Az ötezres zalai kisváros idehaza és külhonban egyaránt kedvelt turisztikai célpont, legfőképp világszerte egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytava vonzza a vendégeket.

A Hévízi-tó már a rómaiak idejében ismert volt, első írásos említése 1328-ból való, gyógyhatását viszont csak 1769-ben jegyezte le szakmai alapossággal és mindjárt két jelentésben Szláby Ferenc orvosdoktor.

A fürdőkultúra kialakítása a Festetics grófokat dicséri, legfőképp a mai fürdőtelep elődjét felépíttető Festetics (I.) György munkásságát.

A Hévízszentandrás és Egregy összevonásával 1946-ban létrejött mai település 1992-ben kapott városi rangot, s mi sem természetesebb, mint hogy Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja. Mindez azonban nehéz időkben kevés az üdvösséghez, a turisztikából élő – mégoly közkedvelt – településeknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük a vendégek megtartásáért, pláne a számuk növeléséért.

– Ma már nem elég, ha a termék, jelen esetben Hévíz turisztikai kínálata magas színvonalú. Azt el is kell tudni adni, piacot kell keresni és találni neki – rögzíti a kiindulási pontot Papp Gábor polgármester.

A városvezető 2002-ben a Magyar Igazság és Élet Pártja jelöltjeként, 2006-ban függetlenként nyert önkormányzati képviselői mandátumot, 2010-ben pedig a Fidesz–KDNP-pártszövetség színeiben választották meg Hévíz elöljárójává; a vele együtt héttagú helyi testületben egyébként egy független városatyát leszámítva mindenki a kormánypártokat képviseli.

Papp Gábor hivatalba lépése után nem is teketóriázott, hanem kollégáival együtt nekifogott a munkának. 2010 előtt évente 850-900 ezer vendégéjszakát könyvelhetett el Hévíz, főleg Németországból, Ausztriából és Svájcból érkeztek a turisták. Ezt a trendet azonban a válság és a politikai légkör kedvezőtlenül befolyásolta, így új turisztikai piacok után kellett nézni, és megerősíteni a városmarketinget. Ennek érdekében a város költségvetésében megötszörözték az ilyen irányú kiadásokat, Hévíz vezetése pedig ehhez igazította a fejlesztéseket és a külkapcsolat-építést. Célterületté vált Oroszország, a Baltikum, Skandinávia, Kína és az Öböl-térség.

Az eredményes fejlesztés érdekében összehangolt turisztikai irányokat kijelölő szakmai irányítást alakítottak ki, létrehozva a Turisztikai Nonprofit Kft.-t, melyben a városnak 51 százalékos részesedése van.

A szállodák, a gyógyfürdő és a nagyobb szolgáltatók szintén szakmai szövetséget hoztak létre, és megalakult a kisebb kapacitású szobakiadók közössége is. Így az 1980-as években és a következő évtized elején főleg a Balaton partján jellemzővé vált, elaprózott, széttartó, a vendéget otthon üldögélve váró „Zimmer Feri”-kínálat helyett az igényeknek megfelelően alakított szolgáltatásokat nyújtottak.

Papp Gábor pedig nyakába vette a világot, legalábbis az említett célországokat.

– 2011 februárjában Moszkvában jártam, tárgyaltam a turisztikáért felelős minisztériumban, meglátogattam egy kórházat, és személyes prezentációt tartottam az orosz főváros magyar kulturális intézetében – mondja Papp Gábor, hangsúlyozva, hogy nem elég színes prospektusokat gyártani, hanem a reménybeli turisták érdeklődését föl kell kelteni, a turizmusszervezőknek meg kell mutatni a kínálatot.

A városvezető azóta többször is járt Oroszországban, az egyre intenzívebb kapcsolatok nyomán testvérváros lett Pjatyigorszk, éspedig élő, szakmai központú kötelék jött létre. A felpörgetett kapcsolatok eredményeként az orosz tulajdonú 1000 Út utazási iroda, továbbá az ugyancsak orosz Vedi Tour Grouppal együttműködésben a Robinson Tours is charterjáratokat indított Moszkvából a sármelléki repülőtérre, ahonnan gyors, nagyjából negyedórás transzferrel elérhető Hévíz.

A száz százalékban önkormányzati tulajdonú Hévíz Airport Kft. által üzemeltetett, azonos nevet viselő nemzetközi légikikötő leszállópályáján minden vasárnap két gépből álló charterlánc landol, gépenként átlagosan 300 utassal. Mindennek nyomán 2011-ben 1 millió fölötti vendégéjszakát könyvelhetett el a 120 vendégágyat – ennek 30 százaléka szállodában található, a többi magánházaknál – kínáló Hévíz, tavaly pedig 1 millió 850 ezret, s ezzel Budapest után a legkeresettebb turistacélpont lett Magyarországon, az országos forgalom 6-7 százalékát is teljesítve.

A statisztikák szerint egy turista átlagosan két-három hetet tölt el Hévízen, legfőképp a gyógyfürdőt élvezve, ami már-már kultikus népszerűségnek örvend. Az orosz vendégek jellemzően 60 év alattiak, és a középosztályból kerülnek ki, de vannak kifejezetten gazdagok is. Többet költenek, mint más turisták, és akkor is jönnek, például a karácsonyi-újévi időszakban, amikor németet vagy osztrákot véletlenül sem találni Hévízen. Ittlétük akkora fizetőképes keresletet jelent, hogy olyan, minőségben és árban egyaránt felső kategóriás cégek üzemeltetnek márkaboltot Hévízen, mint például a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt. vagy a hivatalosan hungarikummá minősített tudás alkalmazásával alkotó Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

A legjobb minőséget kínáló és ezt áraiban is megjelenítő – az alkalmi viseletnek számító csincsillaszőrme például hatmillió forintba kerül – Silka ruházati üzlet csak tavaly májusban nyílt meg, de miként Kanizsai Ágnes tulajdonos-üzletvezető mondja, máris ismert és keresett márkanév lett Moszkvában és Szentpétervárott is, sok orosz turista avval toppan be a boltba, hogy azt honfitársai ajánlották neki. Ők egyébként a vásárlókör 40 százalékát teszik ki, a vevők fele viszont – ezt meglepetéssel halljuk Kanizsai Ágnestől – gazdag magyar.

A tulajdonos büszke rá, hogy a vásárlók hálásak és visszajárnak, ez azt bizonyítja, hogy jó a koncepció.

– Korábban olcsó kínai, török, lengyel ruhát lehetett Hévízen vásárolni, pedig ez a város megérdemli a csúcsminőséget, emellett minden nap késő estig nyitva tartunk – avat be üzletfilozófiájába Kanizsai Ágnes.

A Silka magas kategóriájú, elegáns, teljes körű férfi- és női ruházatot kínál, előbbit a panorámalifttel megközelíthető emeleten, utóbbit a földszinten, az ingek, öltönyök, nyakkendők, bőrövek, szoknyák, cipők fa sámfával – köztük díjnyertes lábbelik – néhány kivételtől, például a hamarosan megjelenő magas minőségű parfümöktől, eltekintve hazai manufaktúrákban kézzel készülnek, a kiszolgálás maximálisan a vásárlók igényeihez igazodik, s az üzlethez ékszerbolt is tartozik. A Silka ily módon a tehetős hazai és külföldi réteget kiszolgáló magyar sikertörténet, és mint a tulajdonos mondja, korántsem igaz, hogy az orosz turisták rossz ízlésűek volnának, ahogy sokan gondolják.

– Az 1990-es évek elejének orosz turistahullámát kísérő kulturális súrlódások ma már nem jellemzők, az ide érkezők más társadalmi rétegből kerülnek ki, és a szolgáltatók is megtanulták, hogy a vendég igényeihez alkalmazkodni kell. Ez egyébként az oroszok esetében az alapvetően európai hagyományok miatt nem is túl nehéz – mondja Papp Gábor polgármester, hozzátéve, hogy a turizmusban dolgozóknak is új szemléletet kellett magukévá tenniük az 1990 előtt időkhöz képest.

A városvezető példaként említi, hogy a kánikulai napokon a vendégek délután nemigen mozdulnak ki szállásaikról, mondhatni, sziesztáznak, így este és éjjel élénkül meg a városka – tehát saját magának ártana az a vendéglős, aki este tízkor fölrakná a székeket az asztalra, hazaparancsolva a turistákat. Alkalmazkodni kell, hogy a vendégek elégedetten távozzanak és alkalomadtán visszatérjenek.

Hévízen minden a turizmusról szól. Az ötezres városka hat-hétezer embernek ad munkát, kínálata ár-érték arányban igen jó, kiemelendő a kitűnő közbiztonság. Mint Papp Gábor mondja, ötven éve nem történt erőszakos bűncselekmény. A lépten-nyomon szembeötlő cirill betűs orosz feliratok pedig azt jelzik, hogy a város szolgáltatói ráéreztek az orosz érdeklődés hasznosságára. Ugyanakkor, mondja Papp Gábor, bár ma már nagyjából 200 ingatlan orosz tulajdonban van, Hévíz nem akar a szinte teljes egészében oroszok által felvásárolt Karlovy Varyhoz hasonlatossá válni.

Nem is csak Moszkvából érkeznek turisták a zalai fürdővároskába. Papp Gábor és kollégái szívós munkájának, áldozatos kilincselésének köszönhetően ma már Rigából is érkezik vasárnaponként egy 50 fős repülőgép. A polgármester emellett az elmúlt három évben kétszáz kínai delegációt fogadott, ennek is van látszatja, tavaly ötezer fölött volt az ázsiai birodalomból érkezett turisták által eltöltött vendégéjszakák száma, ami a korábbi évek pár százas nagyságrendjéhez képest jelentős növekedés. Hévíz ily módon úttörő az országos léptékben kormányzati szinten is képviselt keleti nyitásban, pontosabban annak gyakorlatba ültetésében.

Papp Gábor emellett nemrég turisztikai roadshow-n vett részt a Baltikumban, a rendezvényen történetesen a Seychelles-szigetek képviselője és Dél-Afrika illetékese között kapott helyet.

– Hévíz és általa Magyarország ilyen erős mezőnyben is becsülettel megállta a helyét, annál inkább, hiszen nem olyasmiben kell versenyeznünk, amiben mások jobbak, hanem saját lehetőségeink kihasználásával kell maximumot nyújtani.

Ebben nagy segítség a már említett sármelléki Hévíz Airport, mely egész Nyugat-Magyarországot kiszolgáló légikikötő, ahogy a debreceni Kelet-Magyarországé, s ezek a budapesti Liszt Ferenc repülőtérrel együtt nagyjából lefedik az országot.

Hévíz új aranykorának egyébként a viszonylag közeli Zalakaros és Kehidakustány, de akár Sárvár, sőt Bükfürdő is haszonélvezője lehet, eltérő adottságaik miatt ezek nem konkurenciát jelentenek, hanem kiegészítik egymást.

A gyógyfürdőkön túl a régió tágabb értelemben vett turizmusának is jót tesz a megnövekedett érdeklődés Hévíz iránt, elvégre a Balaton minden ellentmondásos nyűglődésével együtt még mindig közismert és népszerű célpont – annál inkább érdemes lenne átgondolt, átfogó és szervezett arculatépítésbe és reklámtevékenységbe fogni a tó turisztikai értékének növelése érdekében, így erősítve az elmúlt időben érezhetően megerősödött szinergiát.

Ágoston Balázs