Így hát egy se ment oda
A szakemberek lassan két évtizede próbálják felhívni a figyelmet a természettudományos tanárutánpótlás rendkívül aggasztó helyzetére. Az eddigi intézkedések csak mérsékelni tudták a strukturális gyökerű, korszellemből adódó problémákat. A helyzet a kémiatanárokat tekintve a legkritikusabb. Ha így folytatódik, hamarosan nem lesz, aki ezt a tantárgyat oktassa az iskolákban.
Országosan 2657 feladatellátási helyről, vagyis az iskolák 60 százalékából hiányzik kémiatanár – derül ki a Magyar Kémikusok Lapjában áprilisban közölt Mi a kémiaoktatás valódi problémája – avagy hová lettek a tanárok? című tanulmányból. A hiányzók aránya Nógrádban a legmagasabb, 70 százalékra teszik. A probléma az általános iskolákat érinti leginkább, de például a szabolcsi gimnáziumokban is mintegy 70 százalékos a hiány.
A tanulmány rámutat, hogy a helyzet csak súlyosbodni fog, ugyanis évente 600-700 természettudomány szakos tanár éri el a nyugdíjkorhatárt, miközben mindössze 200-250 új lép be a pályára.
Az aranykor
A magyar természettudományi oktatás alapjait még a kiegyezést követően, az iskolarendszer megújításával fektették le. A hidegháború idején a szocialista blokk tagjaként Magyarország nem fért hozzá a nyugati országokban fejlesztett technikai újításokhoz. Ha valamihez mégis sikerült, azt helyi szakembereknek kellett üzemeltetniük, a politikai hatalom ezért nagy erőkkel támogatta a természettudományos képzést.
– Ekkor az iskolák tantervében még volt elegendő idő a szaktárgyak magas heti óraszámára, és a tanárképzés is megfelelő volt – mondja lapunknak dr. Szalainé Tóth Tünde biológia–kémia szakos tanár, a Nemzeti Pedagógus Kar Ember és természet szakmai tagozatának elnöke.
A természettudományos pálya mellett szólt az is, hogy az ott tevékenykedők könnyebben utazhattak nyugatra, konferenciákra járhattak, külföldi kutatóintézetekben, egyetemeken dolgozhattak. Emellett a rendszer mellett el nem kötelezett családoknak is érdekükben állt, hogy gyermeküket ideológiailag semleges területek felé orientálják.
Az eredmény nem maradt el: számos nemzetközi felmérésen mutattunk kimagasló eredményeket. Az IEA (International Association for the Evaluation of Education Achievement – Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) 1970-es tesztjén a 14 éves magyar diákokat csak a japánok előzték meg a természettudományok terén, 1983-ban viszont a mieink már toronymagasan az első helyen végeztek.
Az aranykor a rendszerváltással ért véget.
– A negyedikes és nyolcadikos tanulók matematikai és természettudományos ismereteit vizsgáló nemzetközi TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérés 1990-es és 1996 adatait összehasonlítva azt látjuk, hogy természettudományokból a huszonöt ország között a 15. helyre kerültek a magyar negyedik osztályosok, a nyolcadikosok a negyvenegy részt vevő ország között a 9. helyen, a tizennyolc évesek pedig huszonegy között a 18. helyen zártak. Ezek után következtek a PISA-vizsgálatok, amelyek megváltozott szemléletmódjuk és különösen eredményeik miatt nagy vihart kavartak itthon, és számos európai országban is. A korábbi IEA-felmérések természettudományos gondolkodást vizsgáló altesztjében a magyar diákok ugyanis rendre elmaradtak az átlagosan jó teljesítménytől – fejti ki Szalainé Tóth Tünde.
De mi okozta a hirtelen hanyatlást?
Leáldozóban
A rendszerváltással megszűnt a politikai elköteleződés kényszere a társadalomtudományi pályákon. Az óraszámok is csökkenni kezdtek, mivel az iskolai tantervekben helyet követeltek maguknak az „új gazdaság” nélkülözhetetlen tantárgyai, mint például az informatika, így nem lehetett változatlanul magasan tartani a természettudományok óraszámát. A csökkenés miatt – főként a kistelepüléseken – ma már az is gondot jelent, hogy egy iskola nem tud elegendő órát adni ahhoz, hogy kijöjjön egy tanári állás. Így sokan két vagy akár három falu, illetve intézmény között is ingáznak, ami akarva-akaratlanul a színvonal romlásához vezet.
A felhalmozódó szaktudományos ismeretek átadását a közoktatásban a tanulói érdektelenség és a tanárok rugalmatlansága is nehezíti. A szakember tapasztalatai szerint a természettudományokat oktatók jelentős része életkorából fakadóan sem hajlandó az új módszereket elsajátítani, az újabb generációkat pedig elidegeníti az adott tárgytól a „frontális oktatás”, amelyben a tanulók csak passzív szereplők.
– Számos attitűdvizsgálatok végeztek a diákok között, és szomorúan tapasztalható, hogy a biológia, kémia és fizika tantárgyak a kedveltségi sor végén kullognak. Ha egy diák nem szereti ezeket – még ha tanár akar is lenni –, az egyetemen sem ilyen szakot választ, mondja Szalainé Tóth Tünde.
A helyzetet csak tovább rontotta a 2006-ban bevezetett, a korábbi osztatlan helyett kétszintű bolognai tanárképzés. Ebben a rendszerben ugyanis az alapdiploma még nem elegendő a pedagógusi állás betöltésére, az alapszakot elvégzők pedig nem feltétlenül mennek tovább mesterszakra.
– Számos érettségizett, aki például biológiatanár szeretett volna lenni, bekerült biológia szakra, ahol a három év alatt megváltoztatta az eredeti elképzeléseit, és mesterképzésben végül nem tanult tovább tanár szakon. Így kémiából, fizikából, biológiából és más természettudományos tárgyakból az egyre növekvő számú kutatói mesterképzések szívták el a hallgatókat – mondja a tanárnő.
Közben a természettudományi tanári szakokra jelentkezők száma még tovább apadt. A hazai tanárképzés egyik bázisán, a Debreceni Egyetemen az 1997-es reform utáni évtizedben 200-250 fős évfolyamokon tanultak a hallgatók. A bolognai rendszer bevezetése után ez a szám 50-60-ra esett vissza.
Az áldatlan állapotokon 2013-ban az osztatlan tanárképzés újbóli bevezetése és a tanár szakos hallgatók által igényelhető Klebelsberg képzési ösztöndíj némileg enyhített. Mára azonban a tanár szakra felvettek száma nagyjából megfeleződött. 2020 szeptemberében összesen 42 olyan hallgató kezdte el osztatlan tíz féléves tanár szakos tanulmányait szerte az országban, akinek az egyik szakja a kémia. Ráadásul a tapasztalatok szerint a hallgatóknak mintegy fele menet közben dönt úgy, hogy pályát vált, nem fejezi be a megkezdett tanár szakot, vagy nem tanárként kezd el dolgozni. Öt év múlva a most felvetteknek egy része adja majd az utánpótlást, miközben a pályán lévő 60 év körüli kémiatanárok létszáma minden évben 120-140 fő.
Jövőkép
Szalainé Tóth Tünde fontos és sürgősen megoldandó problémának nevezte a bérek helyzetét.
– Szerencsére sokan vagyunk, akik nagyon lelkesen, szívünket-lelkünket beletéve végezzük a munkánkat, de ez egyre kevésbé lesz elég. Tisztességes fizetés híján soha nem fog rendeződni a tanárhiány – mondja.
Bár 2013 és 2017 között négy lépcsőben ötven százalékkal, tavaly júliusban pedig újabb tízzel emelték a pedagógusbéreket, az OECD Education at a Glance 2020 jelentése szerint még így is 30-40 százalékkal keres kevesebbet egy magyarországi pedagógus, mint a többi diplomás. A diplomáspálya-követési rendszer (DPR) legfrissebb statisztikái alapján ugyanis jelenleg bruttó 226 ezer forint a pedagógus szakot végzett pályakezdők átlagos fizetése. A kémiát szerető fiatalok így hamar engednek az ipar csábításának: egy frissen végzett vegyészmérnök könnyedén megkapja a tanári csúcsfizetést, pár éves gyakorlattal pedig a többszörösét is.
A tanárnő úgy véli, a pedagógusképzésben nagy súlyt kell fektetni arra, hogy már az óvodában elkezdjék a természettudományos nevelést, a jelenlegi, sok-sok éve pályán lévő tanárok számára pedig olyan továbbképzéseket kell szervezni, ahol elsajátíthatják a korszerű oktatási módszereket, melyekkel az okostelefonhoz szokott gyerekeket is képesek lehetnek lekötni az óra 45 percére.
A kormány az elmúlt években számos intézkedést hozott a pedagógusképzés területén. Ilyen például a pedagóguséletpálya-modell bevezetése vagy a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram elindítása. Mindezek eredményei azonban főként hosszú távon lesznek kézzelfoghatóak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunkhoz eljuttatott álláspontja szerint a pedagóguspálya azzal tehető vonzóbbá, ha a pályakezdők versenyképes tudással felvértezve mielőbb munkába állhatnak. Ennek egyik eszköze a rövidebb, megújult tartalmú, osztatlan tanrendű képzés bevezetése: az egységes ötéves közismereti tanárképzés törvényi feltételeit 2020-ban megteremtették.
Az ITM a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével megkezdte az új Nemzeti alaptantervhez igazodó tanári szakok képzési és kimeneti követelményeinek szakmai vizsgálatát. A folyamatba az Emberi Erőforrások Minisztériuma által delegált köznevelési szakembereket, a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai és az egyetemek által fenntartott gyakorló intézmények képviselőit is bevonták. Az ITM szerint akár már a nyáron megjelenhet a kapcsolódó rendeleti szabályozás, amelynek alapján az idei év végén várható az első képzések meghirdetése.