Hiányzó fogak, törött szemüvegek
Április 3-án húszezer ellenzéki szavazatszámláló indult útjára a fővárosból vidékre, hogy a választás tisztasága felett őrködjön. A közzétett beszámolókból kiderül, választási csalást egyetlen szavazókörben sem tapasztaltak. Egyes vérmesebb ellenzéki beállítottságú számlálók ezért a vereség fő okát a vidéken élőkben találták meg.
A választás után a „Szavazatszámlálók beszámolói” nevű Facebook-oldalon tették közzé a csalásokat leleplezni hivatott ellenzéki delegáltak írásait. A nagyrészt anonim tudósításokban számos közös vonás található. A legfontosabb, hogy a személyes tapasztalásuknak köszönhetően megdőlt a vád, miszerint a Fidesz elcsalta volna a választást.
„A csalás gondolata sem merült fel”
„Mint páran talán tudjátok, tegnap a »20K – Húszezer ember az ország tízezer pontján egy teljes napon át« csapatának önkéntes tagjaként másik 20 ezer társammal együtt szavazatot számoltam egy kis kelet-magyarországi településen. Azért jelentkeztem, mert mint sokakban, bennem is felmerült, hogy négy éve nem volt tiszta a választás és sokan gyanítottuk, hogy a szavazókörökben történhet csalás. Sajnos (vagy inkább szerencsére?) ez nem így történt sem most, és a tapasztalataim alapján valószínűleg négy éve sem” – írja egy önkéntes szavazatszámláló. „Magam számoltam át az összes fideszes listás szavazatot, és nem hittem a szememnek, hogy mennyi van. Ami volt, az egy paranoia, hogy valami óriás összeesküvés áldozata vagyok, miszerint voltak emberek, akik többször jöttek vissza szavazni, csak átöltöztek, a névjegyzéket meg csak úgy aláírták valahol” – vallja be egy delegált. „A Fidesz sikerének titkát teljes tévút a szavazáskor történő választási manipulációkra vagy csalásokra visszavezetni. Ezek az emberek, akikkel a bizottságban együtt dolgoztam (az egyetlen helyi ellenzéki delegált kivételével – aki itt fehér hollónak számít) minden bizonnyal Fidesz-szimpatizánsok. Itt viszont a munkájukat végezték, lelkiismeretesen, pontosan, aggodalmaskodó műgonddal. A csalásnak a gondolata sem merült fel senkiben” – hívja fel rá a figyelmet valaki.
Többen azt feltételezték a helyi szavazatszámlálókról, hogy majd kinézik az „okoskodó, a helyi viszonyokról mit sem tudó, ingyenélő” ellenzéki delegáltakat, és nem szívesen látott személyek lesznek. Kellemesen csalódtak, mert írásaik alapján barátságosan fogadták őket, és a részrehajlásnak semmi nyomát nem látták a bizottság kormánypárti tagjainál sem. „Egy picit tartottam is attól, hogy ökölbe szorult fejű fideszes csinovnyikok (akikből elég sok van a lakóhelyemen) már az első perctől kiutálnak, mint egy jöttment ellenzéki delegáltat. De ez nem így volt, minden várakozásomat felülmúlták az emberek a befogadókészségükkel és a hozzáállásukkal. Látszott, hogy ellenzéki és kormánypárti nem gyűlöli egymást” – olvasható egy beszámolóban.
Szellemileg elmaradottak
Miután egyes vehemensebb ellenzéki szavazatszámlálók rádöbbentek, hogy a Fidesz eddig sem a választási csalások miatt jutott kétharmadhoz, valamint a fideszes delegáltak és szavazóköri elnökök mindig tisztességesen végzik a munkájukat, próbáltak magyarázatot találni a történtekre. Egybehangzó állításuk szerint a vidéki választópolgárok tájékozatlansága, agymosottsága vezetett a kormánypártok győzelméhez. Szerintük a vidékiek szellemileg elmaradottak, demensek, akik közül „sokan azt sem tudják, miért vannak itt”, a politikát illetően „nincsenek képben”, „képtelenek az álhírek kiszűrésére”. „A választófülkébe bekóválygó szavazópolgárok fele-kétharmada olyan állapotban volt, hogy azon izgultam, hogy élve sikerüljön elhagyniuk a szavazóhelyiséget. Bottal, járókerettel, segítőkkel, mankóval, kerekesszékkel közlekedő öregek, nyomorultak. Alkoholisták, betegek és alkoholista betegek. Félig vagy teljesen vak, félig vagy teljesen süket öregek, akik már alig érzékelnek valamit a világból, de attól rettegnek, hogy ha nem a Fideszre szavaznak, háború lesz. A szavazók 80-90 százaléka már a kezdő kérdést sem értette, miszerint a népszavazáson is részt óhajt-e venni, vagy csak az egyéni és pártlistás szavazáson. A magyar társadalom mind fizikailag, mind műveltségét, tájékozottságát tekintve félelmetesen deprivált állapotban van” – vonja le a tanulságot az egyik delegált, aki a fényt az alagút végén csak az érvénytelen szavazólapokban látja.
Szinte mindegyik beszámolóban feltűnik, hogy a vidékiek irányítottan szavaznak; ahogy az egyik delegált fogalmazott, „többnyire teljes homály vagy láthatóan előre programozott agy” jellemzi őket. A legtöbb bejegyzés megemlíti, hogy vidéken mindenki a „kormánypropagandát”, azaz az M1 adását nézi, így az ellenzék álláspontja nem is jut el hozzájuk. Valaki abban látja az ellenzék vereségének okát, hogy vidéken nem ismerik Bödőcs Tibort és a politikai tartalmait a YouTube-on terjesztő Pottyondy Edinát, valamint a Müpa és a Trafó helyett inkább a helyi kultúrházba és templomba járnak. Megmosolyogtató, ahogy rácsodálkoznak, hogy falun mindenki ismeri egymást, az viszont már nem sok derűre ad okot, mennyire megalázóan gondolkodnak a vidéken élőkről. „Vagy nagyon túlsúlyosak voltak, vagy iszonyatosan ráncosak, esetenként kelésekkel a bőrükön, erősen hiányos fogakkal. Látszott rajtuk, hogy nehéz életük volt. Intellektuálisan sem voltak a helyzet magaslatán, amit szomorú volt látni” – áll egy tudósításban.
Ahogy valaki összefoglalta, a „Fideszre az orbáni rendszer haszonlesői, a gyűlöletkampányok rajongói, a félelemből szavazók és az analfabéta, kiszolgáltatott nyomorúságban élők” szavaztak. A bejegyzésekből az derül ki, hogy a fővárosból vidékre tévedt szavazatszámlálók fejében meg sem fordul, hogy valaki azért adta voksát a kormánypártra, mert elégedett annak teljesítményével. „A Fideszt itt nem Fidesznek hívják, hanem úgy, hogy »a párt«. Az emberek fejében nincs két oldal, nincs kormány és ellenzék. Van »a párt«, akire ma szavazni kell – kötelességből, hálából, félelemből vagy tudatlanságból” – állapítja meg egyikük. Vannak egészen durva megállapítások is, valaki például úgy látja a vidékieket, mint akik „simán igent húznak bármire, a buziverésre, a kivégzésekre, a koncentrációs táborokra, a rakparton való felsorakoztatásra, ha azt mondják nekik”. A magukat a demokrácia őrének nevező civil delegáltak közül sokan abban vélik megtalálni a megoldást, hogy egyesektől elvennék a választójogot. „Miért szavazhatnak vajon azok az idősek, akik a fél lábbal a sírban állnak?! Valahol jó lenne meghúzni a határt, mert ebben az elöregedő társadalomban a fiatalok életét nyomorítja meg a sok bemerevedett, belassult idős ember szavazata” – veti fel valaki az idősek választójogi cenzusát. Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a romkocsmák világából egy napra kiszakadt belpestiek nemcsak nem ismerik a vidéket, hanem le is nézik, hiszen az ellenzék miniszterelnök-jelöltje is többször tett ilyen nyilatkozatot.
A liberális értelmiség szellemi állapotáról pedig mindent elmond Csáki Judit írása, aki a nyolcadik kerületben volt szavazatszámláló. „ma láttam orbán magyarországát. nyomorult, semmit sem értő, a nevüket leírni alig-alig tudó embereket, akik megkérdezték, hogy a három lap közül melyikre kell húzni a négy nemet. ez a tömeg – mert ez tömeg – az a bázis, ami a kétharmadot biztosítja neki. orbán népének nincs perspektívája, nincs iskolája, foga kevés, szemüvege eltörött vagy nincsen, rosszul lát, elhízott és tönkrement – elképedtem, amikor a névjegyzékben láttam, hogy mennyi idősek, és mennyivel néznek ki többnek annál. sok a cigány, sok köztük kevésért megvehető, meg is veszik őket, a szavazatukat is. az országból, a világból nem értenek semmit, nem is akarják. ez a többség, mint látjuk – írja a színkritkus-újságíró, akinek nehezére esik a miniszterelnök nevét nagybetűvel leírni.
Kihasadt a buborék
A gyűlölködés mellett vannak persze józan hangok is, mint például Mérő Lászlóé. Az ELTE Pszichológiai Intézetének és a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek a professzora szerint akkor sem történt volna csalás, ha nincsenek ellenzéki delegáltak a szavazókörökben.
„Legalább húszezer emberben dőlt meg az a mese, amivel a mi pesti agyunk át lett mosva, hogy vidéken sötétség, tudatlanság, agymosás és csalás honol. A Fidesz valóban tarolt vidéken, de nem emiatt, hanem amiatt, mert sokkal jobb volt, mint az ellenzék” – írja a matematikus.
Valljuk be, haszna is volt annak, hogy az ellenzékiek felkerekedtek a fővárosból, és megszámolták a Fidesz kétharmadát. Legalább kihasadt a buborék, amelyben eddig éltek, és feltárult előttük a valóság, hogy mégsem ők alkotják a többséget. Bár a választási csalásról lemondtak, sikerült megtalálniuk az új mítoszt, amit mantrázni lehet négy évig: a jobboldali, vidéki szavazók írástudatlanok, akik nem értenek semmit a világból, szemben a művelt, felvilágosult baloldallal, amely az elfogadást és a „szeretet Magyarországát” hirdeti. Eddig is sértegették a más véleményen lévőket, úgy tűnik, ezután sem lesz másképp, viszont a kormánypártoknak így négy év múlva sem kell különösebben izgulni az eredmény miatt.
A Narancssárga vidék című mellékletünk további cikkei ide kattintva olvashatók.