A baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltjének egyik legfontosabb üzenete a magyarok számára, hogy megszüntetné a rezsicsökkentést.

Hirdetés

„Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni”

– fogalmazott korábban Márki-Zay Péter, aki szerint „a rezsicsökkentés káros, mert ennek iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is.” A baloldali kormányfőjelölt egy másik alkalommal népbutításnak nevezte a magyarok döntő többsége által támogatott intézkedést:

„Na, a rezsicsökkentés az egyik ilyen népbutítás”

– mondta Márki-Zay Péter egy fórumon Gárdonyban, majd egy másik alkalommal arról beszélt videójában, hogy „hatalmas átvágás a Fidesz-féle rezsicsökkentés.” Az Origó arra is emlékeztet, amikor Márki-Zay Péter „sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak” nevezte azokat, akik támogatják a rezsicsökkentést.

Márki-Zay arról is beszélt, hogy ő miként képzeli el a rezsicsökkentést.

„Valódi rezsicsökkentést el lehetne érni Magyarországon akkor, ha nem néphülyítéssel, adminisztratív módon ráterhelem a lakosságtól elvett, a lakosság könnyítése érdekében onnan elvont díjakat, ráterhelték az ipari fogyasztókra, adók formájában mindenkire, veszteségessé tettek egész iparágakat”

– fejtette ki a baloldali politikus, aki az emberekkel szemben a nagy cégeket vette védelmébe.

Márki-Zay Péter azt is megmutatta, hogy mindenben egyetért Gyurcsány Ferenccel, amikor kijelentette, hogy a rezsi csökkentése ostobaság:

„Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat.”

A portál emlékeztet, Márki-Zay Péter a rezsicsökkentés környékén az Eurelectric bizottsági tagja volt.

A globális szervezet több évtizede bejáratos az uniós vezérkarhoz, rendszeresen fogalmazza meg véleményeit és iránymutatásait az Európai Bizottságnak. Egyre inkább érthetővé válik, a baloldal miniszterelnök-jelöltje miért megy el a falig annak érdekében, hogy megszüntesse a magyarok millióinak komoly segítséget nyújtó rezsicsökkentést, miközben Nyugat-Európában hatalmas krízist okoz az energiahiány és az egyre dráguló árak.

A baloldali politikus egyik videójában arról beszél, hogy a rezsicsökkentés fönntarthatatlan: „mi számunkra hosszú távon egyébként a rezsicsökkentés is, ami a Fidesz számára is fönntarthatatlan a jövőben.”

Az Origó kiemeli, Márki-Zay Péter azt már kevesebbet hangoztatja, hogy az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikája világsikernek számít.

Már 2020-ban is a magyar fogyasztók fizették Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit, míg korábban ennek pont az ellenkezője volt az igaz. A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára. Mindennek köszönhetően a magyar családok évente átlagosan akár 200 ezer forintot is spórolhatnak.

Ezt akarja elvenni Márki-Zay Péter és a baloldal az emberektől. Persze nemcsak az ellenzék miniszterelnök-jelöltje támadja a rezsicsökkentést, hanem más baloldali politikusok is – hívja fel a figyelmet a portál.

Karácsony Gergely egy civil szervezetnek írt levelében 2018 áprilisában a rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelt. A Reális Zöldeknek írt válaszában azt írta:

„átalakítjuk a hatósági árszabályozást, amely jelenleg nem követi a világpiaci tarifákat.”

Szél Bernadett közös baloldali jelölt 2014-ben így kritizálta az árszabályozást:

„ez nem is rezsicsökkentés, hanem rezsihazugság, mert az olcsó gázárak nem tarthatók fenn hosszú távon, néhány éven belül emelkedni fog az ár.”

Minderre 2022-ig azonban nem került sor – jegyzi meg az Origó.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban arról beszélt, hogy a baloldal talált magának egy miniszterelnök-jelöltet, aki egyébként összhangban nyilatkozik a 2002 és 2010 között megtapasztalt baloldali kormányzati gyakorlattal. „Akkor ugyanis nem volt rezsicsökkentés, hanem kétszeresére sikerült emelni az áram árát, és háromszorosára a gáz árát” – idézi Gulyás Gergelyt az Origó.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is emlékeztetett, hogy ha a világpiaci árakat ráengednék a lakosságra, akkor egy átlagos háztartás egy évben rezsiköltségekre 400 ezer forinttal fizetne többet.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a baloldal „kidobná a kukába” a kormány által elért gazdasági növekedést, a béremelést, az adócsökkentést, a kordában tartott energiaárakat és a „soha nem látott szélességű családtámogatási programot.”

A kormány a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a far-hát és a 2,8%-os tehéntej árát az október 15-i szintre állította vissza, mindezt pedig Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be Facebook-oldalán az év első kormányülését követően – emlékeztet az Origó.

Emellett november 15-én lépett életbe a benzinárstop is, vagyis ekkortól lett rögzítve a normál benzin és a gázolaj literenkénti árának felső határa 480 forintban. Ennek a döntésnek az állampolgárok körében is hatalmas támogatottsága volt, a Századvég kutatása szerint a magyarok több mint négyötöde (85 százaléka) egyetért azzal, hogy a kormányzat a 95-ös benzin és a gázolaj tekintetében literenként legfeljebb 480 forintos hatósági árat vezetett be – írja a portál.

„Szánalmas, hogy Magyarország 30 évvel a rendszerváltás után oda tér vissza, ahonnan elindult, a hatósági árszabályozáshoz”

– fejtette ki véleményét Márki-Zay Péter a szokásos vasárnapi esti élő bejelentkezésén. Az intézkedést „ostobának” és „felelőtlenségnek” is nevezte.

Márki-Zay Péter szerint a világpiaci árakat nem lehet megállítani a határon. „Én annak vagyok a híve, hogy ha a gazdaság tud alkalmazkodni ezekhez az árakhoz” – mondta a baloldal miniszterelnök-jelöltje egyik interjújában.

„A hetvenes éveket követően egyébként ez történt a világban. Magyarország és a szovjet érdekszféra akkor azért maradt le a Nyugat mögött, mert ők megkésve alkalmazkodtak az olajárrobbanáshoz. Tehát nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok ezek olyan világgazdasági folyamatok, hogy itt az jár jól, aki gyorsabban tud alkalmazkodni és megtalálja azt a tartós megoldást. Nem úgy, mint Orbán Viktor, ugye, ezek abszolút ostoba dolgok, be kell valljam, mármint, hogy általában adminisztratív és másokat terhelő megoldások. Ezek a kommunista pártállamban is csak ideig-óráig működtek. Ez most sem fenntartható”

– fogalmazott Márki-Zay Péter.

A baloldal másik visszatérő szövege, hogy árstop helyett az élelmiszerek áfájának csökkentését akarták a kormánytól, miközben éppen a Gyurcsány–Bajnai-kormány emelte egekbe azt. Ezzel szemben az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját végül nem Gyurcsányék, hanem a Fidesz–KDNP-kormány csökkentette, ráadásul egy többéves program keretei között. 2014 és 2018 között 5 százalékos besorolást kapott az alapvető élelmiszerek közül a sertés- és a baromfiús, a tojás, a tej és a halhús – hívja fel a figyelmet az Origó.

Minderre Dömötör Csaba is emlékeztetett egy Facebook-bejegyzésben, amelyben arról írt, hogy a baloldali pártok olyan hevesen tiltakoztak, mintha nem is a növekvő árak miatt verték volna a harangokat az elmúlt hónapokban. Szerinte meglepő, hogy az árstop helyett áfacsökkentést követel a baloldal annak fényében, hogy a Parlament számtalanszor szavazott már ilyen áfacsökkentésekről, de a baloldali pártok sohasem támogatták. Dömötör Csaba tételesen fel is sorolta ezeket az alkalmakat:

  • 2014: élő és félsertés áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
  • 2015: nagy testű élőállatok áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
  • 2016: sertéshús áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
  • 2017: baromfihús és tojás áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
  • 2017: friss tej áfacsökkentése (5 százalékra) – ezt sem támogatták
  • 2018: élő hal és halhús áfacsökkentése (5 százalékra) – a baloldal nem támogatta
  • 2019: ESL és UHT tejek áfacsökkentése (5 százalékra) – nincs meglepetés, ezt sem támogatták.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint „ha ilyen előzmények után a baloldali vezetők most tömött sorokban csökkentett áfát követelnek, az vagy végtelenül komolytalan, vagy végtelenül hiteltelen. De leginkább a kettő együtt.”

A teljes cikk az Origó oldalán, IDE KATTINTVA érhető el.

Korábban írtuk