A kormányszóvivő az Agrárminisztérium pénteken kiadott közleménye szerint elmondta: a Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia együttműködésével létrejött bioszféra-rezervátum egy olyan összefogás, ami jó példát mutat az egész világnak a jószomszédi együttélésből és a fenntarthatóságra való átállásból egyaránt.

Hirdetés

Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta: az ötoldalú bioszféra-rezervátum megalakulása egy hatalmas lépés, és további lehetőségeket jelent hazánk, valamint az együttműködésben részt vevő többi ország számára. A kormányszóvivő elmondta, hogy a természetvédelem ügyét általában globális kérdésként kezelik, azonban helyi szinten, az adott ország és környezet sajátosságait figyelembe véve lehet hatékonyan reagálni ezekre a kérdésekre.

Az ökoszisztémák szerepének fontosságát kiemelve Szentkirályi Alexandra beszélt arról is, hogy a bonyolult ökológiai rendszerek működése nélkülözhetetlen az emberiség fennmaradásához. Úgy fogalmazott: a bioszféra-rezervátumok mind a klímaszabályozás, mind az agrárium, az árvízvédelem, az élővilág sokféleségének megőrzése, de kulturális, ismeretterjesztő és sportolási szempontból is fontosak.

A kormányszóvivő elmondása szerint a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe majdnem eléri a 950 ezer hektárt, ami összességében akkora, mint Magyarország területének közel 10 százaléka. Hazánk mintegy 330 ezer hektárnyi területtel vesz benne részt, a folyamatot ötvennél is több önkormányzat támogatta, főként Zala megyében.

Több szempontból is világrekordnak számít az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum létrejötte, hiszen a világ 714 bioszféra-rezervátuma közül mindössze 21 határon átnyúló található, de ez az egyetlen, amely ötoldalú együttműködés keretében alakult – mondta el az eseményen Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Emlékeztetett arra, hogy az öt ország környezetvédelmi minisztere 2011-ben, a magyar EU-s elnökség alatt döntött a közös bioszféra-rezervátum létrehozásáról. Ezt követően 2020-ban neveztek az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum címre, amelyet hivatalosan szeptember 15-én hagyott jóvá az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa.

Rácz András hangsúlyozta, hogy a most létrejött bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít, amely felöleli az öt ország számos védett, Natura 2000, valamint nem védett területeit. Magyarországon a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területeinek egy része tartozik hozzá. Hozzátette: a bioszféra-rezervátum területét határoló folyók hossza eléri a 700 kilométert, emiatt Európa Amazonasának is szokták nevezni. Az öt országon átnyúló árterületek számos különleges halfajnak és több mint 300 madárfajnak adnak otthont.

Az államtitkár úgy fogalmazott: a bioszféra-rezervátum a természeti értékek megőrzése, védelme mellett hozzájárul a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséhez és a vidéki lakosság életfeltételeinek javításához is.

Korábban írtuk