A javaslat szerint a tiltás mindaddig fennmaradna, amíg a kormány a bankokkal együttműködve kidolgozza a fizetésképtelen adósok megmentésére irányuló csomagját.

A döntés borítékolható, újságírók és elemzők régóta valószínűsítik, hogy a Fidesz az újabb határidő lejárta után sem hagyja beindítani az árveréseket. Eddig kétszer hosszabbították meg a 2009 végén bevezetett moratóriumot: 2010 tavaszán és 2011 januárjában. A döntéshozók mindig abban bíztak, hogy a hosszabbítás lejártáig sikerül megoldani az adósok problémáját, ám ez folyamatosan a távoli jövőbe látszik tolódni.

Most ismét megakadtak a tárgyalások a kormány és a Bankszövetség között, nem sikerült ugyanis megállapodni, hogy a pénzintézetek milyen mértékű terhet vállaljanak a kármentésből.

Az árverési moratórium ugyanakkor egyre több család számára jelent menedéket. Egy évvel ezelőtt még csak a kihelyezett hitelesek 7,4 százaléka volt 90 napnál hosszabb késésben, nyárra arányuk 8,1 százalékra, 2010 végére pedig 9,3 százalékra nőtt. A pénzintézetek attól tartanak, egyre többen vannak olyanok, akik tudnák fizetni tartozásukat, ám nem tesznek meg mindent ennek érdekében, mert felismerték, hogy a moratórium időszakában a bankok úgysem tehetnek semmit.

Ezzel kapcsolatban az MKB szakértői arra figyelmeztetnek: az árverési jog megvonása kivonja a fedezetet a jelzáloghitelek mögül. Vagyis innentől nincs számottevő különbség a személyi hitel és a lakásvásárlási hitel között, mindkét esetben csak az adósok jövedelmét terhelhetné a bank – már ha az elegendő nagyságú.

A lakáshitelek 10 százalék körüli kamatszintjével szemben azonban a személyi hiteleknél jelenleg 30 százalék körüli kamatot számítanak fel a bankok. A kockázatok növekedését ugyanis a kamatszint emelésével szokták ellensúlyozni a pénzintézetek. Vagyis az árverési moratórium meghosszabbítása a lakáshitelek drágulásához vezet majd.