Ha az állampolgár telefonál, e-mailt küld vagy internetes honlapot böngész, arról értesülhet a Nemzetbiztonsági Hivatal, hiszen lekérheti az adatokat a telekommunikációs cégektől. A terrorizmus elleni harc jegyében Magyarország is átvette azt az uniós irányelvet, miszerint a szolgáltatóknak meg kell őrizniük az adatokat. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet azért fordult bírósághoz, hogy megtudja: milyen gyakran él ezzel a törvényes lehetőséggel a Nemzetbiztonsági Hivatal, másképpen fogalmazva milyen mértékben avatkozik be az emberek magánéletébe?

Korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal azzal utasította el a kérést, hogy törvényes joga van államtitoknak minősíteni a statisztikát – tudta meg a Krónika Hüttl Tivadartól, a TASZ munkatársától. Szerinte ez a jogszabályi felhatalmazás vezetett vélhetően oda, hogy a nemzetbiztonság titkolózik, más részről viszont európai uniós kötelezettségünk ezeket a statisztikákat az Európai Bizottságnak eljuttatni, ami pedig nyilvános adat. A jogvédő biztos benne, hogy a közösségi irányelvet nem korrekt módon ültették át a magyar jogrendbe, és a statisztika készítésére vonatkozó kötelezettséget elhagyta a jogalkotó.

A Nemzetbiztonsági Hivatal – amelynek képviselője el sem ment a bírósági tárgyalásra – a Krónikával közölte: kifogásolja a bírósági döntést. Ez azt is jelenti, hogy továbbra is államtitokként kezelik az adatokat. A TASZ egyébként más nyomozó hatóságot is megkeresett. Ezek közül a rendőrség közölte, hogy nem készít statisztikát, az ügyészség pedig azt mondta, hogy az elmúlt egy évben ötszázszor kért információt a kommunikációs szolgáltatóktól.

Az ismert magyar adatok nem számítanak kirívónak – mondta az adatvédelmi szakember. Írországban ugyanis tízezer, Angliában pedig ötvenezer adatot kaptak a nyomozó hatóságok telefonálásokról és e-mailek küldéséről. Csakhogy a TASZ szerint Magyarországon nem pusztán a terrorizmus elleni küzdelem jegyében tárolnak forgalmi adatokat a szolgáltató cégek, hanem ezek egyszerű szabálysértési ügyben is felhasználhatók. Emiatt egyébként az Alkotmánybírósághoz fordultak a jogvédők.

(Krónika)