Hirdetés

– Miután hazánk megnyerte a védekezés első szakaszát, benyújtották az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amelyben a rendkívüli jogrend megszüntetését kérik. A rendkívüli jogrendet itthonról és külföldről is sok méltatlan és hazug támadás érte. Megérte elrendelni?

– Ha azt nézzük, hogy a magyarországi védekezés volt az egyik legsikeresebb Európában, akkor a válasz egyértelmű igen. A magyar kormány gyorsan és hatékonyan tudott cselekedni, időben meghozta a járvány terjedésének megfékezéséhez, az állampolgárok egészségének, életének megóvásához szükséges intézkedéseket, illetve azokat a döntéseket, amelyekkel védeni lehetett a magyar gazdaságot is. Mindez csak a járvány miatt bevezetett rendkívüli jogrenddel volt lehetséges. Ez arra is garancia volt, hogy a védekezés mindvégig alkotmányos keretek között folyhasson. Természetesen ilyen nehezen kiszámítható helyzetben, mint ez a mostani világjárvány, az ember csak óvatosan optimista, de nagy eredmény, hogy elkerültük a tömeges megbetegedések szakaszát. Mindehhez persze kellett az is, hogy az emberek nagyon fegyelmezetten alkalmazkodtak a meghozott intézkedésekhez. Van remény arra, hogy a gazdasági visszaesés sem lesz olyan nagy, mint számos más európai országban. Most minden erőnket arra kell fordítani, hogy a magyar gazdaságot minél előbb talpra állítsuk, annyi munkahelyet hozzunk létre, amennyit a vírus elvett tőlünk, és visszakerüljünk arra a pályára, ahol a járvány előtt voltunk.

– Az máris látszik, hogy a rendkívüli jogrend megszüntetése után se maradnak abba a támadások. Alig nyújtották be a törvénytervezetet, három Soroshoz köthető civil szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország máris közzétett egy közös véleménycikket, amelyben azt írják: „ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek.”

Korábban írtuk

– Nemrég részt vettem egy nemzetközi újságírói háttérbeszélgetésen – természetesen senki nem kért bocsánatot, még zárt ajtók mögött sem… –, és egy hasonló tartalmú felvetésre elmondtam, az alaptalan vádaskodásra a valóság kopogtatott be az ablakon. Az elmúlt hónapok teljesen megalapozatlan és mesterségesen kreált nemzetközi boszorkányüldözése, amely a valósággal köszönőviszonyban sem állt, és amelynek az említett szervezetek is hangadói voltak, olyannyira hiteltelenné tette őket, hogy akár azt is mondhatnám, felesleges az újabb hangulatkeltésükkel foglalkozni. Meg kell kérdezni a magyar választókat, mit gondolnak: a felmérések szerint még azok is egyetértettek az elmúlt hónapok intézkedéseinek szükségességével, és elismerik a kabinet eredményességét a vírus elleni küzdelemben, akik egyébként nem támogatják a kormány politikáját. Ez is azt mutatja, hogy a bevezetett intézkedéscsomag jól felismerte a valós problémákat, azokra eredményesen reagált, szükséges és arányos volt, és ami nekem igazságügyi miniszterként különösen is fontos, hogy illeszkedett az alkotmányos keretek közé. A normál parlamenti eljárásban egy törvény elfogadásához körülbelül öt hétre van szükség. Ehhez képest a rendkívüli jogrend arra adott lehetőséget a kormánynak, hogy a sikeres védekezés érdekében gyors döntéseket hozhasson és rendeletekkel a törvényektől is eltérhessen. A hitelmoratórium fenntartására, a digitális oktatásra vagy a kilakoltatások felfüggesztésére sem kerülhetett volna sor e nélkül a felhatalmazás nélkül. Most a járvány lecsengőben van. Ahhoz, hogy a veszélyhelyzet után is hatályban tarthassunk bizonyos különleges egészségügyi előírásokat vagy a kötelező távolságtartást, szükséges lesz a járványügyi készültség. Csak bízni tudok abban, hogy senki nem vitatja, ezek a közösség védelmét szolgálják.

– Arról se feledkezzünk meg, hogy a veszély még nem múlt el teljesen…

– Valóban, Damoklész kardja a fejünk fölött lebeg. Az egészségügyi rendszerünknek, a kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan cselekedhessen az emberek érdekében. Ez ugyanakkor már nem rendkívüli jogrendi helyzet, a törvényektől nem lehet rendeletekkel eltérni, és kifejezetten csak a legpragmatikusabb egészségügyi intézkedések meghozatalára lesz lehetőség. Az alkotmányos kontroll pedig, ahogy eddig is, a továbbiakban is működik.

– Szokás szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság is foglalkozott hazánkkal. A Magyarországról szóló plenáris vita során nem szólalhatott fel, beszéde ugyanakkor napvilágot látott. Ebben úgy fogalmazott: „az Európai Parlament ma nem a megoldás, hanem a probléma része.” Az unió kimászhat ebből a válságból? Hiszen a járvány idején is bebizonyosodott, hogy az EU-tól leginkább csak látszatintézkedésekre és EP-vitákra telik…

– Az Európai Parlament, mint minden parlament, politikai testület, és mivel a liberális-baloldali frakciók többségben vannak, hasonló támadásokra mindig is számíthatunk. Ebben nem is lenne semmi különös, ha nem rendkívüli időket és megpróbáltatásokat élt volna meg Európa és benne mi, magyarok is. Történelmi bűn, hogy az EP-képviselők nem tudtak felhagyni az egyébként teljesen alaptalan és egy nagyobb nemzetközi lejáratókampány részeként kitalált politikai támadásokkal még egy ilyen rendkívüli világjárvány idején sem, amikor minden ország a vírus elleni küzdelemre koncentrált, és életeket próbált menteni. Ez megbocsáthatatlan. Ráadásul mindezt úgy tették, hogy a demokratikus vitának még az alapfeltételét, a tisztességes eljáráshoz való jogot sem biztosították, hiszen nem hívták meg a magyar felet. A napirend összeállításakor fel sem merült bennük, hogy megszólaljon a magyar kormány képviselője! Úgy gondolták, egy liberális vitaklubot rendeznek, ahol jól elmondják egymásnak, hogy mennyire igazuk van. Akiről pedig épp szó van, az ne zavarja meg a diskurzust azzal, hogy szembesíti őket a valósággal. Már csak egy pohár jó burgundi hiányzott a brüsszeli képviselőknek, hogy tényleg jól érezzék magukat, miközben mások életekért harcolnak. Amikor bejelentkeztem, akkor az utolsó pillanatban meghívták a magyar miniszterelnököt, ám ilyen-olyan szokásra hivatkozva azt már nem engedélyezték, hogy a kormány tagjaként felszólalhassak. A jogállami értékek védelmében megjegyzem, olyan írott szabály, amely ezt tiltaná, nem létezik. Az EP balliberális, bevándorláspárti többsége által hazánk ellen hetes cikkelyes eljárás formájában indított boszorkányüldözés kezd zátonyra futni, már a vírus előtt is teljes érdektelenségbe fulladt. Frusztráltak. Mindezek mögött egyértelműen az húzódik, hogy Magyarország nemet mond a bevándorlásra, nemet mond egyes fősodrú európai politikákra, a multikulturalizmusra, és a föderalista, nemzetek feletti Európa-kép helyett egy nemzetállamokra épülő, erős európai szövetséget szeretne látni. Amíg ez a véleménykülönbség fennáll, márpedig a magyar kormány ezekből nem fog engedni, addig lesznek vitáink is, amit egyes szereplők jogi köntösbe igyekeznek bújtatni.

– A hazai és az uniós ellenzéket, ideértve sajnos néhány néppárti politikust is, a jelek szerint alapvetően az a tény zavarja, hogy a Fidesz–KDNP él a választóktól harmadszor is megkapott kétharmados felhatalmazással. Lehet-e, egyáltalán van-e értelme újra és újra elmagyarázni a kritikusoknak a demokrácia lényegét?

– Bírom a monoton munkavégzést, úgyhogy nem fogom feladni ezt a küzdelmet. Éltem külföldön, láttam kívülről is az országról alkotott képet, és a fejembe vettem, hogy próbálom megváltoztatni. Ehhez viszont használni kell az összes fórumot, beleértve különböző közösségimédia-felületeket is, amelyekkel meg lehet kerülni a fősodrú médiumok liberális véleménydiktatúráját, ahol a tényeket és a mondandónkat kényük-kedvük szerint torzítják. Mindehhez minél többünknek ott kell lenni ezeken a fórumokon, idegen nyelven megszólalni, hogy kizökkentsük a nyugat-európai újságolvasót, és lehetőséget adjunk arra, hogy más véleményt is megismerhessenek. Rendkívül káros, hogy az európai politikában egyesek úgy gondolják, a jogállamiság fogalma kisajátítható és úgy használható, hogy csak az a jogállami, aki az ő politikai véleményüket osztja, ez alapján pedig bizonyos országokat jónak minősíthetnek, másokat pedig rossznak. Ezzel nemcsak a jogállamiság eszméjének ártanak, de Európának is, mert megosztja a tagállamokat ahelyett, hogy együttműködésre sarkallná őket. Pedig Európának nagyon komoly kihívásokkal kell megküzdenie, amelyeket csak súlyosbított a mostani világjárvány. Versenyképesnek kell maradnia a globális gazdaságban, meg kell reformálnia saját működését, hogy hatékonyabbá váljon, ez pedig nem fog menni, ha egyesek árokásással foglalkoznak.

– Említette a bevándorlás ügyét. Május második felében jelentette be Gulyás Gergely, hogy megszüntetik a tranzitzónákat. Miért született ez a döntés?

– Továbbra is fenntartjuk, hogy az Európai Bírósággal szemben, amely szerint jogellenes a tranzitzóna Röszkén, a mi értelmezésünk az Európa-konform, amit korábban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is megerősített, amikor kimondta, hogy a tranzitzóna nem minősül fogva tartásnak. A luxembourgi bíróság ítélete után kialakult róka fogta csuka helyzetre a kormány hozott egy praktikus döntést a tranzitzónák megszüntetésről és arról, hogy a kérelmeket a magyar határtól távol, a konzulátusokon lehet majd benyújtani.

Jogi szempontból pedig a magyar Alkotmánybíróság jogosult arra, hogy kimondja a végső szót a nemzeti és az uniós jog ütközéséről. Európában ezzel kapcsolatban fontos események történtek az utóbbi időben, hiszen a német alkotmánybíróság gyakorlatilag kimondta, az Európai Bíróság egy határozatával önkényes döntést hozott. Ez a határozat mérföldkőnek számít. Ami pedig a bevándorlást illeti: továbbra is megvédjük a határokat, és nem engedünk a saját menekültpolitikai felfogásunkból, miszerint az az ember, aki biztonságos országon keresztül érkezik, nem minősül menekültnek. A tranzitzónák megszüntetése után is megvédjük a magyar embereket, és megvédjük Európát.

– A Székely Nemzeti Tanács mellett ön is az Európai Bizottsághoz fordult, kérve az aláírásgyűjtési időszak meghosszabbítását. Ezt a bizottság elfogadta, így jó eséllyel kaphat újabb fél évet a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés. Ez elég lehet ahhoz, hogy újabb uniós tagállamokban gyűljön össze a szükséges számú aláírás?

– A világjárvány az aláírások gyűjtését is korlátozta. Nagyon jó hír, hogy a szervezők most levegőhöz jutottak, és tovább gyűjthetik az aláírásokat. Mindenkit arra biztatok, hogy támogassa a kezdeményezést. Nagyon fontos ügyről van szó: nemcsak önmagában a kohéziós támogatások miatt, hanem azért is, mert azt bizonyítja, hogy a kisebbségvédelemnek van legitimációja Európában, az őshonos nemzeti kisebbségek fontos értékei Európának. Amikor a csapból is jogállamisági mechanizmusok folynak, akkor gyakran felteszem a kérdést a tárgyalásokon: mi a helyzet az őshonos nemzeti kisebbségek védelmével? Hiszen bizonyos országok, nemzetek számára ezek a legfontosabb – és nem mindenhol érvényesülő – európai értékek közé tartoznak. Többször kértük a bizottságot, hogy erre a témára is legalább akkora hangsúlyt helyezzen, mint a többi jogállamisági kérdésre. Az Európai Bizottság mostani gesztusa azt bizonyítja, hogy elismerik, itt is van állampolgári érdek. Elvárjuk, hogy jogállamisági vitákban ezt is ugyanúgy vizsgálják, mint más területeket.

– A járvány elleni védekezés során rendkívül jól vizsgáztunk. Ugyanakkor gazdasági szempontból elkerülhetetlenül nehezebb időszak következik. Ebből is jól jöhet ki Magyarország?

– Cselekvő optimizmus­ra és jó költségvetésre van szükség. A jövő évi büdzsé a gazdasági talpra állítás költségvetése lesz, ez a szempont határoz meg mindent. Jómagam nagyon bizakodó vagyok, a számok azt mutatják, hogy jól vészeltük át ezt az időszakot, és számtalan olyan eszköz áll rendelkezésre, amelyeket igénybe vehetnek a gazdasági élet szereplői. Igyekszünk a jogalkotás részéről is minden olyan könnyítést biztosítani, minden olyan feltételt megteremteni, aminek köszönhetően a verseny­képesség mihamarabb javul­hat és a gazdaság ismét fel­pöröghet.

– A polgárok hogyan tudják segíteni a magyar gazdaság megerősítését?

– Szerintem a magyarokban nagyon sok a hazafiság és a lokálpatrióta hozzáállás, ezért lehetnek sikeresek például a hazai termékek vásárlását népszerűsítő kampányok. A magyar emberek nagyon fegyelmezettek és együttműködőek voltak a vírus elleni védekezés során is, és ha most sokan döntenek úgy, hogy például az idén itthon, belföldön pihennek, azzal segítenek a hazai vállalkozásoknak is. Segítsük egymást, szeressük az országunkat, higgyünk egymásban, higgyünk abban, hogy ki tudunk lábalni ebből a válságból is! Az elmúlt hónapokban nagyon jól vizsgáztunk, és ha ez a jövőben is így lesz, akkor minden okunk megvan a bizakodásra.