Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Hirdetés

Az OBT 2012-ben jött létre, és a testület első ciklusában megfelelő volt az együttműködés az OBH-val, ám az új összetételű OBT – a jogszabályokkal is vitába szállva – úgy viselkedik, mintha „irányítási, utasítási joga volna felettem”. Személyes elfogultság mozgatja az OBT tagjainak nagy részét, mintha „tizenegy dühös ember foglyul ejtette volna a testületet” – fogalmazott Handó Tünde.

Hozzáfűzte: az Országgyűlés igazságügyi bizottságának megállapítása szerint az OBT OBH-val szembeni „felvetései az elfogultság miatti téves és prejudikálással felérő indíttatásból fakadnak”.

Ha az érintettek az OBT tagjai szeretnének maradni, térjenek vissza a minden bírótól elvárható tárgyilagossághoz és pártatlansághoz, ez az egész bírói szervezet érdeke – jelentette ki Handó Tünde.

Az OBH elnöke elmondta: biztos abban, hogy meg tudják oldani a helyzetet. Kapnak segítséget „kívülről”, akár az Alkotmánybíróságtól (Ab), akár a törvényhozástól.

A jogalkotó korábban nem is feltételezte, hogy konfliktus alakulhat ki a bírósági szervezet szereplői között és szükség lehet például döntőbíróként az Ab-ra, vagy indokolt lehet az OBT összetételének megváltoztatása. Már felmerült olyan javaslat, amely egyfajta „kis parlamentté” tenné az OBT-t, amelyben minden bíróság képviselteti magát – fűzte hozzá Handó Tünde.

Az OBH elnöke beszélt arról is, hogy vezetésével az OBH rengeteg fejlesztést indított el a magyar bíróságokon, például az ingatlanállomány, az informatika vagy a képzések területén. Mind közül pedig a legfontosabb a bírósági szervezet működésében végrehajtott fordulat, az ügyfelek középpontba állítása, a jogkeresők bírsághoz fordulási lehetőségének, körülményeinek javítása – mondta Handó Tünde.

Korábban az OBT indítványozta Handó Tünde OBH-elnöki tisztségétől való megfosztását. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága elvetette az indítványt, kedden pedig az Országgyűlés megerősítette tisztségében Handó Tündét.