Gyurcsány Ferenc februári évértékelő beszédében beszélt arról, hogy „körülbelül 30 ezer tantermet fel fogunk szerelni, tábla és kréta helyett, a kétoldalú virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó, úgynevezett digitális táblákkal.” A Nemzeti Fejlesztési Tervben 2007 és 2013 között 400 milliárd forint áll rendelkezésre európai uniós forrásból a közoktatás és szakképzés fejlesztésére. Magyar Bálint volt oktatási miniszter még februárban leszögezte, nem szabad szembeállítani a digitális táblák bevezetését az iskolák fenntartási nehézségeivel. Az intézmények felújítására a 400 milliárdból 120-140 milliárd forintot szánnak, míg az Intelligens Iskola Program közel 40 milliárdból megvalósítható. Az államtitkár szerint még az elmaradottabb országnak számító Mexikó is jobban áll e téren, mint Magyarország. Az európai uniós országokban a tantermek 61 százaléka van felszerelve informatikai számítástechnikai eszközökkel, miközben Magyarországon ez az arány kevesebb mint 19 százalék, amivel 25 ország között a 24. helyen állunk.

– Ahogyan az analfabetizmust leküzdöttük nyolcvan éve, úgy kell leküzdeni a digitális írásbeli tudatlanságot is. Pár éven belül nyolcvanezer tanárt szerelünk fel laptoppal, és az ország több száz iskolájában több tízezer diák kap majd digitális palatáblát, amely korlátozott funkciójú laptopként fogja segíteni a tanulmányaikat. A Gutenberg-galaxisból át kell kerülni az internet alapú, digitális írásbeliség világába – jelentette ki Magyar Bálint. A tervek szerint egy ilyen digitális csomag egy notebookból, egy projektorból, illetve egy interaktív táblából áll, olyan kiegészítő lehetőségekkel, mint például a szavazóberendezés.

Az interaktív tábla a számítógép és az iskolai tábla kombinációjaként működik. Az érzékelőkkel ellátott táblára projektor vetít képet, a tanár pedig a táblánál állva, ujjának érintésével irányíthatja a számítógépet úgy, mintha egérrel tenné. A táblán keresztül felhasználható, megmutatható a multimédiás tananyagok több fajtája is.

Rögzíthető, visszakereshető és újra felhasználható, sőt a diák egy lemezen akár haza is viheti az anyagot. Egy tábla beszereléssel és teljes felszereléssel együtt mintegy 900 ezer forintba kerül.

Az iskola jövője

– Nem maradhatnak áram nélkül az iskolák és a kórházak. Meg kell akadályozni, hogy csődközelbe kerülhessenek közintézmények csak azért, mert nem tudják kifizetni a villanyszámlát – jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő. Az uniós szabályok értelmében ugyanis jövőre megnyílik a magyar árampiac, felszabadulnak az árak. A lakossági fogyasztói árakra ez nem vonatkozik majd, egy kormányrendelettel azokat kivonják a nyílt piacról, ahogy a közintézményekét is. A kormányzat ezzel elismerte, az oktatási intézmények egy jelentős része alapvető működési gondokkal küzd. 2007-ben az első osztályos gyermekekre eső normatíva jelenleg 204 ezer forint. A tervek szerint a kormány ezt az összeget tovább csökkenti, és 2009-re már csak 145 ezer forinttal fognak hozzájárulni egy gyermek taníttatásához. Miközben a normatív támogatás folyamatosan csökken, addig a villany és a gáz ára folyamatosan emelkedik, és a kisebb önkormányzatok képtelenek kigazdálkodni a különbözetet, aminek következtében tartozásokat halmoznak fel.

– Elérkeztünk tűrőképességünk határához – mondta a Demokratának Mohai János, Mezőkomárom polgármestere. A fejér megyei település költségvetése 101 millió forint. A normatív támogatás összege 49 millió forint. A hiányzó összeget a településnek kellene valahogy előteremtenie.

– Jelenleg azon gondolkodunk, hogyan tudnánk megmenteni az iskolánkat. Ha bezárják az intézményt, az itt élő gyermekek az ingázás miatt nem fognak kötődni a településükhöz, gyökértelenné válnak, így a településünk elnéptelenedik. Magát az intézményt szeretnénk fenntartani, ha ez sikerül, akkor szinten tartani a meglévő oktatási eszközeinket, például a nyelvi labort. A nehéz körülmények között élő gyerekeknek inkább van szükségük élelemre, mint digitális táblára. Irigylem azokat a településeket, amelyek fenn tudják tartani iskolájukat – sóhajt a polgármester.

Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei testnevelő tanár is egyetért azzal, hogy az oktatásban előbb az alapszintű feltételeket kell megteremteni.

– Ha a testnevelőórán nincs labdánk, azt még sikerül elérnünk, hogy a gyerekek hozzanak magukkal, de szekrényt vagy bordásfalat már nem kérhetünk tőlük. Egy Heves megyei település általános iskolájának igazgatónője szerint sem a digitális tábla a legfontosabb a sok sebből vérző oktatásban. Az iskolában vannak számítógépek, projektor is, és biztosan megpályázzák a digitális táblákat is. Mégis a legszívesebben a neonvilágítást cserélnék le a digitális táblákra fordított összegből.

Egy Borsod megyei egyházi iskola igazgatónője szerint az oktatás jelenlegi helyzetében „nem logikus” Magyar Bálint felvetése. Az igazgatónő lapunknak elárulta, nagyon jól megvannak a digitális táblák nélkül, viszont sokkal inkább szükség lenne a nyílászárók felújítására.

A jövő iskolája

2005-ben a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja uniós forrásokra épülő pályázatot írt ki „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” címmel. A program célkitűzése szerint a ma jellemző lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia (tudás, képességek, attitűdök) alapú nevelési, oktatási módszertannak. A célok elérésének feltétele a pedagógiai kultúra átalakulása, amely a digitális oktatási eszközrendszerek széles körű alkalmazásával érhető el. A sikeresen pályázó iskolák digitális eszközökkel (projektorok, digitális táblák, laptopok, multimédiás számítógépek) bővültek, a pedagógusok módszertani képzéseken vehettek részt.

A szegedi Tarján III. számú, két tannyelvű általános iskola tavaly pályázott sikerrel a fenti pályázaton. Az iskola 18 millió forintot nyert, ebből 5 millió forintot költöttek három rögzített és két mobil digitális táblára. Szalai Ferenc igazgató szerint a digitális tábláknak helyük van az iskolákban, segítségükkel hatékonnyá válik az oktatás. Az igazgató úr a Demokratának elmondta, a megfelelő közszolgáltatás az önkormányzatok feladata, és ettől függetlenül az iskoláknak minden fejlesztési lehetőséget meg kell ragadniuk.

A budai Áldás utcai általános iskola szintén 18 millió forintot nyert. Horváth Attiláné, a rózsadombi iskola igazgatónője a Demokratával közölte, intézményük szerencsés helyzetben van, mert a II. kerületi önkormányzat a működéshez szükséges alapfeltételeket maradéktalanul biztosítja. Az igazgatónő egyetértett azzal, hogy elsősorban azokban az intézményekben szükséges a digitális tábla, ahol ehhez a tárgyi és a személyi feltételek már biztosítottak.

– Szemléletváltás kell az oktatásban, ehhez nélkülözhetetlen a digitális oktatási eszközrendszer használata – mondta Horváth Attiláné.

A tanár a legfontosabb

Pokorni Zoltán szerint a 2008-as költségvetéssel negyvenmilliárd forintot von el a kormányzat a közoktatásból, emiatt emelkedik a pedagógusok kötelező óraszáma, és a pedagógusbérek növelésére sem lesz fedezet.

Az oktatásügyben az a forráskivonás folytatódik, aminek már idén tanúi, elszenvedői voltunk, az elmúlt három évben ez a politika érvényesült. Az előttünk álló években összességében 150-160 milliárd forintot vonnak ki az oktatásügyből. A jövő évi költségvetés alapján 22–23 milliárddal csökken a normatív támogatás, ami az egész tanévre kivetítve 35–40 milliárdos apadást jelent – mutatott rá a Fidesz oktatáspolitikusa. Szeptemberig nyolcezer pedagógust építettek le vagy nyugdíjaztak, a tanárok és a tanítók pedig soha nem látott bizonytalanság elé néznek az idei és a következő tanévben. Az Élőlánc Magyarországért mozgalom szerint okkal valószínűsíthető az is, hogy a digitális táblákkal felszerelni kívánt negyven ezer osztályteremből több ezer nem éri meg a modernizálást, mert kétezer kisiskola került veszélybe az évek óta tartó pénzkivonások miatt.

– A pedagógusok és a diákok közötti kapcsolatteremtést kellene elősegíteni, nem pedig technikai eszközöket fetisizálni – emelte ki Kerpen Gábor. Az érdekképviselet elnöke szerint krétára, világításra és megfelelő székekre sokkal inkább szükség van az iskolákban.

– Előbb a megfelelő munkakörülményeket kell megteremteni, és ezt követően lehet ilyen eszközök beszerzésén gondolkodni – mondta Kerpen Gábor, aki reméli, nem csak annyi tanterem marad a közeljövőben, amennyi tábla beszerzéséről szól a projekt. – Aki azt mondja, hogy az iskoláknak és a pedagógusoknak az a legnagyobb bajuk, hogy nincs laptopjuk, az nagyon téved. Az iskolák jelentős részében a számítógépes park elavult, de gyakran használhatatlan a nyomtató és a fénymásoló is – hívta fel a figyelmet a pedagógus szakszervezet vezetője.

Barlai Róbertné, az „Élőlánc a kisiskolákért” közoktatási szakértője szerint a fő kérdés az, a pedagógusok mennyire vannak felkészülve az oktatásban tervezett szemléletváltásra, melynek célja a pedagógiai tevékenység fejlesztése és a tanulók képességeire koncentráló tanítás.

– Ha az iskolákban nincs meg erre a befogadó környezet, nem szerencsés, hogy drága, magas színvonalú technikai eszközökkel szereljük fel az intézményeket. Például Hollandiában létezik egy iskola, ahol minden tanulónak laptopja van. Egy ilyen környezetben teljesen érthető, ha digitális táblákra költ az iskola. Nálunk sem a pedagógus, sem a tanuló nem áll készen erre – mondta a Demokratának az oktatási szakértő.

Azok a pedagógusok, akik már tanítottak digitális táblával, szinte kivétel nélkül azt mondják, hogy a gyerekeket leköti a vizuális élményvilág, alig várják az órákat. Lányi András, az Élőlánc Magyarországért mozgalom elnökségi tagja szerint az iskolában a legfontosabb „felszerelés” maga a tanár. Az intenzív tanár–diák kapcsolatot semmi nem pótolhatja, különösen az általános iskolában. A képzett, tisztességesen megfizetett, munkáját szerető tanár sokkal, de sokkal fontosabb, mint az egy főre eső számítógépek száma, vagy bármi egyéb.

Azok az igazgatók, akik kritikát fogalmaztak meg a kormányzat digitálistábla-akciójával kapcsolatban, nem járultak hozzá nevük közléséhez. Ott, ahol már vannak digitális táblák, az igazgatók kivétel nélkül azt nyilatkozták lapunknak, hogy minél több tantermet szeretnének ilyennel felszerelni. Az iskoláknak a létért folytatott küzdelemben lenne leginkább szükségük az esélyegyenlőségre, nem a multimédiás eszközök felszereltségének terén. Érhető, hogy a túlélésért küzdő iskolák a milliós eszközök beszerzésének tervét provokációnak tartják.

Lass Gábor