Hálózatok csapdájában

A tavalyi önkormányzati választások után felálló balliberális testületek a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek prédájává váltak a Századvég elemzése szerint. Az NGO-k vezetői számos kulcsposztot foglaltak el az intézmények vezetésében, értékrendjüknek megfelelő tanácsadói és képzési rendszereket építenek.

Fotó: MTI/Mónus Márton
Biciklisek a fővárosi Nagykörúton
Hirdetés

Különösebb eredmények híján Budapesten meglehetősen könnyű mérleget vonni a 2019-ben megválasztott ellenzéki kerületvezetők és a főpolgármester egyéves tevékenységéről. A választások után alig egy hónappal az addig prosperáló, sőt számottevő tartalékot felhalmozó városrészek és a főváros új balliberális vezetői pénzhiányról kezdtek panaszkodni. Már akkor kiderült: az előkészített és korábban elfogadott fejlesztési tervek füstbe mentek, az útfelújítási, térrekonstrukciós elképzelések lekerültek a napirendről, megkezdett beruházásokat leállítottak. A választási ígéretekről pedig azóta is szemérmesen hallgatnak. Karácsony Gergely saját sikereként csupán olyan dolgokat emleget, mint a buszmegállókba telepített rovarlegelők, a járványhelyzetben kitelepített utcai ivókutak, a forgalmi dugót és rekord-légszennyezettséget okozó nagykörúti biciklisávok.

Mára nyilvánvalóvá vált: a tavalyi választások nyertesei a Soros támogatta NGO-k, amelyek ellenállás nélkül fúrták be magukat a baloldali vezetésű önkormányzatokba.

Zavaros átláthatóság

2014-től egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Soros-szervezetek a korábbiaknál aktívabban kívánnak részt venni a helyi politikában. Mint a Századvég elemzése felhívja rá a figyelmet, a Transparency International és a K-Monitor az Átlátszó.hu-val karöltve abban az évben indította el az önkormányzatok átláthatóságát célzó programjukat. A szervezetektől néhány évig csak közhelyek pufogtatására és konkrét bizonyítékok nélküli általános vádaskodásra futotta, noha átlátható költségvetési gazdálkodást és a döntéshozók elszámoltathatóságát követelték.

Ám 2019-ben magasabb fokozatra kapcsoltak. Az önkormányzati választások előtt először a Momentum kezdte emlegetni az átláthatóság jelszavát, aztán a többi ellenzéki párt is beállt a sorba. A választások után pedig tizennégy, zömmel balliberális önkormányzat csatlakozott a programhoz. A Századvég elemzője szerint a politikai motivációk elsődlegességét jelzi, hogy a csatlakozók között volt a szocialista Gajda Péter kispesti polgármester is. Gajda és csapata ellen azóta is köztudottan rendőrségi nyomozás folyik, miután nyilvánosságra kerültek azok a videófelvételek, amelyek szereplői a több tízmilliós korrupciós pénzek vándorlásáráról beszéltek. Ez azonban az átláthatóságot zászlajukra tűzőket egyáltalán nem zavarta, és Gajdát is soraikba fogadták.

Korábban írtuk

A Transparency International zavaros hozzáállását mutatta, hogy a frissen a polgármesteri székbe ülő újbudai polgármester, a DK-s László Imre egy ötnapos pályázati eljárás keretében éppen a Transparency International kuratóriumi elnökét, Nagy Zoltánt nevezte ki a kerület átláthatósági biztosának. Sem a biztos, sem a kerület, de még a DK sem hajlandó felvilágosítást adni azóta sem arról, mekkora fizetést kap Nagy Zoltán közpénzből. A Századvég elemzője szerint ez is azt igazolja, hogy a baloldali erők a természetes szövetségeseiknek tekintett NGO-kat és a hozzájuk köthető személyeket akarják olyan pozícióhoz juttatni, aminek segítségével e szervezetek nagyobb befolyásra tehetnek szert a helyi politikai viszonyok alakításában.

Az utóbbi egy évben a Transparency más baloldali önkormányzatoknál és a fővárosi polgármesteri hivatalnál is felügyeli az átláthatóságot és a gazdálkodás tisztaságát. Niedermüller Péter DK-s polgármester például hatmilliót fizetett ki a szervezetnek, hogy vizsgálja át Erzsébetváros belső működési szabályzatát. Ám e szervezet nem egyedüliként vesz részt az önkormányzatok működtetésében. Más, a hálózathoz tartozó NGO-k is erőteljesen dolgoznak azért, hogy befonják a helyhatóságokat.

Fotó: MTI/Mónus Márton
Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester az önkormányzati választások eredményváró rendezvényén

Janicsárképzés Soros módra

Ez talán a leghatékonyabban a Pikó András vezette Józsefvárosban sikerült. Pikó nem csak tanácsot kér és fogad el hálózati személyektől és szervezetektől. A szélsőségesen balliberális városvezető hivatalba lépése után nem sokkal a Rosa Parks és a Partner Hungary Alapítvánnyal közösen pályázott óvodafejlesztésre. Ám az elnyert összegből egyetlen fillért sem láttak a helyi óvodások. Az uniós pénz egyenesen az Open Society Foundations által támogatott alapítványokhoz folyt be. Ugyanakkor Niedermüller és Pikó a helyi lakosokkal korántsem ennyire olyan bőkezű. Pikó a 13. havi juttatást vonta meg a józsefvárosi szociális és egészségügyi dolgozóktól, Niedermüller pedig a mások mellett az óvodapedagógusokat illető Erzsébetváros-pótlék folyósítását szüntette meg.

Ám mint a Századvég elemzése felhívja rá a figyelmet, az NGO-k nem elégszenek meg azzal, hogy a kerületek és a főváros gazdálkodását felügyeljék. Erőteljesen részt vesznek a 2022-es parlamenti választásokra való felkészülésben. Ebben komoly szerepet vállal a Civilizáció Koalíció nevű tömörülés éppúgy, mint a K-Monitor vagy éppen a Közélet Iskolája nevű kezdeményezés. Ezekben feltűnik Udvarhelyi Tessa, Pikó András tanácsadója alapítóként vagy kuratóriumi tagként. E kezdeményezések fő feladata a kommunikáció szervezése, oktatás és aktivisták toborzása. Mondhatni, az eltelt egy évben gőzerővel láttak neki a modern kori janicsárképzésnek. A tanácsadások és a képzések számláját, mivel közpénzből fizetik, természetesen részben a helyi lakók állják. Emellett nyilván folyik a pénz külföldről is. A szervezeteket és leágazásaikat olyanok támogatják, mint az Open Society Foundations, a Norvég Civil Támogatási Alap, a Rockefeller Brothers Fund, a Rosa-Luxemburg-Stiftung, valamint a német szociáldemokraták pártalapítványa, a Friedrich-Ebert-Stiftung, az Amnesty International Magyarország. A támogatás vagy közvetlenül, vagy az olyan régi NGO-kon keresztül érkezik, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ.

Az Amnesty International Magyarország és a természetvédőként ismert Ökotárs Alapítvány egyébként kiváló kapcsolatokat ápol Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Kerpel-Fronius Gábor alpolgármesterrel is a Századvég elemzése szerint. E kapcsolatok kézzelfogható gyümölcse az a javaslatcsomag, amelyet e szervezetek tettek le Karácsonyék asztalára a városvezetés és a civil szervezetek közötti szorosabb együttműködés jegyében. A javaslatok között szerepel egy „függetlenített” budapesti ombudsman kijelölése, akinek az lenne a feladata, hogy az álcivil lobbiszervezetek ajánlásainak érvényesülését monitorozza.

A lobbiszervezetek felvetették azt is, hogy az üresen álló vagy kihasználatlan ingatlanokban olyan közösségi tereket építsenek ki, amelyek lehetőséget adnak a „közös gondolkodásra”. A főpolgármester és Kerpel-Fronius természetesen nyitott az együttműködésre. Az elemzés megállapításainak fényében azon sem csodálkozhatunk majd, ha előbb-utóbb Karácsony éppen valamelyik lobbiszervezettel közösen pályázik majd közvetlenül Brüsszelhez valamilyen fejlesztési terv támogatására.

Sok legyet egy csapásra

Mindent összevetve a Századvég elemzéséből kiderül: az utóbbi egy évben a külföldről finanszírozott, civilnek mondott lobbiszervezetek profitáltak legtöbbet a tavalyi választási eredményekből. Elsősorban azért, mert sikerült mélyen beágyazódniuk a baloldali vezetésű helyhatóságokba. Így figyelemmel kísérhetik az önkormányzati pénzmozgást, és körmére nézhetnek az esetleg túl mohó balliberális városatyáknak. Ügyelniük kell arra is, hogy elegendő tőke álljon rendelkezésre a 2022-es kampány finanszírozására. E nem kis feladatok mellett nekiláttak az aktivisták toborzásának, képzésének. Ezek feladata lesz, hogy időről időre előállítsák az aktuális „forradalmi helyzetet” utcai demonstrációkkal, blokáddal, középületek elfoglalásával. A zavarkeltés célja pedig nem más, mint a kormánybuktatás vagy legalábbis a közbizalom megingatása, felmorzsolása.

Nem felejtkezhetünk el azonban arról sem, milyen távlati célt tűzött Soros György a hálózatok működtetői és a tehetségesnek bizonyuló aktivisták elé. Mint könyveiben többször leírta, a jövőben különleges szerep vár az „élcsapatok” tagjaira. Szerinte a nemzetállamok nem alkalmasak arra, hogy fenntartsák, fejlesszék és működtessék javaikat. Ezért a nyílt társadalom jegyében meg kell szerezni az ellenőrzést a kulcsiparágak, a természeti kincsek kiaknázása és a kritikus infrastruktúrák fölött. Ezeket a javakat, miután elsöpörték az akadékoskodó kormányokat, azok a személyek fogják működtetni, akik az NGO-hálózatokban már bizonyították rátermettségüket. Ennek megfelelően kell hát értékelnünk a Hüdraként újabb és újabb fejeket növesztő hálózati szervezeteket, és az önkormányzatok könyékén ügyködő aktivistáik valódi céljait.