Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

– Tavaszi fagy, nyári aszály, sertéspestis, madárinfluenza, megdrágult üzemanyagok, a koronavírus-járvány is itt maradt a nyakunkon – milyen lett 2021 a magyar agrárium szemszögéből?

– Az elmúlt közel harminc év legnehezebb mezőgazdasági idényén vagyunk túl. A kihívások mégis erőt adtak, összekovácsolták a gazdákat. Ilyen időjárási viszonyok között is rekordtermésünk volt búzából, árpából, ilyen világpiaci és állategészségügyi körülmények között is rendíthetetlen maradt az ellátásbiztonság. Beszédes, hogy a magyar exporttöbblet 107,5 százalékát az agrárium adta 2021 első háromnegyedében. Ez olyan teljesítmény, amelyre joggal lehet büszke minden magyar gazda, és az egész nemzet joggal lehet büszke a gazdákra. A nehézségeket elsősorban az állattenyésztők érezték meg, a kormány ezért célzott többletsegítséget nyújtott nekik. A múlt év elején az uniós tagállamok közül elsőként bevezettük a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszert, amely akár 70 százalékban képes pótolni a hozzá csatlakozó gazdálkodóknak az önhibájukon kívül, például állategészségügyi problémák, kedvezőtlen piaci folyamatok vagy éppen a takarmányárak drámai emelkedése miatt keletkezett jövedelemkiesésüket. A segítségnyújtás jegyében egyszerűbbé tettük a pályázatok igénybevételét, felgyorsítottuk a támogatások kifizetését, ahol lehetett, megelőlegeztük őket. Persze egy uniós szintű ágazati krízist egy tagállam egyedül nem tud orvosolni, nem véletlenül kért azonnali segítséget 19 ország Brüsszeltől a sertés­ágazatban. Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság makacsul nem hajlandó uniós piaci válságkezelési intézkedések bevezetésére, noha ilyenre az Oroszországgal szembeni embargó és a legutóbbi tejpiaci problémák esetében is volt példa. Az ellenzék mögött támogató módon ott álló brüsszeli adminisztráció, úgy tűnik, szándékosan nézi tétlenül az európai sertéságazat vergődését. Ezért mi önerőből, több mint négymilliárd forint többlettámogatással segítettük az állattartó ágazatokat. Tavaly év végéig több mint 300 milliárd forint támogatási előleget folyósítottunk a gazdáknak, kihasználva a lehető legnagyobb mértékű előlegfizetési lehetőséget. A jogos jussnak a termelőknél van a legjobb helye.

– A fogyasztók ugyanakkor azt tapasztalják, hogy drágább lett az élelmiszer.

– Ez a folyamat a pandémia okozta világválsággal kezdődött. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO legfrissebb tájékoztatója szerint az élelmiszerek nemzetközi árindexének értéke tavaly novemberben 27 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ennek oka az energia, az üzemanyag és a földgáz árának, továbbá a fuvarköltségnek a drámai, akár öt-hétszeres emelkedése. Hadd jegyezzem meg, hogy az állattenyésztési ágazatokban viszont a termelőknek fizetett átvételi árak emelkedése nem érte el a piaci alapon indokolt mértéket. A magyar kormány mindent megtesz az üzemanyagárak lehető legalacsonyabban tartásáért, ez érzékelhető volt a kiskereskedelmi ár befagyasztásából. Emellett ma Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági ára. Adóvisszatérítéssel támogatjuk a családokat, emeljük a nyugdíjakat, nő a minimálbér, emelkedtek a bruttó keresetek is. A magyar kormány 2021 és 2027 között a vidékfejlesztési támogatásokhoz a lehető legmagasabb társfinanszírozási arányt, 80 százalékot biztosít nemzeti költségvetéséből, így összesen 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar vidék, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ez növeli a hatékonyságot, a versenyképességet és a termelési biztonságot, hosszabb távon pedig kiegyensúlyozó hatása lesz a fogyasztói árakra is.

Korábban írtuk

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Mely területek fejlődhetnek leginkább ebből a forrásból?

– Az idei évben az élelmiszeripar, az állattenyésztés, a kertészet és szántóföldi növénytermesztés technológiai megújítására írtunk ki 1,1 milliárd forint értékben beruházási pályázatokat. Szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítettük a közös agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervünket. Ezt társadalmi vitára bocsátottuk. Az ezekre a forrásokra épülő Megújuló vidék, megújuló agrárium című programunkkal folytatjuk a mezőgazdaságnak és az élelmiszer-előállításnak a nemzetközi versenyben való eredményes helytálláshoz szükséges modernizációját. Tesszük mindezt úgy, hogy közben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, és vidéki honfitársainknak jobb életminőséget nyújtunk. Van mire építeni, hiszen az elmúlt tíz évben a hazai mezőgazdaság a második legnagyobb növekedést produkálta az Európai Unióban. A jövőben a vidékfejlesztési források több mint felét gazdasági fejlesztésre kívánjuk fordítani, több mint harmada a környezet- és klímavédelmet szolgálja, a források többi része pedig egyaránt segíti a kisebb vidéki települések fejlődését és a korszerű tudásháttér megteremtését az ágazat mögött.

– Milyen változásokat hozott az új bortörvény?

– A szőlészek, borászok régi kívánsága volt, hogy egyszerűbbé váljon az adminisztrációs munkájuk. A kétéves előkészítő és egyeztetőmunkát követően tavaly nyá­ron hatályba lépett új szabályozás csökkenti és elektronikus eszközökkel teljesíthetővé teszi az adminisztrációs kötelezettségeket, emellett az eredetvédelem területén nagyobb önállóságot ad a termelői közösségeknek. Az a célunk, hogy a lehető legtöbb döntést a helyi termelőkre ruházzuk.

– Hol tart a sokat emlegetett digitális átállás, illetve a mezőgazdasági nemzedékváltás?

– Történelmi sajátosság, hogy a rendszerváltáskor induló gazdaságok alapítóinak generációja nagyrészt most éri el azt az életkort, amikor természetes módon felmerül a gazdaság átadása a fiataloknak. Az egyéni gazdaságok irányítóinak 60 százaléka 55 évnél idősebb. A nemzedékváltás megkönnyítését célzó törvényjavaslatunkat elfogadta az Országgyűlés, ennek lényege a családtagok közötti gazdaságátadás egyszerűsítése, amely az átadó és az átvevő fél konszenzusán alapul. Az intézkedés a föld tulajdonjogának és használatának, a hatósági engedélyek módosításának, a szerződések átruházásának és a pályázatok, támogatások átadásának-átvállalásának minél gyorsabb és gördülékenyebb rendezését célozza. Ennek érdekében új jogintézményként vezetjük be a gazdaságátadási szerződést. A digitális megoldásokkal, a precíziós eszközökkel korszerűbbé, vonzóbbá válik az ágazat a képzett és motivált fiatalok számára.

– Az elmúlt hetekben a lejáratközeli szavatosságú élelmiszerek jótékony célú felhasználása kapcsán beszolgáltatásról, padlássöprésről, a multik megfojtásáról harsogott az ellenzéki propaganda decemberben. Mire készülnek?

– Ez égbekiáltó butaság. Tegyük tisztába a dolgot! Évente fejenként 60 kilogramm élelmiszert dobunk ki. Ez pazarlás. Ma, amikor mindennek az ökológiai lábnyomát méricskéljük és azon gondolkodunk, miként óvhatjuk meg teremtett világunkat és hogyan segíthetünk a rászorulókon, indokolt feltenni a kérdést, mi módon lehetne hasznosítani ezt az országos szinten 60 ezer tonna élelmiszert. Ezért döntöttünk úgy, hogy segítünk megmenteni ezeket az élelmiszereket. Hangsúlyozom, élelmiszermentésről van szó. Ez nem újdonság, eddig is volt ilyen program Magyarországon, amelynek köszönhetően évente mintegy tízezer tonna olyan élelmiszert sikerült hasznosan megmenteni, amely egyébként a szemétben végezte volna. Ez jó, de a cél az, hogy ennél sokkal több legyen. Ezért hoztunk létre egy központot, amely ezt a folyamatot rendszerbe szervezi. Az áruházaknak élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell majd készíteniük, leírva, hogy milyen úton, milyen csatornákon juttatják el az ilyen adományokat a karitatív szervezeteknek. Az újdonság az, hogy amit eddig bármilyen okból nem tudtak felajánlani, mert például nem volt az adott termékkel megcélozható szervezet, azt az Élelmiszermentő Központnak kell felajánlani. Ez a központ fog szerződni a visszaéléseket kizáró akkreditációt követően a karitatív szervezetekkel, garantálva a termékek célba juttatását. A megmaradt élelmiszereket 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt lesz kötelező felajánlani. Azokra az élelmiszerekre viszont, amelyeknek konkrét fogyaszthatósági idejük van, illetve 48 óránál rövidebb a minőségmegőrzési idejük, nem vonatkozna a szabályozás. Az állam szerepvállalása lényegében erkölcsileg megalapozott szervezési, logisztikai tevékenységet jelent, és a rémhírekkel szemben továbbra is kapható lesz kifli, zsömle, kenyér a nagy élelmiszerláncokban.

– Szintén felkapottak voltak az ellenzéki propagandasajtóban az elmúlt időszakban „a szegény Bige panaszai”. Mi az igazság a baloldali oligarcha ügyében?

– Világos az ügy: a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Bige-féle Nitrogénművek Zrt. és több vele egy vállalkozáscsoportba tartozó vállakozás, illetve más műtrágya-forgalmazó cég hét éven keresztül olyan szerződéseket és megállapodásokat kötött, amelyekben a Bige László által gyártott és forgalmazott termékeknek mesterségesen magas végfelhasználói árat határoztak meg. Vagyis a Bige baloldali politikai kapcsolatait kihasználva 2002-ben megszerzett, monopolhelyzetbe kerülő cég, amely a közel kétmillió tonnás hazai műtrágyaigény bő 60 százalékát elégíti ki, versenykorlátozó magatartásával döntően befolyásolta a hazai piacot és így a növénytermesztés költségeit is. Ezzel becsléseink szerint 36 milliárd forint kárt okozott a gazdáknak, áttételesen pedig, az élelmiszerárakon keresztül mindenkinek. Ez nem csak a termelők ügye, hanem mindazon magyar családoké, akik élelmiszert vásárolnak, hiszen az előállítási költség szükségszerűen megjelenik a felhasználói árban is.

– A műtrágya gyártásához szükséges földgáz ára világszerte az egekbe szökött.

– Erre hivatkozik Bige László és a neki tercelő baloldali sajtó is. Csakhogy ez bicskanyitogató hamisság, a földgázár ugyanis csak most emelkedett jelentősen, a Gazdasági Versenyhivatal viszont azért büntette 14 milliárd forintra a Bige-birodalom több cégét és két partnerét, mert hét éven keresztül folyamatos kartellezéssel verték fel az árakat, noha a világpiaci folyamatok ezt egyáltalán nem indokolták. Bige László nem most, hanem az elmúlt években okozott 36 milliárd forintnyi kárt a magyar gazdáknak. És ahelyett, hogy a vele kapcsolatban álló két partnercéghez hasonlóan beismerné, hogy hibázott, jogi-pénzügyi síkról igyekszik politikai összefüggésbe helyezni ezt az elképesztő bűnt. A vesztegetés és hűtlen kezelés miatt jelenleg is vádemelés alatt álló baloldali oligarcha a megúszás és további gátlástalan nyerészkedés reményében pénzeli a baloldal aktuális miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek kampányát. Méghozzá abból a pénzből, amelyet a magyar gazdák zsebéből húz ki. Ráadásul azt a baloldalt pénzeli, amely a magyar gazdákat és agráriumot tönkretette, a magyar földeket külföldi spekulánsok és vörösbárók kezére juttatta. Jelöltjük polgármesterként Hódmezővásárhelyen földadót vezetett be. Bige ezenfelül megzsarolta a magyar gazdákat, amikor azzal fenyegetőzött, hogy csak egyetlen napig vásárolhatnak tőle, és ami aznap nem kel el, azt külföldre adja el. Az óriási felháborodás nyomán visszakozott, de egyik nap ezt mond, a másik nap mást, továbbra sem egyértelmű, miként befolyásolja majd a piacot. Összevissza beszél, hiteltelen. Márpedig a műtrágya a növénytermesztés üzemanyaga, nélküle nem állítható elő az élelmiszer-alapanyag. Persze be lehet szerezni külföldről, de mégiscsak az a cél, hogy idehaza állítsuk elő. Ezért minden lehetséges megoldással el fogjuk érni, hogy idén év elején is rendelkezésre álljon a szükséges mennyiség. Ez az elsődleges szempont, másodsorban lehetőleg legyen olcsóbb, mint ma. Tavaly 55 és 85 ezer forint között mozgott egy tonna műtrágya ára, ma 250 ezer forint körül van. A baloldali oligarcha, Bige László botránya azt bizonyítja, hogy a bűnben fogant cselekedeteken sosem lesz áldás.