e betegség előfordulása nem egyenletes. A megvizsgált adatok alapján a reumás sokízületi gyulladás előfordulása a Dél-Európai országokban mintegy 0,45%, miközben Észak- és Kelet-Európában valamint az USA-ban átlagosan 0,66%. Az adatokban tapasztalható eltérés részben az országonként változó betegségdefinícióból fakad, de tudjuk, hogy az előfordulás gyakorisága szociogazadasági körülményekkel is összefügg. Mindezeken túl arról is vannak adatok, hogy Dél-Európában (az alacsonyabb előfordulás mellett) a betegség befolyása is kevésbé súlyos. E betegség Magyarországon mintegy ötvenezer beteget érint, tehát a közvetve érintetteket is nézve több százezer honfitársunk életét befolyásoló problémáról van szó.

Az RA egyénre és a társadalomra gyakorolt egyik legnagyobb terhe a betegség progressziója nyomán kialakuló munkaképtelenség, illetve rokkantság, hiszen ez a kór elsősorban a fiatal, munkaképes korú nőket érinti. Bár a betegségből adódó korai nyugdíjazás aránya és formája országonként változó, a legtöbb vizsgálat ennek arányát 30 és 50 százalék közöttinek találta, azaz az érintett betegek mintegy egyharmada-fele idő előtt kiesik a munkaerőpiacról.

Másfelől nézve a kérdést elmondható, hogy 10 betegen eltöltött év után a betegek több mint 50 százaléka már fel kellett hogy adja a munkahelyét és rokkantnyugdíjazásra kényszerült.

A munkaképtelenség összefügg a betegség súlyosságával is. Egy francia felmérés tanulságai szerint a munkaképes korú betegek (ami a 60 évesnél fiatalabbakat jelenti, mivel Franciaországban 60 év a hivatalos nyugdíjkorhatár) közül a betegség súlyosabb fázisában lévők alig 15 százaléka volt jelen munkaerőpiacon, szemben az „átalagos” 50-60 év közöttiek 55-60 százalékával.

Mint ahogy azt már írtuk a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében, mely kezelések az RA betegek mintegy 30%-ánál alkalmazhatóak. Európában átlagosan a betegek 9-10 százaléka részesül ezen, például a munkaképességre is nagyon pozitívan ható kezelésben. Arányaiban legtöbben Norvégiában (28%!), Belgiumban és Írországban jutnak hozzá a modern terápiákhoz.

Európában összesen kb. 180 ezer beteg kap biológiai terápiát, ebből a Közép-Kelet-európai térség államai összesen is csak mintegy 5 ezer fővel „képviseltetik magukat”.

Magyarországon például az érintettek csak 5 százaléka részesül biológiai terápiában. Jóllehet az utóbbi években hazánkban is történt már jelentős előrelépés, hiszen 2010-ben 2300 magyar beteg részesül a korszerű kezelésekben, szemben a 2008 nyarán regisztrált 1500 beteggel. Meglepő adat, hogy a nálunk fejlettebb szomszédos Ausztriában csupán az RA betegek 4 %-ánál alkalmaznak biológiai terápiákat.

Tehát Magyarország elindult a jó úton, azonban még van hova fejlődni, hogy kitörjünk a kelet-közép-európai térségre jellemző korlátok közül és minden RA betegek gyógyszeres kezelése európai színvonalra emelkedjen.

Arthritis központok

Országos Arthritis és Gyermekreumatológiai Központ

Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet – Budapest

Regionális központok

Budapest: Állami Egészségügyi Központ, Budai Irgalmasrendi Kórház

Debrecen: Debreceni Egyetem. Kenézy Gyula Kórház

Eger: Egri Kórház

Esztergom: Vaszary Kolos Kórház

Győr: Petz Aladár Kórház

Gyula: Pándy Kálmán Kórház

Hévíz: Szent András Kórház

Kecskemét: Bács-Kiskun Megye Önkormányzat Kórháza

Kerepestarcsa: Flór Ferenc Kórház

Miskolc: Szent Ferenc Kórház, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház (gyermek)

Nyíregyháza: Jósa András Kórház

Pécs: Pécsi Tudományegyetem

Szeged: Szegedi Tudományegyetem

Székesfehérvár: Szent György Kórház

Szolnok: MÁV Kórház és Rendelőintézet

Szombathely: Markusovszky Lajos Kórház

Veszprém: Csolnoky Ferenc Kórház