Az MSZP-ben alapvetően három különböző irányzatot lehet felismerni. Az egyik az öreg bolsevikok csoportja. Ide tartozik például Horn Gyula. Ez a társaság egyre kisebb befolyással rendelkezik a párton belül. A másik, manapság legerősebb csoport a fiatal kajmánoké, akiknek sokszor elveik sincsenek, csak étvágyuk. Ide tartozik Újhelyi István, a Terror Házánál egy holokauszt-megemlékezés előtt a zsidóüldözésen viccelődő Zuschlag János és maga Gyurcsány Ferenc is. Ez a feltörekvő vagy éppenséggel már milliárdos csoport mára einstandolta az MSZP-t, s a mohó szerzésen kívül nemigen törődnek egyébbel. A két csoport között élethalálharc folyik a pozíciókért. Rajtuk kívül felismerhető egy idealista, akár naivnak is nevezhető csoport, amit talán Ifjú Gárdának nevezhetnénk – elődeik annak idején KISZ-gyűléseken a rendre felügyeltek -, s amely valamiféle romantikus szocializmusban gondolkodik. Ide tartozik Szili Katalin, aki egyre kevésbé érti, mi történik körülötte. A gárdisták csoportjának végképp semmi befolyása nincs a pártban, az öreg pufajkások és az ifjú kajmánok harcában ők csak vesztesek lehetnek.

Feltehetőleg az ifjúgárdistákhoz tartoznak azok a szocialisták, akik Kőbányán fellázadtak a kerületi pártvezetés ellen, mondván, a kajmánokhoz húzó, a politikai hatalmat gazdasági előnyökre váltani igyekvő helyi vezetés saját pozícióit erősítendő fiktív tagokat, mi több, holt lelkeket léptetett be a pártba.

Ez ismert módszer. Gogol nyomán a közelmúltban Vas megyében is lelkes halottak gyarapították a párt sorait. A régi kommunisták és a fiatal törtetők közötti harc annyira eldurvult, hogy a Gyurcsány Ferenc bizalmasával, Leisztinger Tamással bensőséges viszonyban lévő vállalkozónak, Tóth Csabának a korábbi pártfogoltját, a Fiatal Baloldal megyei vezetőjét, Szabó Bálintot valakik brutálisan megverték és megerőszakolták. Hiller István pártelnök márciusban feloszlatta az összes vasi pártsejtet, amelyek azóta újjáalakultak.

A halottak aláírnak

Kőbányán ugyan tettlegességig egyelőre nem fajultak a dolgok, de fenyegetések érték azokat, akik a Tiszta Kőbányáért Mozgalomba tömörülve tagrevíziót és rendcsinálást követelnek a párton belül. A kerület 29 alapszervezetéből tizenötöt tömörítő szerveződés odáig jutott, hogy tagjai, összesen mintegy ötszázan, készek kiválni az MSZP-ből, miután körülbelül negyven esetben kérték a kerületi, a fővárosi és az országos vezetést, hogy végre tegyenek rendet. Mindhiába. Bár a párton belül a közelmúltban elrendelt tizenegy ellenőrzéskor nyolc esetben fiktív tagokat találtak a revizorok, a nyilvánvaló csalásnak mégsem lett semmilyen következménye.

A Tiszta Kőbányáért Mozgalom nemrég az országos nyilvánossághoz fordult, mert az MSZP-n belül nem sikerült kivívniuk igazukat. A szóvivők (Ficsór János, Solymosi Csaba, Papp Attila, Benedek Györgyné és Orbán Ferencné) elmondták, hogy reális számítások szerint Kőbányán legfeljebb ezer tagja lehet a Magyar Szocialista Pártnak, nem pedig 1800, ahogy az a tagnyilvántartásban szerepel. Így tehát 800 névvel kellene elszámoljon a kerületi pártvezetés, ám ez mindmáig nem történt meg. A helyzet tarthatatlanságát jól jellemzi a Tiszta Kőbányáért Mozgalom szóvivőinek egyike, Ficsór János keserűen ironikus mondata: „Én nagyon büszke vagyok arra, hogy egy olyan pártnak vagyok a tagja, amelynek más tagjai visszatérnek még a temetőből is, és négy év múltán aláírják a jegyzőkönyvet, hogy részt vettek a küldöttgyűlésen.”

A lázadók állítása szerint ugyanis olyanok is szerepelnek a tagnyilvántartásban, akik már nem élnek. Mint mondják, ezen- kívül egy erdélyi, szászrégeni illetőségű személy neve is megtalálható az iratokban, sőt vidéki MIÉP-tagokat is szerepeltetnek a listán, ami azért nem semmi.

A pénz beszél

Olyan emberek is megjelentek a kerületben, akik nagyon is valósak, s különböző vállalkozásokban tevékenykednek, amelyek az alpolgármesterek és a bizottsági elnökök érdekeltségébe tartoznak. A munkákat azonban csak úgy kapják meg, ha belépnek az MSZP-be. Nekik állítólag részt kell venniük a helyi küldöttgyűléseken is, amiért öttől tízezer forintig terjedő összeget kapnak.

A tagság felduzzasztása természetesen azoknak az érdeke, akik mindenáron hatalomra törnek. A Magyar Szocialista Párt küldöttgyűlésére ugyanis az alapszervezetek delegálják képviselőiket. Minél több a fiktív tag, annál több szavazatot kaphatnak azok, akik ilyen módon igyekeznek tűzközelbe kerülni, politikai hatalomra szert tenni. A politikai hatalom pedig gazdasági hatalomra váltható, s ez manapság erősen vonz némely szocialistákat.

A tagrevíziót követelők véleménye szerint a fiktív tagok beszervezése és a nyilvántartás meghamisítása mögött az egyik kőbányai alpolgármester, Kaszab Csaba áll, aki ellen egyébként egy magánszemély feljelentésére a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hatósági eljárás akadályozásának bűntette miatt.

A kőbányai tagnyilvántartással kapcsolatban már 1997-ben problémák merültek fel, s ezenkívül is botrányok övezték a kerületi szocialisták tevékenységét. Andó Sándor polgármester neve például felmerült a bróker-bankár-botrány, azaz a K&H-ügy során. A Tiszta Kőbányáért Mozgalom hangadóinak állítása szerint a tagnyilvántartást tartalmazó számítógépes program és maga a számítógép is eltűnt. Sőt egyikük odáig ment, hogy azt állította, a kőbányai képviselő-testület egyes tagjait bűnözői csoportok veszik körül, amelyek többször megfenyegették azokat, akik rendet és tisztességes pártmunkát akartak, vagy pénzt kínáltak fel a hallgatásért cserébe.

A kajmánok hallgatnak

A megtisztulást követelő szocialisták mára minden lehetséges pártfórumot végigjártak, a helyi etikai bizottságtól kezdve a fővárosi pártvezetésen át Hiller István pártelnökig, ám mindhiába. Nem történt semmi, senki sem mozdította a kisujját sem. Mint a lapunknak a Tiszta Kőbányáért Mozgalom neve elhallgatását kérő egyik szóvivője elmondta, egyedül Lamperth Mónika belügyminiszter és Gyurcsány Ferenc válaszolt, de érdemi lépés ekkor sem történt. Ellenben többször megfenyegették a tisztulást és tagrevíziót követelőket, férgeknek nevezték őket és volt, akit ki akartak zárni a kerületi szocialista frakcióból. Ez azonban nem sikerült, mert nem volt rá megfelelő ürügy, hiszen védhető vádakat nem fogalmaztak meg velük szemben.

A Tiszta Kőbányáért Mozgalom által név szerint is megvádolt Kaszab Csaba alpolgármester a botrány kipattanása után a sajtónak azt mondta, csupán vádaskodásról van szó, Csicsay Claudius Iván, a körzet szocialista országgyűlési képviselője pedig úgy nyilatkozott, a lázongók „elvtársaim, de megtévesztett emberek.” Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy érdemi válasz, netán tételes cáfolat eddig senkitől nem érkezett a felmerült vádakkal kapcsolatban.

Mindeközben a kajmánok legnagyobb harcosa, a Medgyessy Péter helyét belső puccsal megszerző bukott sportminiszter, Gyurcsány Ferenc az MSZP Országos Választási Bizottságának vezetője lett, és mint ilyen, gyakorlatilag átvette a teljhatalmat a pártban és partvonalra szorította a szerény képességű és a botrányokat láthatóan kezelni képtelen romantikus Hiller Istvánt. A most már totális hatalommal rendelkező vezér a Tiszta Kőbányáért Mozgalom által hiányolt pártdemokráciáról világosan kifejtette, mi a véleménye róla: „…nem lehet állandóan a mögé bújni, hogy a tagság most éppen mit kíván. (…) Azt fogom mondani, hajtsd végre, és gyere vissza két nap múlva, hogy készen vagy.”

Készen vannak.