Fotó: MTI/Kovacs Attila
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója koszorúz Hauszmann Alajos sírjánál az építész születésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben 2022. június 9-én
Hirdetés

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója az építész védett sírjánál tartott csütörtöki megemlékezésen kiemelte, hogy Hauszmann Alajos épületeivel, különösen a Budai Várnegyed megalkotásával Budapest mai arcának jelentős formálója lett.

Mint rámutatott, Hauszmann Alajos nemcsak építész volt, de a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője is. Műegyetemi tanári tevékenysége révén nagy hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire. Műtermében tanult többek között Alpár Ignác, Lajta Béla, valamint Komor Marcell is.

A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt feladatának tekinti, hogy bemutassa a Fiumei úti sírkert elhunytjainak életművét. A nemzeti panteont bemutató applikáció, a FiumeiGuide segítségével az itt nyugvó Hauszmann Alajos munkásságát is megismerhetik az érdeklődők – mondta Móczár Gábor.

„Hauszmann Alajos hagyatéka, amely a magyar építészeti kultúra megkerülhetetlen része, kézzelfogható valóságában ma is itt áll előttünk” – mondta Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a Nemzeti Hauszmann Program révén a hosszú évtizedekig elhanyagolt Budai Várnegyed területén Európa legszebb épületei és közösségi terei emelkednek ki a földből.

Ismét eredeti fényében látható a Szent István-terem, újjáépültek a Lovarda és a Főőrség épületei, valamint a Stöckl-lépcső is. Megújult a Csikós-udvar, valamint a budai Vár két híres szökőkútja, Mátyás-kút és a Halászó gyerekek kútja is – tette hozzá Fodor Gergely.

Hauszmann Alajos (1847-1926) a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, majd a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa készült az ő tervei szerint. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire. Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.

Korábban írtuk