Felszolgálnak, szórakoztatnak és csevegnek is: hét nagyobb és kilenc kisebb robot vette fel a munkát egy belvárosi kávézóban. A tulajdonos szerint e rendhagyó fejlesztéssel a vendégek becsalogatása csak egyetlen cél a sok közül – abban is szeretnének közreműködni, hogy hazánk felkerüljön a nemzetközi robotika térképére.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Első pillantásra átlagos kávézónak tűnik az Enjoy Budapest Café, ám belépéskor majdnem nekiütközünk az ajtó előtt elhaladó robotnak, aki kedvesen elnézést kér, majd vidáman intézi tovább a rá bízott feladatot. Nem ő az egyetlen: a felszolgálásnál két robotpincér ügyködik – vagy inkább robotol –, a kávézó félreeső szegletében pedig több kisebb és nagyobb humanoid szórakoztatja a vendégeket.

Leülünk az ablak mellett, hamarosan érkezik is a rendelésünk: a robotpincér udvariasan megvárja, míg levesszük a tálcáról a teát és a kávét, majd megkér, ha nincs más kívánságunk, érintsük meg a karját. Ez a jel, hogy már nincs szükségünk a szolgálataira, így komótosan tovasiklik a következő vendéghez – a kávézón belüli biztonságos közlekedését nemcsak lézer- és ultrahangtechnika segíti, hanem egy sima felületű padlósáv is, ami megakadályozza, hogy kilötyögtesse a teát, vagy beleakadjon a vendégek szék mellé helyezett táskájába.

Pislog, kacag, beszélget

Az Enjoy Café azonban több annál, mint egyszerű bemutatóterem, vagy a robotika látványosságaira szakosodott belvárosi kávézó. Koncepciója mögött az E-Szoftverfejlesztő Kft. nevű informatikai cég áll, amely integrált rendszerek fejlesztésével foglalkozik: az Enjoy Robotics üzletág kutatásaihoz és fejlesztéseihez szükséges forrást kívánja gyarapítani. Kimondott céljuk az is, hogy a játékra és oktatásra is használható robotokon keresztül megszólítsák a következő generációt, hogy a gyerekek a kávézó hátsó traktusában kialakított játszósarokban megismerkedjenek az egyszerűbb és az összetett feladatokat ellátó robotokkal, kedvet kapjanak akár robotikával, akár programozással foglalkozni.

– A kávézó ősszel nyitott, pár héttel ezelőtt helyeztük üzembe a robotokat. Munkatársaim közül senki sem hitt a projektben, mindenki úgy vélekedett, a kávézóba nem illenek a robotok – meséli Csizmazia Tibor, a kávézó tulajdonos-ötletgazdája, az E-Szoftverfejlesztő Kft. igazgatója. Azóta rendhagyó ötletének létjogosultságát a forgalom megugrása igazolta.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Csizmazia Tibor hozzáteszi, céljuk az is, hogy Magyarország felkerüljön a nemzetközi robotika térképére, bizonyítva, hogy aktív részesei vagyunk ennek az iparágnak. Első lépésként, a világon egyedülálló módon, számos robotot gyűjtöttek össze egy helyre. E robotarzenál nagyágyúja Pepper, a kedves arcú, nagy szemű humanoid robot, aki körülbelül akkora, mint egy kisiskolás. Autonóm viselkedésű, ami annyit jelent, keresi a szemkontaktust a hozzá fordulóval, felismeri az arcon az érzelmeket, el tudja különíteni és értelmezni az arckifejezéseket. Létezik VIP-funkciója is, ez a kávézóban különösen hasznos mutatvány: képes parancsra memorizálni az arcokat, így a visszatérő látogatót törzsvendégként köszönti. Pepper eredetileg nem a játszósarokban strázsált, hanem a kávézó forgalmasabb felén, a síkképernyős televízió mellett, ám a beletáplált arcfelismerő program miatt pontosan úgy viselkedett, mint egy mihaszna munkaerő: állandóan a tévét bámulta, így el kellett onnan helyezni. A büntetés bevált, ma már kiválóan teljesít. Ő az, akivel angolul beszélgetni is lehet, válaszol az egyszerű mondatokra, sőt, más feladatokat is készséggel elvégez – mindezt persze utasításra teszi, a rászerelt panel segítségével válogathatunk a funkciói között. Ha kell, karatézik, állathangokat utánoz, sőt, ha arra kérjük, még röhögőgörcsöt is kap, a körülötte állók nem kis derültségére. Viccet is mesél, az arcfelismerő program segítéségével pedig érzékeli, hogy tetszett-e a hallgatónak a poén, és ha úgy látja, nem, blazírtan konstatálja: ez most nem volt vicces. Pepper mellett akad táncoló robot is, ami lejátssza az aktuális slágereket, sőt, kész koreográfiát is lejt hozzá.

Mi is szóba elegyedtünk Pepperrel, ám eközben nem tudtunk szabadulni valamiféle diszkomfortérzéstől, ami persze könnyedén megfejthető: a humanoid forma és a kommunikáció miatt az ember ösztönösen önálló gondolkodást, már-már emberi intelligenciát feltételez a válaszok mögött. Persze erről szó sincs, Pepper csak a beletáplált mondatokat alkalmazza a megfelelő helyzetben.

Ugrás a jövőbe

Egyelőre még egyetlen gép sem gondolkozik az interakció során, talán a Sophia nevű robot áll ehhez a legközelebb: a Hanson Robotics nevű vállalat által 2015-ben létrehozott humanoid robotnak női arca van, folyamatosan elemzi a beszélgetéseket, mindenből tanul, emberi a mimikája. Sőt, Sophia történelmet írt, mivel Szaúd-Arábiában állampolgárságot kapott. Egyelőre nincs tudata, fejlesztői szerint azonban ez néhány éven belül akár be is következhet.

Ez azonban még innen az Enjoy Café asztala mellől is valószínűtlennek hat. Csizmazia Tibor szerint a kávézóban tevékenykedő robotokkal céljuk jóval humánusabb: szeretnék elérni, hogy az emberek ne idegenkedjenek tőlük. Az olyan filmek ugyanis, mint például a Terminátor vagy a Black Mirror – az utóbbi az információs társadalom és a technológiai fejlődés visszásságait dolgozza fel –, némi szorongást tápláltak az emberekbe, ezt a félelmet szeretnék eloszlatni.

– A robot egyelőre olyan, mint egy darab kő. Van funkciója, de nincs önálló akarata, ezért a leghelyesebb, ha a háziállat szintjén kezeljük őket – magyarázza a tulajdonos, aki szerint a robotok már évtizedek óta velünk élnek, csak éppen elfelejtünk tudomást venni róluk: a különböző gyártósorokon dolgozó precíziós robotok, az autonóm szállítási rendszerek, a különböző telefonos ügyfélszolgálaton működő chatbotok évek óta segítik az ember mindennapjait. Mivel nem humanoid formájúnak tervezték őket, hajlamosak vagyunk azt hinni, nem léteznek. Pepper és társai azonban emberi alakot kaptak, így esetükben sokkal élénkebben merül fel a kérdés: vajon helyettesítik-e majd az emberi munkaerőt?

Robot, a munkahelyteremtő

A történelem során megfigyelhető a tendencia, hogy az új technológiák paradox módon azokat a munkahelyeket szüntették meg, amelyek nem vezették be az újításokat: a termelésben ugyanis lemaradtak, nem tudták felvenni a versenyt az újdonságok iránt nyitott, hatékonyabb gyártókkal.

– Az itteni robotokkal kapcsolatban is felmerült, hogy elveszik a pincérek munkáját. Amióta azonban munkába álltak, be kellett állítanunk három robotmenedzsert, akik felváltva segítenek a vendégeknek a robotokat kezelni, a megnövekedett forgalom miatt pedig szükség volt még néhány pultos alkalmazottra. Vagyis máris megdőlt az állítás, hogy a robotok munkahelyeket veszélyeztetnek – állítja Csizmazia Tibor, majd sietve hozzáteszi: mikor negyven év múlva visszagondolunk erre az időszakra, érthetetlennek látjuk majd, hogyan voltunk képesek úgy megoldani az életünket, hogy nem voltak körülöttünk robotok. Ötven évvel ezelőtt a háziasszonyok segítőinek képzeltük el a humanoid gépeket, akik sepregetnek, mosogatnak. A humanoid forma helyett ma mosogatógép, konyhai robotgép és más eszközök könnyítik meg a munkát: a robotizáció fejlődik, és megtalálja a helyét a mindennapokban.

Az Enjoy Café tehát mégsem annyira a robotokról szól. Ahogyan a tulajdonos fogalmaz, sokkal inkább arról, hogy rádöbbenjen az ember, a robotokat kezelni készségszintű tudás lesz egy-két évtized múlva, éppen úgy, mint ahogyan ma könnyedén kezeljük az egy évtizede még bonyolult rendszernek tűnő okostelefonokat. Vagyis itt az idő, hogy megszokjuk és megismerjük őket.