Identitásvédelem a Balatonnál

A július elsejétől hatályos törvény szerint az önkormányzatok jogosultak szabályozni a lakosságbővülés mértékét, hogy megőrizzék településük karakterét és társadalmi rendjét. Ez különösen azokat a településeket érinti, ahol a nagyszámú betelepülés a helyi közösség életformáját és hagyományait veszélyezteti. Az önkormányzatok rendeletben állapíthatják meg azt a maximális lakosságszámot, amelyet optimálisnak tartanak. Ha a küszöböt elérik vagy meghaladják, korlátozó intézkedéseket vezethetnek be. A balatoni régió különösen érintett, mivel ebben a térségben jelentkezik leginkább mindaz, amiért az önazonosság védelmére és szabályozására szükség lehet: gyors népességnövekedés, ingatlanpiaci változások, infrastruktúra-terhelés, igény a helyi hagyományok megőrzésére.

Balaton körüli települések polgármestereit kérdeztük, hogyan alakult a lakosságszám az elmúlt években, évtizedekben és milyen kihívásokkal szembesülnek a helyi értékek megőrzése terén. Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere a Demokratának elmondta, a település lakossága az elmúlt több mint két évtizedben majdnem ötven százalékkal nőtt és mára elérte a kétezer főt. A polgármester szerint ez optimális méret az intézmények és a közigazgatás hatékony működtetése szempontjából, amelyet a 2005-ös rendezési tervben is előirányoztak. Néhány éve megnyílt egy új bölcsőde, az óvoda kettőről háromcsoportosra nőtt, az általános iskola pedig 98-ról 204 fősre gyarapodott. Hangsúlyozta, az új lakók gyorsan és zökkenőmentesen beilleszkedtek, és a Balaton északi partján lévő településnek a népességnövekedés ellenére sikerült megőriznie falusias jellegét, ami ideális ahhoz, hogy optimális környezetet teremtsenek mind az állandó lakóknak, mind a nyaralóknak.

A polgármester úgy látja, Alsóörs sikeresen ötvözte a lakosságszám növekedését, az infrastruktúra fejlődését és a közösségi harmóniát, és mostanra minden szempontból ideális állapotot sikerült elérni. Megjegyezte, az infrastruktúra korlátai, különösen a közműkapacitás viszont problémát jelenthetnek a jövőbeni növekedésnél.

– Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter év elején nálunk, Alsóörsön ismertette a törvénytervezetet. A találkozóra meghívást kapott a Balaton-térség összes polgármestere, így széles körű eszmecsere kezdődött a régió problémáiról és lehetőségeiről. Nem tudni, fognak-e élni a balatoni települések az új jogszabály nyújtotta eszköztárral, de biztosan lesznek olyan községek – különösen ahol már most nagy a népességnövekedés nyomása –, amelyek céltudatosan keresik majd az alkalmazható megoldásokat, hogy fejlődésüket kézben tarthassák. Ahányféle település, annyiféle válasz lesz – mondta Hebling Zsolt.

Míg Alsóörs lakosságának növekedése elsősorban a belföldi betelepülések következménye, addig a Somogy vármegyei Vörs demográfiai változásainak hátterében a külföldiek magas lélekszáma áll. A település régóta vonzza a külföldi ingatlanvásárlókat. A koronavírus-járvány a tendencia újra felerősödött, de egyre több magyar is Vörsön talál otthonra. Deák Tamás polgármester kérdésünkre elmondta, az 550 fős település lakosságának egyharmada külföldi.

– A külföldiek ingatlanvásárlása az 1990-es évek közepén kezdődött, amikor a település szoros kapcsolatot épített ki Németországgal. A német látogatók közül sokan beleszerettek a falu nyugodt hangulatába, és több házat is megvásároltak. Az elmúlt három évben, különösen a Covid-járvány után újra megnőtt az érdeklődés a település iránt. Sok külföldi tulajdonos megvált az ingatlanától, és egyre több magyar vásárló is érkezik és építkezik – fejtette ki.

Vörsről 25 kilométeres körzeten belül fekszik Keszthely, Hévíz, Fonyód és Zalakaros, és az infrastruktúra fejlődésének egyik jelentős lépése volt a balatoni kerékpárúttal összekötött új szakasz, amely hozzájárult a turizmus fellendüléséhez. A polgármester hozzátette, sok fiatal döntött úgy, hogy Vörsön marad, és sikerült saját otthont vásárolniuk vagy építeniük, amiben nagy szerepe volt a babaváró támogatásnak és a csoknak. Vörsön 70-80 telek áll üresen, így bőven van hely további betelepülőknek. A polgármester szerint maximum 700 fős lélekszám lenne a legjobb, és mivel a cél az, hogy a település stabilan fejlődjön, a betelepülést egy ideig egészen biztosan nem korlátozzák.

Míg Vörsön a szabad telkek még lehetőséget kínálnak az új letelepedőknek, a Zala vármegyei Gyenesdiás – Alsóörshöz hasonlóan – az elmúlt években jelentős népességnövekedésen ment keresztül, és elérte optimális lakosságszámát. Mára közel 4500 fős, ezzel az egyik legnagyobb nagyközség a Balaton régióban. Gál Lajos polgármester kérdésünkre elmondta, a Covid-időszakban sok magyar költözött át a fővárosból vagy az ország keleti részéből, hozva családjukat és vállalkozásukat, ennek eredményeként 930 adófizető vállalkozás működik, ami az iparűzési adóból származó bevételt a nyolcszorosára növelte, igaz, jelentősen leterhelve a jócskán kisebbre méretezett közműkapacitást, ami néha problémákat okoz az ellátásban. Gyenesdiás nyaranta szinte megtelik, amikor a nyaralók és vendégéjszakát eltöltők száma eléri a 11 ezret. A település gazdasági erejét az új betelepülők is növelték. Minden hetedik itteni külföldi, számos ország állampolgárai – németek, svájciak, osztrákok, hollandok – találtak otthonra Gyenesdiáson. A polgármester kiemelte, a külföldiek aktívan részt vesznek a közösség életében, sokan hagyományos parasztházat vásárolnak, amelyeket eredeti formában őriznek meg.

– A betelepülők számára különösen fontos a helyi hagyományok tisztelete és a közösségi életbe való aktív bekapcsolódás. Ösztönözzük az új lakókat, hogy megismerkedjenek a helyi kultúrával, részt vegyenek a közösségi eseményeken, emellett nyelvtanfolyamokkal bátorítjuk a külföldi betelepülőket, hogy megtanuljanak magyarul, ezzel is erősítve az összetartozás érzését – fejtette ki a polgármester.

A kormánykritikus sajtóban elterjedt aggodalmakkal kapcsolatban, miszerint a törvény a betelepülési korlátozások eszközévé válhat, a polgármester úgy reagált, szerinte a legtöbb balatoni település csak minimálisan fog élni a lehetőséggel.

– A Balaton régió sajnos demográfiailag elöregedő, kellenek a fiatalok és a családok. A tó és agglomerációja eljutott oda, hogy sok nyaralót családi házzá minősítettek, és sokan ténylegesen letelepedtek itt. Ez a folyamat ma is zajlik. Vannak viszont olyan magyarországi települések, ahol biztosan alkalmazzák majd a korlátozásokat, de a balatoni agglomeráció egészére nézve ez valószínűleg nem lesz általánosan járható út – véli.

Megkérdeztük a polgármestereket arról is, hogy a törvény által biztosított eszközök közül melyeket tartják a saját közösségükre nézve előnyösnek és alkalmazhatónak. Alsóörs polgármestere úgy látja, az új törvény nagy előrelépést jelent, mert lehetőséget biztosít a helyi problémák kezelésére úgy, hogy közben figyelembe veszi a balatoniak álláspontját is.

– Végre döntési helyzetbe kerültek az önkormányzatok úgy, hogy nem kötelező a szabályok alkalmazása, válogathatnak az eszközökből. A törvény egyik fontos eleme az elővásárlási jog, amely a balatoni önkormányzatok kérésére került a jogszabályba. Alsóörsön az utóbbi években óriási ingatlanár-robbanás történt, a telek- és ingatlanárak a többszörösére nőttek. Sajnos a helyi fiatalok számára a balatoni ingatlanok megfizethetetlenné váltak. Az elővásárlási jog lehetőséget ad az ingatlanpiac szabályozására a helyi közösség érdekében – fejtette ki a polgármester.

Hebling Zsolt szerint a Balaton-törvény erős keretszabályozást biztosít, amely védi a térség természeti és épített környezetét, valamint szabályozza a beépítési lehetőségeket. Ennek köszönhetően jelenleg nem látható olyan építési projekt, amely miatt sürgős beavatkozásra volna szükség. Húsz éve még nem lehetett biztosan tudni, lesz-e építkezési kedv, de a növekedés végül kedvezően alakult. Mostanra viszont a beépíthető területek jelentősen beszűkültek, így nagy lakóparkok építésére már nincs lehetőség Alsóörsön. A polgármester úgy látja, a balatoni önkormányzatok többsége még csak ismerkedik az új törvénnyel, amelynek rugalmassága lehetővé teszi, hogy mindenki a saját helyzetéhez igazítsa a döntéseit, legyen szó lakcímkorlátozásról, adózási kötelezettségekről vagy elővásárlási jog gyakorlásáról. A törvény ugyanis lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy helyi adót vezessenek be az ingatlanszerzés vagy lakcímlétesítés kapcsán. Ennek célja, hogy egyrészt bevételhez jusson a település, másrészt arra ösztönözzék az új tulajdonosokat, hogy eleget tegyenek bejelentési kötelezettségüknek.

Vörs polgármestere lapunknak kifejtette, az új törvény által kínált adóztatási lehetőség hatékony eszköz lehet a kezükben, hiszen az ingatlanok gyakran cserélnek gazdát anélkül, hogy az önkormányzat értesülne róla, így a városvezetés csak jelentős idő- és pénzráfordítással tudja nyomon követni a tulajdonosváltásokat.

– Saját forrásaink teljesen elapadtak, ezért különösen fontos számunkra, hogy új pénzügyi lehetőségeket találjunk. Ha minden ingatlan-adásvételnél néhány százezer forintot kellene fizetni, az rövid időn belül jelentős bevételi forrássá válhatna. Mivel nem ritka, hogy egy ingatlan évente háromszor is gazdát cseréljen, ez egyetlen épület esetében közel egymillió forintnyi bevételt jelenthetne. Ezt nemcsak infrastruktúra-fejlesztésekre fordíthatnánk, hanem közösségi programokra is, amelyek elengedhetetlenek a település élhetőségének megőrzéséhez – hangsúlyozta a polgármester.

Hiába a Balaton közelsége, Vörs idegenforgalmi bevétele csekély, továbbá a település jelentős bevételkiesést szenvedett el a gépjárműadó elvonása miatt. Bár a helyi közösségben számos külföldi tulajdonos él, családonként több autót is üzemben tartva, az önkormányzatnak nincs lehetősége ezen adókból bevételhez jutni. Mivel az iparűzési adó nem ad stabil pénzügyi hátteret – hiszen csak kisebb vállalkozások működnek –, az új törvény által kínált adóztatási lehetőség lehet a megfelelő megoldás.

Míg Alsóörs és Vörs az új törvény által nyújtott eszközöket potenciális megoldásként látja településük kihívásaira, Gyenesdiás városvezetése úgy véli, saját, jól működő fejlődési stratégiája összhangban van a törvény szellemiségével, így nem igényli az új lehetőségeket.

– A törvény célja és a probléma felismerése helytálló, hiszen az identitásvédelem fontos minden magyarországi közösség számára. A minisztériumot jó szándék vezérelte a szabályozás megalkotásakor, mert az lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok védelmezzék saját településük karakterét és közösségét. Ugyanakkor minden település más, és nem mindenhol lesz szükség ezeknek az eszközöknek az alkalmazására – mondta a polgármester. Szerinte a stabil fejlődés érdekében nem szabad beavatkozni az ingatlanpiaci folyamatokba, hanem inkább közösségi eszközökkel kell megteremteni a harmonikus együttélést és a fenntartható fejlődést úgy, ahogy Gyenesdiás teszi már a rendszerváltás óta. A patrióta szemlélet erősítésén Gál Lajos már évtizedek óta aktívan dolgozik, így az új törvény filozófiája összhangban áll azzal, amit Gyenesdiás saját rendszerében régóta képvisel. A polgármester elmondta, saját településrendezési stratégiát dolgoztak ki, amely a környezet és táj karakterének megőrzését célozza. A vasút alatti területeken a természetközeli megoldásokat részesítik előnyben, a vízparti beépítést tiltják. Hasonló módon a hegylábi részeken is korlátozzák az építkezést, például az úttesttől számított harminc méteren belül nem engedélyeznek beépítést, hogy megőrizzék a panorámát és a természetes tájat. Meghatározott telekméreteket tartanak fenn (800-1200 négyzetméter), és szigorúan szabályozzák a beépítési százalékot.