Fotó: MTI/Filep István
Hirdetés

Az emlékezés ma különösen fontos, mert a világ most újra a békétlen arcát mutatja, a közvetlen szomszédságunkban dúló szörnyű háború mellett, egyre súlyosabb méretű újkori népvándorlásnak vagyunk szemtanúi és elszenvedői – mondta.

Hozzátette: mindezzel együtt szemtanúi vagyunk annak is, hogy Nyugat-Európában egyre riasztóbb méreteket ölt az „eltörlés újkommunista kultúrájának nevében” a vallási türelmetlenség, amely nem kíméli, és egyaránt fenyegeti a magukat zsidó vagy keresztény felekezetekhez vallókat.

Latorcai Csaba beszédében felidézte: a második zsidó törvény alapján a zsidóknak minősített magyar állampolgárok csak kisegítő munkaszolgálattal tehettek eleget honvédelmi kötelezettségüknek. 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után, több ezer munkaszolgálatost, valamint zsidó polgári személyt – nőket és férfiakat egyaránt – hurcoltak Kőszegre, az úgynevezett „birodalmi védőállás” építésére.

Voltak akiket Budapesten a józsefvárosi pályaudvaron zsúfoltak tehervagonokba, de voltak akiket többnapos gyalogmenetben hajtottak a térségbe. Sokan közülük már az út során életüket veszítették, és voltak akik a nehéz fizikai munka, az éhség, a hideg, és a tisztálkodás lehetőségének hiánya miatt fellépő betegségek, vagy éppen az őrök kegyetlenkedései miatt haltak meg – sorolta.

Korábban írtuk

„A holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Ébren kell tartanunk az emlékét, hogy a jövő nemzedékei a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, amelyek egyszer már megtörténtek” – fogalmazott az államtitkár.

A Kőszeg határában létesített munkatáborban 1944 novembere és 1945 márciusa között 2500 zsidó munkaszolgálatos halt meg. A vasi kisváros lakói – pártok, civil szervezetek, egyházak, a helyi zsidóság képviselői – minden évben megemlékeznek az áldozatokról, idén is lerótták tiszteletüket, elhelyezték az emlékműnél koszorúikat és virágaikat.