Hegedűgála a Művészetek Palotájában a Zene világnapján
A MUS-E (Musique – Europe) multikulturális mintaprogramot 1993-ban Yehudi Menuhin indította útjára, amelynek célja az elfogadásra, kreativitásra nevelés a művészetek által. A koncert célja pedig az, hogy ezen programot a bevételek által támogassa és ezzel rengeteg, hátrányos helyzetű kisiskolást megismertessen Menuhin álmával, ami az elit művészképzés helyett társadalmi célzatú törekvést jelent és a művészetek emberformáló erejét használja fel.
A koncert tisztelgés Yehudi Menuhin előtt, akinek nem csak ezt a kiemelt napot köszönhetjük, hanem azokat a gondolatokat, amelyek mentén négy ennyire különböző szólista játszhat egy este, egy színpadon, egymással tökéletes egyensúlyban. Somogyi Barnabás (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Különleges tehetségek osztályának hallgatója) Telemann 1. B-dúr fantáziáját adja elő. Kelemen Barnabás Mozart A-dúr hegedűversenyét játssza az Erkel Ferenc Kamarazenekar közreműködésével. Kathy Horváth Lajos – Menuhin egykori tanítványa és tanársegédje – Sarasate-t játszik és kortárs improvizációkat mutat be Szakcsi Lakatos Bélával. Végül Lajkó Félix következik, akinek új nagylemeze az WMCE toplistájának élére került.
Időpont: 2013. október 1. 19.30 óra
Helyszín: Művészetek Palotája
A MUS-E program
A MUS-E (Musique – Europe) multikulturális mintaprogramot 1993-ban Yehudi Menuhin indította útjára, amelynek célja az elfogadásra, kreativitásra nevelés a művészetek által. Menuhin alapgondolata szerint a művészet és az iskola egymás kölcsönös gazdagításának az eszközévé válik oly módon, hogy az iskolákban hivatásos művészek autentikus módon olyan ismereteket és értékeket, amelyek által a gyermekek betekintést nyernek egy tágabb világba. A kisdiákok ezáltal olyan eszközökhöz jutnak, amelyek segítik tevékenységük kiszélesítését, aktív részvételüket a közösségi munkában, kreativitásuk kibontakozását, életminőségük javítását.
Menuhin álma
Lord Yehudi Menuhin, a neves hegedűművész és humanista gondolkodó létrehozta azt a művészeti-nevelési programot, amelynek a gyerekek, a pedagógusok és a művészek egyaránt résztvevői, célcsoportjai. A program az elit művészképzés helyett társadalmi célzatú, és a művészetek emberformáló erejét használja fel. Lényegének tekinti, hogy miközben az iskola nevelői az otthonosság és védettség légkörét biztosítják, a gyerekek a művészek révén olyan impulzusokat kapnak, amelyek érzékennyé teszi őket a külső világ különféle jelenségeinek befogadására, újraértelmezésére, továbbgondolására.
Célcsoport
A MUS-E program elsődleges célcsoportja a veszélyeztetett sorsú, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. A program az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiban működik 6-tól 10 éves gyermekek részvételével. A célcsoportunkat tekintve a programunk résztvevői közt 40%-ban találhatóak veszélyeztetett sorsú, 80%-ban hátrányos-, vagy halmozottan hátrányos sorsú gyermekek, 40%-ban kisebbségi kultúrát képviselő, vagy éppenséggel súlyos viselkedészavarral, illetve segítséggel élő gyermekek.
A MUS-E program megjelenése az iskolákban
Az általános iskolák, így a gyermekek is, ingyenesen vesznek részt a programban. A MUS-E órák beépülnek a kisiskolások órarendjébe, így a foglalkozások száma a heti óraszám minimum 10%-át éri el. Fontos sajátja az óráknak, hogy a meghatározott tanmenet/tematika helyett a művészek egyéni munkamódszere, személyisége és nem utolsó sorban a gyerekek érdeklődése, valamint visszajelzései az irányadóak. Ezek a kisiskolások általában ingerszegény környezetben, kirekesztettségben, sokszor erőszakos körülmények között élik a mindennapjaikat. Ezekre a problémákra reagál a MUS-E program a művészetek gyakorlásának eszközrendszerével, beilleszkedve a normál iskolai tanmenetbe. Ez olyan esélyt ad a programban résztvevő kisdiákoknak, ami által egy sikeresebb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb és igazságosabb jövő körvonalazódik számukra. A magyar MUS-E program létrejötte óta több száz kisdiákkal foglalkoztunk éveken keresztül, akik közül jó páran már túl vannak a sikeres érettségin. Többen közülük kiváló eredménnyel végezték az általános iskolát, illetve a gimnáziumot, sok-sok kulturális és közismereti versenyben elsőkként szerepelve.
Művészek
A hivatásos művészek különböző művészeti ágak képviselői. A zene és a zenekészítés mellett ugyanúgy megjelenik a tánc-, és színházművészet, mint a képzőművészet (festés, szobrászat), iparművészet (fotó, vagy kézművesség), vagy a harcművészet.
A nemzetközi MUS-E hálózat
Jelenleg 11 országban, körülbelül 400 iskolában, több mint 50.000 gyermek részvételével és közel 1000 művésszel dolgozó programot a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Yehudi Menuhin Alapítvány felügyeli. Helyi, országos szervezetei, nemzeti koordinátorai és résztvevői (művészek, tanítók, gyermekek) kapcsolatban állnak egymással, nemzetközi hálózatot alkotnak.
A MUS-E Magyarország Közhasznú Egyesület 2001-ben alakult. Az egyesület működteti a programot az iskolákban és biztosítja az anyagi és szervezeti működést.
„Számomra nem fontosak a műfajok, a lényeg a zene”
Lajkó Félix szerint ritkán találkozhat a közönség ennyire színes és karakteres irányvonalakkal, mint amilyenekkel október 1-jén fog a Művészetek Palotájában. Hazánk egyik legismertebb hegedűművésze – akinek Mező című albuma már két hónapja vezeti a World Music Chart Europe világzenei toplistát – is fellép a Zene Világnapján megrendezésre kerülő hegedűgálán, tisztelegve a kezdeményezés megálmodója, Lord Yehudi Menuhin emléke előtt. Az esemény nemes célt szolgál, bevételét ugyanis az amerikai származású hegedűművész által létrehozott, a hátrányos helyzetű fiatalok művészettel való nevelését célzó program, Musique Europe (MUS-E) hazai szervezete kapja.
A négy húron pendülünk hegedűgálán négy eltérő műfaj képviselője lép majd színpadra, melletted ugyanis Kelemen Barnabás, Kathy Horváth Lajos és Somogyi Barnabás is játszani fog. Szerinted miért lesz különleges a közönség találkozása Veletek?
Ez egy műfaji egyveleg lesz, amely éppen ezért érdekes, hiszen ritkán találkozhat a közönség ennyire színes és karakteres irányvonalakkal. Hogy miért különleges, azt majd eldönti a közönség a koncert után.
A fellépő művészek képviselte műfajok közül melyik áll hozzád közelebb?
Mind és egyik sem. Számomra nem fontosak a műfajok; a lényeg a zene. Ha különböző műfajban otthonos, remek muzsikusok játszanak együtt, ott megszülethet a zene.
A koncerttel a MUS-E, hátrányos helyzetű gyerekek művészeti-nevelési programját támogatják. Mi alapján döntöttél úgy, hogy elvállalod a fellépést?
Szép elképzelésnek tartom, hogy hátrányos helyzetben lévő tehetséges embereknek gyűjtsünk és adjunk. A zene, a művészet sokat tud segíteni abban, hogy a nehéz helyzetben levő fiatalok élete teljesebb legyen. Mi ezt az ügyet zenekarom kis koncertjével tudjuk most segíteni!
Mit gondolsz a programról? Miért tartod fontosnak a művészetre nevelést, illetve a művészettel nevelést?
Minden ember, de legfőképp a gyerekek lelkét szépíti meg és teljesíti ki a művészet. Sok későbbi probléma megelőzhető egy gyerek életében azzal, ha ki tudja fejezni magát dalban, zenében vagy más művészi formában. Ki nem mondott, vagy ki nem mondható dolgok dolgozhatóak fel a művészet által. Aki ezt megtanulja, egész életére fontos képességet visz magával, még akkor is, ha nem ez lesz a hivatása később.
Számodra miben lesz más ez a fellépés?
Abban, hogy tehetséges gyerekeken segíthetek és talán egy szép es örömteljes napot szerzek nekik.
Első, csak citerás albumod, a Mező a World Music Chart Europe világzenei toplista élén van második hónapja. Számítottál ekkora sikerre?
Nem, de nagyon örülök, hogy így történt! Ezt a listát olyanok állítják össze – rádiós zenei szakemberek – akik nagyon sok zenét ismernek, és örülök, hogy pont a Mező tetszett meg nekik. Úgy tudom, régóta nem volt magyar lemez az első helyen, – ami persze nem azt jelenti, hogy ne született volna erre méltó hazai album. Talán ez a siker több figyelmet hoz majd a közép-európai zenékre, ellensúlyozva a világzenében uralkodó afrikai fölényt.
Az első hangszered is a citera volt, de később édesanyád beszélt rá, hogy maradj inkább a hegedűnél, amely világraszóló sikereket hozott neked. Hogyan döntötted el, hogy visszatérve a gyökerekhez egy egész albumot áldozol a citerának?
Régi terv vált valóra ezzel, köszönve menedzseremnek, Horváth Lacinak és a Fonónak, a kiadónak. Korábban is elővettem egy-egy szám erejéig a citerát koncerteken, de tudatosan a 2012-es Womexre készültünk a hangszerrel. Azóta viszont állandóan használom, minden koncerten játszom hegedűn és citerán is! A citerás album elkészítése nagy kihívás volt, amit rendkívül élveztem. Ezen a hangszeren behatároltak a lehetőségek, ugyanis egy hangnemben lehet csak rajta játszani – ebből szerettem volna kihozni, amit lehet.
Egyszer úgy fogalmaztál, hogy nem játszol semmilyen új stílusú muzsikát, csak járod a magad útját, improvizálsz és zenét komponálsz. Mi az, ami inspirál ezen az úton?
Az önkifejezés inspirál. Az improvizáció pedig ezen az úton nagyon fontos számomra, mint ahogy sok más klasszikus mester számára is az volt egykor.
Az egész világ ismeri a nevedet, játszottál az összes jelentős zenei színpadon, muzsikáltál a legjobbakkal. Mi az, amit még el szeretnél érni ezen a pályán?
Sok olyan helyen nem jártam még a világban, ahová szívesen elmennék. Rengeteg zenei gondolat foglalkoztat, ami még bőven ad feladatot számomra.
A különbözőség erőforrás – Idén 20 éves a hátrányos helyzetű gyerekek nevelését célzó MUS-E program.
A művészet segítségével szabadítanak fel hátrányos helyzetű gyerekeket, és különbözőségeikre rámutatva nevelik őket egymás elfogadására és a másikkal való együttműködésre a Musique Europe (MUS-E) programban részt vevő művészek és pedagógusok. A világhírű hegedűművész, Lord Yehudi Menuhin nevéhez fűződő kezdeményezés idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, ez alkalomból és szintén a Menuhin által kezdeményezett Zene Világnapját ünnepelve október 1-jén nagyszabású hegedűgála szerveződik a Művészetek Palotájában. Az eseményen olyan jeles művészek állnak színpadra, mint Lajkó Félix, Kelemen Barnabás, Kathy-Horváth Lajos és a fiatal tehetség, Somogyi Barnabás. A MUS-E programról annak hazai főtitkára, Tímár Andor mesélt.
Alapító tagja volt az itthoni és az olaszországi MUS-E programnak. Mi az, ami megnyerte a kezdeményezésben?
A Yehudi Menuhin hegedűművész által 1993-ban elindított program a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztését segíti művészeti foglalkozások által. Úgy fogalmazott, hogy ebben a programban a különbözőség nem az összeütközés platformja, hanem erőforrás. Hiszen pont ettől a különbözőségtől lesz gazdagabb a közös munka.
Az, ami művészként is megfogott benne, hogy nagyon sokat ad hozzá a saját művészetünk gyakorlásához, annak fejlesztéséhez. Egy olyan tiszta, ártatlan és őszinte közönség előtt vizsgálhatjuk ugyanis művészetünk hatását és hitelességét, melynek tagjaira még semmiféle divat, politikai vagy egyéb meggyőződés nem hat. Ösztönösen, zsigerileg döntik el azt, hogy amit az ember csinál, mennyire hatásos vagy érdekes, mennyire ragadhatja magával a másik figyelmét. A gyerekek a művész legjobb, egyúttal legkíméletlenebb kritikusai, a legtökéletesebb és legőszintébb közönség. Iránymutatást nyújtanak a tekintetben, hogy milyen irányba érdemes még fejlődni.
A hátrányos helyzetű gyerekek másképp fogadják be a művészetet?
Érzékenységükben és abból a szempontból, hogy mennyire hat rájuk a dolog, a hátrányos helyzetű gyerekek nem különböznek a normál körülmények között nevelkedett társaiktól. Abban sokkal inkább lehet eltéréseket felfedezni, hogy mennyire bátrak képviselni azt, ami velük történik. Ezekben a hátrányos helyzetű gyermekeket tanító iskolákban sokszor tapasztaljuk azt, hogy a diákok olyan fenyegető közegből jönnek, amely rendkívül zárkózottá teszi őket. Több idő és rengeteg foglalkozás kell ahhoz, hogy megnyíljanak, vállalják magukat, illetve elkezdje őket érdekelni a másik, és olyannyira elfogadják egymást, hogy később együtt tudjanak működni társaikkal. Nyugat-Európában a gyerekek megszokták, hogy multikulturális közegben nevelkednek, nálunk ez leegyszerűsödik a cigánykérdésre. A romák ellen irányuló ellenérzések miatt ezek a gyerekek is lépéshátrányból indulnak: rengeteg a negatív élményük, hiányzik belőlük az önbizalmuk, nem hisznek önmagukban, emiatt gyakran előfordul, hogy ők is próbálnak elnyomni, rossz helyze
tbe hozni másokat, illetve agresszívan viselkedni.
Fontos, hosszú távú célja a programnak, hogy ezek a gyerekek idővel a saját kezükbe tudják venni az életüket. Alternatívát nyújtunk nekik, és megmutatjuk, hogy igenis van választásuk a jövőjüket illetően.
Milyen művészeti ágak szerepelnek a programban? Hány hazai oktatási intézmény érintett?
Elsősorban a zenére koncentrálunk, hiszen maga a program megálmodója, Lord Yehudi Menuhin hegedűművész volt, aki ugyanakkor azt vallotta, hogy nem csupán a zene, hanem minden művészeti ág képes megnyitni az embereket, így hangsúlyos szerep jut még a programban a képzőművészetnek, a színjátszásnak és a táncnak is. Egy-egy osztálynak hetente két foglalkozása van két különböző művészeti ágban. Magyarországon egy kicsit lassabban, úgymond organikusabban fejlődik a program, jelenleg már hat városban vagyunk jelen, így Debrecenben, Békéscsabán, Budapesten, Tatabányán, Győrben és Zalaegerszegen.
Gyakorlatilag 30 művésszel dolgozunk együtt, ugyanakkor idén három olyan projektünk is indul, mely lehetővé teszi a külföldi művészekkel való csereprogramot. Egyik legfontosabb törekvésünk a művészeink folyamatos fejlesztése, olyan technikák összegyűjtése és foglalkozások kidolgozása, melyek által minden gyereknek lehetőséget nyújtunk a megnyilvánulásra, és megtanítjuk, hogyan kell elfogadni a másik embert, illetve együttműködni vele.
A MUS-E idén ünnepli 20 éves évfordulóját, melynek apropóján elindult a „Fogadj örökbe egy osztályt” kampány, valamint október 1-jén a leghíresebb hazai hegedűművészek fellépésével nagyszabású gálát rendeznek a Művészetek Palotájában.
A Fogadj örökbe egy osztályt kampánnyal meg akartuk mutatni a támogatóinknak, hogy milyen fantasztikus értékek rejlenek ezekben a gyerekekben, és mennyire megéri a felnövekvő generációba invesztálni. Tizenhat osztályt hívtunk meg a programba: minden résztvevő készített egy festményt saját tehetsége, felkészültsége alapján, melyből a végén összeállt egy óriásplakát, amely tulajdonképpen ezeknek a gyerekeknek a sok ezer színű világát mutatja be. Egy-egy kép örökbefogadásával egy-egy osztályt lehet támogatni – ezzel valójában szeretnénk még inkább érdekeltté tenni a „felnőtteket” a gyerekek és a program iránt, bevonni őket a munkába. A MUS-E tanév október 1-jén, a Zene Világnapján indul – ez a kezdeményezés szintén Menuhin nevéhez fűződik –, ennek és a húszéves évfordulóknak az apropóján kerül sor arra a nagyszabású hegedűgálára, melyet a Művészetek Palotájában élvezhet majd a közönség. A fellépő művészek mind eltérő stílust képviselve hirdetik majd a Menuhin által is vallott eszmét: a különbözőség erőforrás.