– Hogyan jutott arra a következtetésre, hogy a sertésinfluenza-járvány nem egyéb, mint egy világméretű manipuláció, vagy ahogy fogalmazott, az évszázad legbotrányosabb üzlete?

– Már a legelső esetek megdöbbentettek. Mexikóban, egy húszmilliós világvárosban kevesebb mint száz megbetegedést regisztráltak. Egy hagyományos, vagy ahogy mondani szokás, szezonális influenzajárvány esetében két héten belül legalább húszezer, de inkább több, akár nyolcvanezer megbetegedés is előfordul. Mexikóban is minden tízedik ember megbetegedne egy igazi járvány esetén, azonban a megbetegedések száma még a százat sem érte el, amikor már világjárványról, pandémiáról kezdtek beszélni. Feltűnt, hogy nem az esetek súlyossága, hanem a megbetegedések száma alapján jelentették be a világjárványt. Azóta egyébként köztudott, hogy a megbetegedések általában enyhébb lefolyásúak a szezonális influenzánál. Epidemiológusként, járványügyi szakemberként és tüdőgyógyász-allergológus szakorvosként azt kell mondjam, ezek a számok minden tudományos ténynek ellentmondanak.

– Ez mit jelent?

– Van sertésinfluenza, de korántsem annyira veszélyes, és nem is új, még akkor sem, ha előszeretettel beszélnek újinfluenzáról. A kutatók azóta bebizonyították, hogy a 70-es években már végigsöpört a világon ez a vírus, ez a magyarázata annak, hogy az idősebb korosztályt kevésbé érintette, mint a fiatalokat. Ráadásul lényegesen enyhébb lefolyású. Ugyanakkor, ha egy idős ember meghal bármilyen betegségben, például szívelégtelenségben, és felboncolják, ki fogják tudni mutatni szervezetében a H1N1-vírust, mert a 70-es években már átesett a betegségen, és az emberi szervezet nem felejt.

– Tehát a laboreredmények alapján sem bizonyítható, hogy a páciens frissen fertőződött meg?

– Pontosan erről van szó. Dolgoztam korábban epidemiológiai központban, ahol erről többször meggyőződhettem. Egy százhúszezres körzet járványügyi hivatalát vezettem.

– Hány megbetegedést regisztráltak Németországban?

– Meglepően keveset. Egy szezonális influenzajárvány idején a halálos esetek száma tíz- és húszezer közé tehető. A most szeptemberben kezdődött, úgynevezett világjárvány alatt mindössze százötven kérdéses esetről tudunk, mert nem bizonyították be minden kétséget kizáróan még ebben a százötven esetben sem, hogy a beteg halálát a H1N1-vírus okozta volna.

– Meglehet, hogy egy egyszerű náthát, megfázásos, légzőszervi megbetegedést is H1N1-fertőzésnek tituláltak, csak hogy fenntartsák az érdeklődést és a pánikot?

– Ebben a média szerepe óriási volt.

– Mekkora összeget fordított a német kormány a vakcinára?

– Körülbelül hétszázmillió eurót.

– Ez óriási összeg.

– Csak töredéke annak, amit világviszonylatban oltásra költöttek. Franciaországban például a lakosság 85 százalékát be akarták oltani, de csak 6 százalék kérte az oltást. A rengeteg feleslegessé vált oltóanyagot, nyolcvanmillió adag vakcinát most felajánlották a fejlődő országoknak, csak hogy megszabaduljanak tőle. A várható veszteségek lefaragására a francia hatóságok versenyfutásba kezdtek az idővel, az oltóanyag ugyanis a vírus várható mutálódása miatt jövőre már nem lesz felhasználható. 2,3 millió adag oltást már eladtak Katarnak és Egyiptomnak, de az oltóanyag java része még ott áll raktáron. Ukrajnával, Bulgáriával, Mexikóval és Romániával is tárgyalnak, de ekkora túlkínálattal nem számoltak: időközben ugyanis kiderült, hogy Németország, Svájc és Hollandia is szabadulna a felhalmozódott raktárkészleteitől.

– Ön a járvány és a pánik szóból új fogalmat hozott létre, amelyet „panikdémiának” nevezett el. Most az Európa Tanács Egészségügyi Bizottságának elnökeként szembefordult a gyógyszeriparral és a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel, köztük a WHO-val is. Bejelentették, hogy vizsgálat indul, mert azt tételezik fel, hogy több millió egészséges embert tettek ki a nem kellően tesztelt oltások kockázatának. Mikor lesz az első meghallgatás?

– Január 28-án, Strasbourgban. Fel fogjuk tenni a kérdéseinket a WHO-nak, illetve a kutatóknak, a gyógyszergyártó cégek képviselőinek. A cél az Arany Háromszög, a Goldene Dreieck, vagyis a gyógyszeripar, a tudósok, valamint a nemzetközi egészségügyi szervezetek kapcsolatának átvilágítása. Mivel a WHO nem áll semmiféle parlamenti ellenőrzés alatt, az Európa Tanácsnak kell tagállamai, így Magyarország érdekében is számon kérnie az emberek százmillióinak életére hatást gyakorló hamis kampányt és leleplezni az esetleges korrupciót.

– Mit szeretnének elérni?

– Mindenekelőtt helyre szeretnénk állítani az elveszített bizalmat, amelyet ez a botrányos oltáskampány okozott. De ha kell, meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket is. Azon leszünk, hogy tagállamainkat képviseljük, és tájékoztassunk a vizsgálat eredményéről.

Hernádi Zsuzsa

DR. WOLFGANG WODARG

1947-ben Itzehoe-ben született, 1973-ban szerzett orvosi diplomát. 1975 közepéig a hamburgi kikötőben teljesít orvosi szolgálatot. Ezt követően több szakmai vezetői tisztséget tölt be. 1986-ban a berlini egyetemen járványügyi szakképesítést szerez. 1994 óta a német parlament, a Bundestag tagja, 1998 óta tagja az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének, ahol a szocialista képviselőcsoport alelnöke, illetve az Egészségügyi Bizottság elnöke.