Donald Trump érkezésével megerősödnek a patrióták
Hidvéghi Balázs: Istennel a hazáért és a szabadságért
A liberális világ Trump győzelmével óriási ütést kapott – mondta a Demokratának Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettessel beszéltünk a baloldali-liberális politika színvonaltalanságáról, Manfred Weber motivációjáról, a patrióták erősödéséről és az idei gazdasági kilátásokról is.– Európai parlamenti képviselőként számos csatát kellett megvívnia a baloldallal az előző ciklusban. És bár az EP-vel ellentétben az Országgyűlésben szerencsére többségben vannak a patrióta képviselők, itt is gyakran kell reagálnia a baloldali felszólalásokra. Hol könnyebb vitázni: Budapesten vagy Brüsszelben?
– A tartalmas, érdemi vita a politika lényegéhez tartozik, és én személyesen nagyon szeretek vitázni. Egy igazi vitához persze megfelelő szintű vitapartner is kell, olyan ellenfél, aki színvonalasan érvel, nem hazudozik és nem olcsó hangulatkeltés a célja. Innen nézve manapság a baloldali-liberális világ nagyon rossz bőrben van, alig találni olyan embert vagy szervezetet, akivel-amellyel valódi vitát lehetne folytatni.
– Ez mindkét parlamentre igaz…
– A baloldali-liberális politika színvonaltalansága egyaránt jellemzi a brüsszeli és az itthoni ellenfeleinket is. A brüsszeli elefántcsonttoronyban pöffeszkedő politikusok és bürokraták – a kettőt sokszor nem is lehet ma már megkülönböztetni – saját, valóságtól elszakadt ideológiájukat akarják rákényszeríteni az emberekre. Ha pedig valaki mást gondol a világról, akkor azt azonnal megbélyegzik, kígyót-békát kiabálnak rá. Saját intoleranciájuk miatt képtelenek a vitára, ezért a véleménykülönbségek részükről minden alkalommal esztelen sértegetésbe fulladnak. Szerintük mindenki, aki más véleményen van, az rasszista és idegengyűlölő, szexista és homofób és persze oroszpárti is. Az európai „demokraták” ezen leépülésének szomorú folyamatát jól láttam a hírhedt LIBE-bizottság ülésein. Ráadásul a hazafisággal nehezen vádolható magyar baloldali képviselők hazugságai ellen is harcolnom kellett, mert az ember mégsem hagyhatja szó nélkül, ha a hazáját igaztalanul támadják. Összefoglalva, a magukat liberálisnak nevező baloldaliak mára a szabadság legfőbb ellenségei lettek. Folytatjuk a küzdelmet, hogy megvédjük azt a konzervatív alapokon álló, józan politikát, amely nem fél az emberek nyelvén beszélni, a problémákat nevükön nevezni vagy akár súlyosabb témákban is világos álláspontot megfogalmazni. Ez igazi kihívás, szép feladat volt számomra Brüsszelben, és itthon is az. Hazatérni az itthoni politikába jó volt – itthon vagyok otthon. A budapesti parlament szebb és jobb, építészetileg és a politikai többség tekintetében is.
– 2025 erősen indult, hiszen a többi kormánypárti parlamenti képviselőhöz hasonlóan levelet kapott Gyurcsány Ferenctől, amelyben a baloldal egyik vezetője arról ír, oszlassák fel a parlamentet, legyen új választás. Ugyanezt követeli Brüsszel új embere, Magyar Péter is. Összefüggésben állnak ezek a szándékok Trump hivatalba lépésével?
– Ez természetes jelenség. Donald Trump hivatalba lépésével új korszak kezdődött; ahogy a miniszterelnök mondta, egy más nap kelt fel a nyugati világ fölött. Ezzel megszűnik az USA-ból érkező diplomáciai és politikai nyomás, elapadnak a baloldali pártok „guruló dollárjai”, így tudják, hogy mihamarabb cselekedniük kell. Valójában ez áll az előre hozott választás hirtelen bedobott témája mögött is: Brüsszelnek vált sürgőssé, hogy Budapesten bábkormány legyen, ezért léptek akcióba az ő itteni embereik. Ehhez a folyamathoz kapcsolódik európai szinten Brüsszel szankciós fenyegetése a Meta és Elon Musk X platformja ellen. Még a gondolat is ijesztő számukra, hogy a világméretű, jól kiépített cenzúrájuk megszűnhet, ha Mark Zuckerberg megváltoztatja a Facebook ideológiailag motivált moderálási rendszerét Európában. Ezzel elveszítenék az egyik legfőbb eszközüket, amellyel eddig sikerrel nyomták el több millió nemzeti érzelmű európai ember és politikai erő hangját. Magyarország Orbán Viktor vezetésével hosszú évek óta szuverenista politikát folytat, és kiáll a patrióta értékek mellett. Ez a gondolkodásmód egyre sikeresebb egész Európában, ezért Brüsszelnek valóban van oka az aggodalomra. Olyan kabinetet szeretnének látni, amely szolgalelkűen végrehajtja az utasításaikat, legyen szó az ukrajnai háború eszkalálásáról, a migrációs paktumról vagy akár az LMBTQ- és genderideológia támogatásáról. Ennek érdekében próbálnak zavart kelteni legújabb bábjuk, Magyar Péter felhasználásával, aki a bunkó agresszivitásnak egészen új szintjét hozta be a magyar belpolitikába. Abban pedig végképp semmi meglepő nincs, hogy Brüsszel régi emberei egy követ fújnak az újjal: „egy brancs maguk mind” – ismerjük a mondást.
– Hosszú évek óta érezzük a nyomást Brüsszel és sajnos jó néhány esztendeje az Európai Néppárt felől is. De annyira nyíltan, mint a tavaly októberi strasbourgi vita során Manfred Weber, talán még soha nem mondták ki, hogy másvalakit szeretnének látni a miniszterelnöki poszton Orbán Viktor helyett. Évekig látta testközelből Webert: mi motiválhatja az ő gyűlöletét Magyarország iránt?
– A kisebbségi érzés és a személyes sértettség, hiszen gyakorlatilag Orbán Viktor akadályozta meg, hogy belőle bizottsági elnök legyen. Weber kijelentette, hogy ha a magyarok támogatásán múlik, akkor nem akar elnök lenni, hát nem is lett. Manfred Weber soha nem viselt magas tisztséget a német nemzeti politikában, ő eurokrataként építi a saját karrierjét, ez lett volna a következő lépcsőfok. Ahogyan ő, úgy párttársa, Ursula von der Leyen is átlépett egy újabb határt az említett októberi vita során, amikor pártpolitikai beszédet mondott, pedig az Európai Bizottság elnökének semlegesnek kellene maradnia a tagállamok irányában. Mindez jól szemlélteti, hogy mi a problémánk Brüsszellel: nemzeti szinten alkalmatlan, nagyravágyó politikusok a központosításra törekedve folyamatosan megsértik a hatályos szerződéseket, azt gondolva, hogy hatalmukat úgy tudják megerősíteni és megtartani, ha egyre több jogkört vonnak el a tagállamoktól. Ez az alapvetően hibás irányvonal ideológiai türelmetlenséggel párosul, amelynek megnyilvánulása például a politikai zsarolás, a pénzek visszatartása és az uniós alapelvek nyílt megsértése. Mindez aláássa a tagállamok közötti bizalmat és együttműködést.
– A tavalyi választások után az EP egyik legnagyobb képviselőcsoportja lett a patrióta frakció, és jó néhány tagállamban is egyre erősebbek a hasonló irányvonalat követő pártok. Ausztriában például a szabadságpárti Herbert Kickl kapott kormányalakítási megbízást. Milyen évre számít az európai politikában?
– A Patrióták Európáért pártcsalád létrejötte óriási áttörés, az Orbán Viktor által képviselt bátor jobboldali politika egyik nagy sikere. Soha nem volt még az Európai Parlamentben ilyen erős, egységes, nemzeti alapon álló jobboldali blokk. Aláhúznám azt is, hogy ez nem regionális, közép-európai szövetség, hanem az egész Európai Uniót lefedő összefogás, amelynek van olasz, francia és skandináv tagpártja is. Ezen erők választási szereplése jól mutatja, hogy sok millió európai választópolgár igényli a jobboldali-patrióta politika megfelelő képviseletét. Meggyőződésem, hogy ez a politikai irányvonal tovább fog erősödni Európában, különösen azért, mert a korábban kormányzó erők számos tagállamban – Franciaországtól Németországon át Ausztriáig – megbuktak, elvesztették az emberek bizalmát és nem tudnak vagy nem akarnak hatékony megoldást kínálni olyan fontos ügyekben, mint például a migráció égető problémája. Radikálisan új válaszokra lenne szükség, amelyeket hiába várunk ezektől a leszerepelt politikusoktól, a Manfred Weberek, Olaf Scholzok és társaik nem képesek a megújulásra.
– Hivatalba lépett Donald Trump. Mit gondol, enyhül-e majd emiatt a nyomás Brüsszel irányából, mert nem érezhetik maguk mögött az Amerikai Egyesült Államokat, vagy éppen erősödhet, hiszen még fontosabb lesz számukra az Európai Egyesült Államok megteremtése?
– Brüsszelben elveszítettek egy fontos szövetségest, hiszen a Biden-féle amerikai kormányzat gyakorlatilag a Soros-hálózatot képviselte, és ők diktálták a tempót. Ez a liberális világ Trump győzelmével óriási ütést kapott. A nyugati világ egy patrióta, békepárti, migrációt elutasító, családpárti amerikai elnököt kapott. Az USA-ban erőteljesen patrióta kormányzás jöhet az előttünk álló években. Brüsszel helyzete ezzel párhuzamosan szorongatottá vált, és mint sarokba szorított vad, várhatóan még agresszívabban és veszélyesebben fog reagálni. Továbbra is folytatódik a központosításra való törekvés, a nemzetállamokkal szembeni fellépés és a baloldali-liberális ideológiai programjuk még intenzívebb erőltetése. Bár Amerikában jelentős szövetségesre tettünk szert, fel kell készülnünk arra, hogy a brüsszeli politika alapvetően nem akar változni. Sőt valószínű, hogy még elkeseredettebben próbálják majd ránk erőltetni azokat az elképzeléseiket, amelyekből mi nem kérünk.
– Trump színre lépése nem csak Amerikában hozhat változást. Mit vár a következő évektől?
– Amerikai nemzeti érdekeken alapuló józan politikát és kevesebb ideológiai imperializmust várok a Trump-kormányzattól. A Biden-időszakot a Soros-féle világ erőszakos nyomulása jellemezte, amely politikai zsarolással lépett fel még Amerika szövetségeseivel szemben is, különösen akkor, ha azok patrióta politikát folytattak. Ez most megváltozhat, és a migráció kérdésében is pozitív változások jöhetnek. Trump elnök úr ebben a kérdésben ugyanúgy vélekedik, mint a magyar kormány, ezen a fronton arra számíthatunk, hogy nemet mond az illegális bevándorlásra és bebizonyítja, hogy politikai akarattal hatékonyan fel lehet lépni ellene. Végül a legfontosabb: Trump elnöktől azt is várjuk, hogy véget vessen az orosz–ukrán háborúnak. Évek óta hangoztatjuk, hogy ennek a tragikus konfliktusnak csak egy nagyhatalmi megállapodás vethet véget. Az Európai Unió reakciója elhibázott volt, a szankciók révén Brüsszel gyakorlatilag saját magát és az európai országokat sodorta nehéz helyzetbe, súlyos, forintban és euróban mérhető károkat okozva Magyarországnak és a magyar embereknek. Eljött az ideje, hogy lezáruljon ez a pusztító háború, és új korszak kezdődjön. Ehhez azonban a nagyhatalmaknak kell megállapodniuk, és Donald Trumpban megvan ehhez a szükséges akarat.
– Idei első Facebook-posztjában úgy fogalmazott: „2025 a családok és a vállalkozások éve.” Mit tart a legfontosabb célkitűzéseknek?
– Az idei év a gazdasági fellendülés éve lesz, amelynek alapfeltétele a béke, a gazdasági szuverenitás és az új gazdaságpolitika. Számunkra a magyar emberek jóléte, jólléte és biztonsága az elsődleges. Nagycsaládosként különösen fontosnak tartom a családok és fiatalok támogatásának folytatását, különösen az otthonteremtési és lakhatási támogatások megerősítését. Emellett a Demján Sándor Program keretében a magyar kis- és középvállalkozások erősítése is kulcsfontosságú, hiszen a vállalkozások növekedése a gazdaság növekedésének záloga. A jövedelmek vásárlóerejének növelése is kiemelt cél. Ennek érdekében megszületett a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek közötti hároméves bérmegállapodás, amely kiszámítható módon emeli a minimálbért és a garantált bérminimumot is. A nemzeti konzultáció során feltett kérdéseinkre több mint egymillió-háromszázötvenezren válaszoltak, és a válaszadók 95-99 százaléka elsöprő többséggel támogatta a kormány javaslatait. Ez a széles körű felhatalmazás arra ösztönöz bennünket, hogy az akcióterv lépéseit mihamarabb végrehajtsuk, hogy intézkedéseink minél előbb érzékelhetővé váljanak.
– Ahogy említette, a gazdasági növekedésen is sokat lendítene, ha a szomszédunkban megszületne végre a béke…
– Sajnos a háborúpártiak január első felében is mindent elkövettek annak érdekében, hogy eszkalálják a konfliktust és olyan szintre emeljék, amely még nehezebbé teszi a tűzszünet és a béke megkötését. Például bejelentették, hogy az Egyesült Államok újabb ötszázmillió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának. Ez a társaság nem tud emelt fővel veszíteni, még az utolsó napokban is mindent megtett azért, hogy megnehezítse a következő időszakot Trump számára. A béke valóban elengedhetetlen feltétele annak, hogy visszatérjünk a normalitásba, a stabilitásba és a gazdaság növekedésének útjára. A másik fontos tényező ehhez a gazdasági nyitottság, amit mi gazdasági semlegességnek nevezünk. Ez ugyancsak része volt a konzultációnak, és örömteli, hogy a magyarok döntő többsége támogatta az elképzelést. Elemi érdekünk, hogy nyitottak maradjunk minden gazdasági partner felé. Örülünk, ha Németországból vagy az Egyesült Államokból jön beruházás vagy befektetés, de ugyanígy örülünk annak is, ha Japánból, Kínából vagy Dél-Koreából érkeznek hozzánk. Nem áll érdekünkben, hogy Brüsszel korlátozzon minket a gazdaságpolitikában és megszabja, kivel kereskedhetünk vagy kivel működhetünk együtt az atomenergia, illetve a nyersanyag-behozatal területén. Ezeknek a döntéseknek szuveréneknek kell lenniük, és kizárólag egy szempontot szabad figyelembe venniük: a magyar nemzeti érdeket.