Babits Mihály: Mint egy különös hírmondó vagy József Attila: Holt vidék című versét elemezhették az érettségizők. Emellett összehasonlíthatták az Index egyik írását – amely arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fel – irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel.

A diákok választhattak továbbá egy érvelő típusú feladatot is. Az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni, az érettségizőknek pedig érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.

Az érettségi első hatvan percében megírt feladatsorban Somogyi F. Anikó 2009. október 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszé­kének oktatójával készített interjúját kellett különböző kérdések alapján értelmezni. A cikk arról szól, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy eddig csak felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét. Az interjúból kiderül: a költemény eddig ismert első felét Kerényi Grácia fordította, ehhez igazodik a Szabó Géza által készített fordítás. Az egész mű 1043 sor, ebből Kerényi Grácia a korábban ismert 497 sort fordította le.Ez a Janus-panegyricus volt az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben.

Szabó Magda, Gelléri Andor Endre és Karinthy Kosztolányi-paródiája szerepelt idén a középszintű érettségi feladatok között magyar nyelv és irodalomból.

A szövegalkotás feladatkörben három kérdés közül választhattak a diákok. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek „a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben”. A másik két lehetőség műelemzés volt. Az egyikben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni. A másikban Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája szerepelt az Így írtok ti című kötetből.

A műelemzésekhez kapcsolódó tesztlapon szerepeltek A szegény kisgyermek panaszai és A kis mécs című Kosztolányi-versek, valamint Karinthy műve, A kis edény is.

Idén a szövegértési teszt egy egyetemi tanárral, Szentmártoni Szabó Gézával készült Magyar Hírlap-interjún alapult, amelyben egy nemrég felfedezett Janus Pannonius-szövegről kérdezték tavaly októberben. (A cikk szerzője Somogyi F. Anikó.) A diákoknak tíz kérdésre kellett felelniük. Volt közöttük olyan, amelyre a választ ki kellett csak keresni a cikkből, de olyan is, amelyre csak utalt az újságíró, tehát ki kellett következtetni a helyes választ.

(InfoRádió)