Még a választások előtt lelepleződött a szocialisták csaló gépezete

Csaltak a szocialisták 2002-ben és most is erre készülnek. Bácsics Gyula, a nagykátai választási bizottság MSZP-s alelnöke a múlt héten kiállt a nyilvánosság elé, és kimondta, amit sokan hosszú idő óta sejtettek: a szocialisták 2002-ben csalással nyerték meg a választásokat. És most is erre készülnek. A rendszerváltoztatás óta a mostani lesz az első szavazás, amelyen nem lesznek nemzetközi megfigyelők, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nem küld ide senkit a törvényesség felügyeletére. És a 2002-es voksoláshoz hasonlóan a nagy közvélemény-kutatók idén sem készítenek exit-poll-felméréseket.

Minden egyes választáson csaltak a szocialisták Pest megye 6. választókerületében – mondta pénteken a HírTv Célpont című műsorában Bácsics Gyula, a helyi választási bizottság MSZP-s alelnöke. Bácsics egy helyi pártviszály után állt a nyilvánosság elé. Az MSZP központja Németh Imre bukott mezőgazdasági minisztert ültette a nagykátaiak nyakára. Ők helyben más jelöltet szerettek volna. Az ellenállókat időközben eltávolították a helyi politikai életből és a pártból is kizárták.

Bácsics Gyula, az utolsó mohikán elmondása szerint eddig négyszer fenyegették meg életveszélyesen, ennek ellenére kipakolt, elárulta, hogyan csaltak 2002-ben a szocialisták és mire készülnek most. A módszer a láncszavazás volt, amelynek technikáját Ron Werber ismertette meg az aktivistákkal 2002-ben. Az eszközt már korábban is alkalmazta az MSZP, de akkor még nem országos szinten.

A láncszavazás lényege, hogy az első ember bemegy a szavazóhelyiségbe, átveszi a lepecsételt szavazólapot, bemegy a fülkébe, miután onnan kijön, csak egy üres borítékot dob az urnába, mert a szavazólapot zsebre teszi. Majd a megbeszélt konspirációs helyre viszi, ahol leadja a kitöltetlen ívet, átveszi a szavazatáért járó pénzt, és távozik. A lepecsételt, de kitöltetlen szavazólapon a konspirációs helyen a párt megbízható embere bejelöli a támogatandó pártot, átadja a lánc következő tagjának, aki bemegy a szavazókörbe, felveszi a saját lepecsételt lapját, ám a borítékba a már kitöltött lapot teszi. Bedobja a borítékot az urnába, majd távozik és leadja üres szavazólapját a soron következő személynek.

Bácsics Gyula szerint a szocialisták nagyüzemben alkalmazták ezt a módszert 2002-ben és most is erre készülnek. Most azonban – tette hozzá a HírTv-nek adott interjújában – óvatosabbak lesznek, mert négy éve még a kocsmában volt az MSZP konspirációs centruma, ezúttal már magánházaknál lesz, ahol étellel, itallal – „disznót vágnak, bor, rövidital lesz nagy mennyiségben” – várják a lánc tagjait. Bácsics elmondta, hogy a beszervezett ember addig nem kapja meg a pénzét, amíg az üres cédulát nem hozza vissza. Általában 2000 forintot adnak egy szavazatért.

Az MSZP az elhangzottakra nem, vagy rendkívül rosszul reagált. A helyi szervezet egy tagja azt mondta, Bácsics provokátor és fegyelmi eljárás zajlik ellene, ki fogják zárni a pártból. Szekeres Imre, a szocialisták alelnöke elhamarkodva kiáltotta a Nap-Kelte című reggeli műsorban: „Hú, de mellényúltak, (…) ekkora pofára esést már rég láttam” – de mint utólag kiderült, Szekeres Imre szavaival élve, ő esett pofára, mivel Bácsics 2002-ben ugyan valóban nem volt a választási bizottság alelnöke, de nem is erről szólt a híradás, hanem arról, hogy most az -, ami viszont igaz.

2002-ben egyébként rengeteg választókörből érkezett bejelentés szavazóköri delegáltaktól a Fidesz által az első választási forduló után felállított Demokráciaközpontba, hogy az urnákban üres borítékot találtak. A láncszavazás bűncselekmény, ezt Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke mondta, ám szerinte országos méretű csalástól nem kell tartani. Világszerte, éppen a csalás lehetőségének kiküszöbölésére, már szinte sehol sem használnak a választásokon borítékot.

A láncszavazás eszközének alkalmazása miatt a 2002-es választások után több kezdeményezés érkezett az Országos Választási Bizottsághoz, felmerült a boríték használatának eltörlése is, döntés azonban az elmúlt négy évben nem született. A boríték elhagyása sem nyújtana teljes védelmet, hiszen bárki bevihet a fülkébe egy, a szavazólaphoz hasonló méretű lapot, amelyet félbehajtva bedobhat az urnába és a lepecsételt ívet így is kicsempészheti. Megoldás az lehetne, ha a választási bizottság tagjai mindvégig felügyelnék, hogy nem kerül-e idegen tárgy – üres, a szavazólap méretére hajtott lap – az urnába.

A boríték használatán kívül kivédhetővé tehetné a csalást az, ha a szavazóbizottság tagja – miután lepecsételte a szavazólapot – egy számot írna a borítékra és a szavazólapra is, mielőtt átadná a választópolgárnak, a szavazat pedig csak abban az esetben lenne érvényes, ha ugyanaz a szám van a borítékon és a szavazólapon is.

2002 tanulságai, illetve a Bácsics Gyula által ismertetett előkészületek a szocialisták részéről a mostani választásokra intő jelek, mivel nem lesznek jelen nemzetközi megfigyelők a választásokon – nem mintha bármit is észrevettek volna -, így fokozott felelősség hárul a választóbizottságokban ülő pártdelegáltakra, illetve a választópolgárokra. A Fidesz minden szavazókörbe delegált szavazóköri biztosokat, és ismét hívható lesz a Demokráciaközpont.

A közvélemény-kutató cégek kevéssé lesznek aktívak a választások véghajrájában. A törvény szerint a választás napja előtt nyolc nappal tehetők közzé a pártpreferenciákra vonatkozó felmérések. Az előző három alkalommal a választás előtt közölt felmérések rendre 5-15 százalékkal becsülték alá az MSZP teljesítményét annál, amit végül elért. Ez a szignifikáns eltérés felveti a választási csalás gyanúját, Bácsics beszámolója pedig tovább erősíti ezt…

Fontos – lenne – a szakmai kontroll. Világszerte bevett gyakorlat, hogy a választások napján a voksolás után a szavazóhelyiségből kilépő embereket közvélemény-kutatók kérdezik, hogy melyik pártra szavaztak. Az ilyen, úgynevezett exit-poll-felméréseket szokták az urnazárás pillanatában, órákkal a hivatalos végeredmény előtt ismertetni a médiumok. Ezek az adatok általában hűen tükrözik a választások későbbi végeredményét.

Magyarországon 1990-ben egyáltalán nem végeztek ilyen jellegű felméréseket. 1994-ben három cég végzett exit-poll-vizsgálatot. A Gallup 130 ezer, a Medián 65 ezer embert kérdezett meg döntéséről. A Szonda Ipsos csak a fővárosban mért, és ezt, illetve egy korábbi 3000 fős mintát alapul véve vállalkozott az eredménybecslésre. A legpontosabb, szinte az eredménnyel megegyező adatsort közölt a Medián az exit-poll-felmérésben, noha ez a cég dolgozott a legkisebb mintával. A legnagyobb tévedés a Szonda felmérésben volt, amely 6 százalékkal mérte alul a fővárosi mintáján a szocialisták eredményét, míg a Fideszt majdnem ugyanennyivel túlbecsülte. Az országos mintával dolgozó cégek mindegyike – Gallup, Medián – azonban egyetlen párt esetében sem tévedett 2 százaléknál nagyobbat. Vagyis a szakszerű, országos mintavétel a választások napján azt mutatja, hogy pontos előjelzést ad az exit-poll.

Az 1998-as exit-poll-felmérések mégis erősen eltértek a végeredménytől. Miért? A Gallup és a Szonda Ipsos nem a nemzetközi gyakorlatban leggyakrabban használt brit mintát követte (ez mindössze 10-15 ezres mintát vesz alapul és csak a pártok eredményét igyekszik megbecsülni), hanem megkísérelték az egyes kerületek eredményét kimutatni. A Gallup 100 ezer embert kérdezett meg, a Szonda Ipsos 260 ezret. Az 1998-as év megmutatta a két cégnek, hogy a szoros eredmények miatt lehetetlen az egyes kerületek eredményét exit-poll-adatokból megbízhatóan megbecsülni.

Részben emiatt, részben az exit-poll-felmérések hatalmas költségigényére hivatkozva 2002-ben már nem végeztek ilyen felméréseket. A mostani választásokon a Tárki és a Századvég készül a választások napján mintavételre. Előbbi a tv2 megbízásából végez felmérést, de nem országos mintavétellel. A Medián nem készít exit-pollt, mert a cég vezetőjének elmondása szerint hatékonyabb módszernek tartják a közvetlenül a választást megelőző másfél napban végzett, személyes megkérdezésen alapuló kutatást. A Szonda Ipsos a választás napján is végez reprezentatív felméréseket. A Századvég – információink szerint – nagy mintán, speciális módszerrel készít a választások napján vizsgálatot.

Az exit-poll-kutatások nemcsak a pártok, a választók, hanem a befektetők szempontjából is fontosak lennének. Németországban például mind a tartományi, mind az országos választásokon az exit-poll-eredmények hajszálra megegyeznek a választások végkimenetelével. A megbízhatóság oka szakemberek szerint az, hogy a választók pártszimpátiája kevéssé ingadozó, valamint az, hogy a két nagy közszolgálati televíziós csatorna hosszú évek óta együttműködik két közvélemény-kutató céggel. Ezek havonta ismertethetik felméréseiket és elemzéseiket a képernyőkön, a folyamatos vizsgálat pedig lehetővé teszi számukra a „választók hangulatváltozásainak” nyomon követését. Olyannyira, hogy képesek kimutatni, melyik párttól hova vándoroltak a szavazatok.

Magyarországon más a helyzet. A közvélemény-kutató cégeket valamely párthoz kötik, ezzel erősen megkérdőjeleződik a hitelük. Hann Endre, a Medián vezetője az SZDSZ alapító tagja, a Századvéget Stumpf István neve fémjelzi. Ennél is árulkodóbb azonban, hogy mely cégek mely kormányoktól kapnak megbízást. A választások végkimenetelére nehezen megjósolható, hogy mekkora hatást gyakorolnak a közvélemény-kutatók előrejelzései, az viszont bizonyos, hogy a választások tisztaságának megőrzésében segítséget nyújtana, ha feloldanák azt, hogy a választások előtt nyolc nappal lehet nyilvánosságra hozni az utolsó adatsorokat. Így követhetetlenné válik, mi történik az utolsó pár napban, illetve a voksolás napján.

Ha ugyanis egy párt támogatottsága az utolsó mérésekhez képest ugrásszerűen megnő, erős a gyanú, hogy törvénytelen mozgósítás történt. Az exit-poll-felmérések elejét vehetik a négy évvel ezelőtti eseményeknek, amikor több szavazókörben a számláláskor MIÉP-es és Fideszes szavazatok „keveredtek” a szocialisták voksai közé. A 2002-es választás óta állampolgárok milliói kérdőjelezik meg azt, hogy Magyarországon valóban demokratikus viszonyok vannak-e. Valóban az állampolgárok választói akarata alapján testesül-e meg a végrehajtó hatalom. Úgy fest, jól sejtette a Demokrata múlt heti száma, amikor még nem robbant a nagykátai botrány: valami valóban nem stimmel. Azóta kiderült, Bácsics Gyula, a nagykátai választási bizottság szocialista alelnöke szerint az MSZP 2002-ben választási csalást követett el és most is erre készül.

Sándor Csilla