Fotó: MTI Fotó: Bruzák Noémi
Hirdetés

Komolyság nélkül összegereblyézett liberális ígérethalmaz

Filozófiai káoszban

Nem spontán módon, hanem alapos tervezés eredményeként született a Momentum. És akik kigondolták, azok mindenekelőtt azt az erősen infantilizált társadalmi réteget vették célba, amely harmincéves korára is a szüleivel él, és esze ágában sincs saját családot alapítani. Leginkább két dolog érdekli: miként tágíthatná tovább saját komfortzónáját, és hogy mivel törheti meg mindennapjai unalmát.

Mára jelentősen kibővült a momentumos hívek, párttagok és közreműködők tábora. Megjelentek a hasznos idióták, a sértettek, a karrieristák, a cinikusok és a fantaszták is. Mit ajánl nekik ma a Momentum?

A mozgalom programja egy lazán, minden komolyság nélkül összegereblyézett balos és liberális ígérethalmaz. Szerepel benne Paks II. felmondása, az orosz propaganda tiltása, a melegházasság engedélyezése és az azonos nemű párok örökbefogadási joga, az euró bevezetése és a V4-együttműködés visszaszorítása a külpolitikában. Továbbá olyan közoktatás ígérete, amelyben azt tanít a tanár, amit akar, és olyan egészségügyé, ami a betegről szól… Sokat elmond a Momentum nemzetpolitikai cinizmusáról, hogy úgy támogatja a határainkon túl élő magyarok ügyét, hogy Erdélyben és Felvidéken nem az ottani magyar jelöltek, hanem liberális román és szlovák politikusok mellett kampányolt.

Fotó: MTI Fotó: Mónus Márton
Korábban írtuk


Nincs identitás, nincs eszmekör, és a hagyományok is el vannak felejtve. Van viszont egy mindent felülíró feladat, a népfrontos összefogás Orbán Viktor eltávolítására, ami az egyetlen kohéziós elem a Momentum-tagság és a hozzájuk csapódó pártmaradványok körében. Az érzelmi elemek rendkívül erősek szavazóik táborában, értelmi momentumokat, észérvekre alapozott választói tudatosságot és felelősséget jóval kevésbé találni. Ebben a körben Orbán Viktor hívószavait, a munka, a család, a nemzet fogalmát idegesítően avíttnak tartják. A Momentum, bár szereti magát friss és dinamikus szellemű értelmiségi műhelyként felmutatni, valójában nagyon távol áll ettől. Egyes felmérések szerint a diplomásoknak csupán hét százaléka támogatja.

Már a meghirdetés pillanatában sem volt igaz a Momentum nyitottságáról keltett legenda, tudniillik hogy a nemzetiektől a liberálisokon át a baloldaliakig mindenkit befogadnak. Ezt a filozófia káosznak, a történettudomány pedig anar­chiának nevezi. Valójában a Momentum kezdettől erősen a balliberális oldalról támadta a kormányt, és hamar szintet léptettek vele. Már nemcsak a szuverenitás és a föderalizmus harcába, a globális erők és a nemzetállamok küzdelmébe vetették be, hanem abba az összecsapásba is, amely az értékőrzés és az értéktagadás létfelfogása között zajlik.


Politizálás helyett blöffök

Látszat és valóság

A Momentum az ellenzék vezető erejének szerepére tör, bár érdemi politikai teljesítményt a tavaly ősszel megkaparintott önkormányzati pozíciók birtokában sem tud felmutatni. A pártnak látszó szerveződés jól működő szervezeti felépítés híján valójában a virtuális világban megerősödött médiablöff.

A jelentős külföldi bekötöttséggel színre lépett Momentumot nem a társadalmi akarat, hanem az ellenzéki kínálattal elégedetlen agytrösztök hozták létre egyfajta médiatermékként. Kétségkívül sikerrel, hiszen a tartalom és teljesítmény nélküli alakulat puszta harsánysággal és főleg a világhálón létezve is számos önkormányzati pozíciót kaparintott meg a tavalyi helyhatósági választáson. Ma már ugyanakkor látható, hogy az e helyekre delegált embereik képtelenek valós politikai teljesítményre, helyette botrányok és ideologikus blöffök jelzik működésüket. Gödön a momentumos polgármester néhány hónap alatt összeveszett az ellenzéki népfront többi formációjával, Terézváros önkormányzata pedig azzal híresült el, hogy a homoszexuális párokra is kiterjeszti a házasulóknak járó 50 ezer forintos jegyestámogatást.

Ez persze így is siker a 2017-ben színre lépett Momentumnak, amely a 2018-as országgyűlési választáson még csak a szavazatok 3,08 százalékát tudta megszerezni, a tavalyi európai parlamenti voksoláson viszont az egy évvel korábbi szavazatait megduplázva 9,93 százalékot ért el.

Kérdés, meddig tud erősödni. Jelenleg 15-18 százalék körül mérik a közvélemény-kutatók, ám ez a támogatottság egy önállónak látszó pártnak szól. A formálódó népfrontos ellenzéki együttműködés kimenetele azonban bizonytalan. A kizárólag primitív Orbán-gyűlölettől fűtött szavazótábort az összefogás mozgósíthatja, de az esetleg sikeres közösködés hasznából kérdés, mennyit tud lefölözni a Momentum – ne felejtsük, a népfront karmestere továbbra is a zsákmányszerzésben sok évtizedes rutinnal rendelkező Gyurcsány Ferenc. Vékony jégen lehet tehát összekapcsolni az együttműködés résztvevőit; a „fiatalos ártatlanságban” hívő Momentum-szavazókat hamar elbizonytalaníthatja az egykori SZDSZ-hez hasonló szövetségkötés. A taktikázás mögött tehát nemigen látni stratégiát, inkább csak a kibertérben zeng a nagyotmondás. Ez még inkább jellemző a párt TizenX nevű ifjúsági szervezetére.

Bár a momentumos aktivisták igyekeznek nagyvárosi aluljárókban, közterületeken is mutatkozni, valójában a párt a vidék Magyarországán gyakorlatilag nem létezik. Beszédes tény, hogy jelenleg mindössze 105 alapszervezete van a Momentumnak. Bázisuk természetesen Budapest – emellett néhány multikulturális európai nagyvárosban, Bécsben, Párizsban, Brüsszelben, Münchenben, Stockholmban, Koppenhágában, a hollandiai Soesterbergben, továbbá Berlinben, Hamburgban, Stuttgartban is van alapszervezetük. Mindez összesen egy-kétezer embert jelent. A hírek szerint olyan, jelentősnek vélt politikai szereplők befogadásával szeretnék vonzóbbá tenni magukat, mint Hadházy Ákos, Szél Bernadett vagy Botka László. A szűk társadalmi beágyazottság könnyen eredményezheti azt, hogy 2022-ig a lila lufi kipukkad.

A háttérgondolkodók által megteremtett, média által felfuttatott politikai termék nem újdonság az újkori történelemben. A XX. század hajnalán ugyanez játszódott le a saját szempontjai, érdekei, ideológiai céljai szerint érzékenyítő szabadkőműves-sajtóban. Az aknamunka következménye országvesztő kalandorok végzetes hatalommegragadása lett.

Ma annyival rosszabb a helyzet, hogy a világháló a hasznos, hiteles, valós információk mellett az álhíreknek, a hergelésnek, az uszításnak is teret ad. A tudatmérgezés így könnyen és gyorsan hatalmas tömegekhez juthat el. A Momentum belső lényegét, a külföldi befolyásoltságot, a nemzeti, személyes és nemi önazonosság felszámolását a tudatos médiatálalás elfedi. Helyette a lazaságot, a trendiséget, a korszerű propagandatechnikákat hangsúlyozzák, azt a látszatot építve, hogy ők a mai huszonéves nemzedék hiteles hangja. A valóságban azonban a Momentum a magyartól idegen politikai nyelv szinkronja.

Nem szolgáltattak adatot

Az Állami Számvevőszék tavaly januárban tette közzé jelentését a 2018-as parlamenti választáson részt vevő több szervezet, köztük a Momentum pénzügyi ellenőrzéséről. A dokumentum leszögezi, hogy Berg Dánieléknél „a jelölőszervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása, a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása, valamint a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak érvényre juttatása nem volt átlátható és elszámoltatható. Az Állami Számvevőszék felé fennálló közreműködési kötelezettségét a Momentum nem teljesítette, a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználásáról nem bocsátott adatot az ellenőrzés rendelkezésére […] …nem igazolta, hogy betartotta a kampánypénzek felhasználásához kapcsolódó törvényi előírásokat a számviteli, a kampány- és a párttörvény tekintetében.” Ez pedig az ÁSZ-jelentés szerint felveti egyebek mellett annak lehetőségét, hogy „a Momentum olyan tiltott hazai vagy külföldi támogatásokból is finanszírozta a kampányát, amely a párttörvényben rögzített tilalomba ütközik”.


A föderalista elit intellektuális rohamosztaga

A tagadás zónájában

Mit akarhat a következő parlamenti választáson a Momentum? Tegnap még úgy tűnt, ez a formáció képes maga alá gyűrni és felfalni az MSZP-t és Gyurcsány pártját, a DK-t is.

Fotó: MTI Fotó: Bruzák Noémi

Nehéz elképzelni, hogy Fekete-Győr András legyen az ország miniszterelnöke. És nehéz elképzelni azt is, hogy környezetének tagjai felelős miniszterekké avanzsáljanak. Az a Havasi Gábor kapná az egészségügyi tárcát, akire nem egy abszolvált orvosi diplomával, csupán adminisztrációs elírással akasztották a doktori címet?

Bármennyire szeretnének is mást látni a Momentum hívei, a párt nem játszik fontos közéleti szerepet. Hangos, de nem befolyásos, legtöbb felvetése megalapozatlan, komolyan sem vehető. Még arról is eltérő vélemények látnak napvilágot, hogy mikor alakult, és kik alakították voltaképpen. Tudatosan politizáló egyetemisták vagy unatkozó rózsadombi aranyifjak? És 2015-ben lépett-e színre a mozgalom, vagy a csírái már ott voltak például az internetadó elleni tüntetéseken?

Feltűnő, hogy a Momentum mindig a tagadás zónájában mozog. Erejét és lehetőségeit a Nolimpia nevű aláírásgyűjtési akcióban próbálta ki, aminek sikere elvezetett oda, hogy a Momentum – bár sokszor elhangzott, hogy nem ez volt az eredeti elképzelése – pártként jegyeztette be magát 2017-ben. A tagadás jellemezte legutóbb XXII. kerületi frakcióját is, amikor meg akarta akadályozni, hogy a Budafok labdarúgócsapata az NB I-ben szerepeljen, vagy legalább ne Budafokon, hanem valahol másutt játssza hazai mérkőzéseit.

Ugyancsak a tagadás irányítja a két momentumos EP-képviselő, Donáth Anna és Cseh Katalin munkáját is. Bevallottan azért vannak az európai testületben, hogy azonnal jelezhessék az itthon tapasztalható jogellenes, sőt, jogállamiságot sértő kormányzati intézkedéseket és azt a szerintük aggasztó szimpátiát, amivel a magyar társadalom megtévesztett többsége támogatja ezeket. Jelzéseik rendre feljelentéssé formálódnak, Brüsszel föderalista elitje már várja is őket, hogy aztán eljárásokkal, sőt, jövőbeni pénzmegvonásokkal fenyegessenek.

Bár a Momentum nem tudna megbirkózni a kormányzás feladatával, győzni akar. Ehhez többféle alakban is igyekszik megjelenni. A Nolimpia aláírásgyűjtésénél spontán mozgalomnak mutatta magát, a migránskvótákért folytatott harcban NGO-kkal szövetkezik, de polgárjogi csoport is, amely a másság elismertetéséért harcol, és már az óvodákba be akarja tolni az LMBTQ-s érzékenyítést. És persze ha kell, felveszi egy párt alakját is, elnökválasztással, képviselőséggel, polgármesteri székekkel, hisz meg akarja fogni azokat a társadalmi rétegeket is, amelyek tisztelik a demokrácia hagyományos szerkezetét. Pedig valójában csupán egy rohamosztag intellektuális szintjén áll, amely másoknak, a föderalista-globalista csoportoknak nyújtaná át adott esetben a megnyert hatalmat.

Magyarországon nem előzmény nélküli az efféle ügynök-politizálás. Azt tudjuk, hogy miként ragadta meg a hatalmat Károlyi Mihály 1918-ban, de hogy pontosan kiket képviselt, kik terelték vesztébe a nemzetet, azon évtizedek óta vitatkoznak a történészek. Rákosi Mátyás, továbbá a kommunista négyesfogat tagjai is csupán virtuális vezetői voltak az országnak.

Jó poén volt

Sajátos és érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet Simon János szociológus és politológus. A szakértő azt az ellentmondást elemezte, hogy miért fordultak a Momentum felé jelentős rétegek akkor, amikor a Fidesz–KDNP-kormány feltűnően jól teljesített. Mint mondja, a Momentum híveit a teljesítmény nem érdekli, nem erre voksolnak. Ez általában is igaz a Momentum közönségére, de fokozottan igaz arra az alsó néprétegre, amelyet a televíziók kiszavazóműsorai szocializálnak, ezekben a show-kban ugyanis semmiféle szerepe sincs már a valós, társadalmilag értékelhető teljesítményeknek, nem ezek a siker és az elismertség előfeltételei. Rokonságban vannak ezzel a szemléletmóddal a Momentum fiatal szavazói, akik mögött még életkoruk miatt sem állhat komoly teljesítmény, és az a harmincas, szüleivel és szüleiből élő réteg, amely helyzeténél fogva nincs semmilyen teljesítményre kényszerítve. Ebben a világban poén minden. Még az a homoszexuális, illetve LMBTQ-kultúrát propagáló plakát is, amelyet Baranyi Krisztina polgármester asszony tetetett ki a közterekre. Jót röhögnek rajta, heccnek fogják fel.


Félig amerikai, félig magyar

Balliberális családvonal

A történelemben nem ritkák a dinasztiák. Hazánkban is voltak és vannak, a nemzethez méltók és méltatlanok egyaránt. Például olyan családi generációk, amelyek idősebbjei az MSZP-ben vagy az SZDSZ-ben sürgölődtek, utódaik pedig a globális kottát játszó Momentum agentúráját üzemeltetik.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, archív

Szekértáborokon, ideológiákon, a múlt harcain felülemelkedő tiszta fiataloknak igyekszik láttatni a Momentumot a balliberális média. Ezt azonban hamar megcáfolta, hogy a párt némi fintorgás után gyorsan összeállt a többi balliberális erővel. A Momentum vezetőinek családi kötődéseit vizsgálva valójában nem is volt meglepő a döntés. Ahogy az elmúlt évtizedek SZDSZ-ének számos meghatározó személyisége ávóscsaládban szocializálódott, úgy a Momentum vezető ifjainak is megvan a maguk balliberális családi háttere.

Fekete-Győr András pártelnök nagyapja például Heves megye kommunista párttitkára volt, és az alapítók pedigréje is beszédes. Mécs János az egykori SZDSZ-es, később MSZP-s Mécs Imre, Tabajdi Péter pedig Tabajdi Csaba volt MSZP-s európai parlamenti képviselő fia. A korábban Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő munkatársaként dolgozó Radnóti András apja Radnóti Sándor liberális esztéta-filozófus, Donáth Anna pedig Donáth László volt MSZP-s parlamenti képviselő lánya. De nem csupán a balliberális ideológia családi öröklődéséről van szó. A Momentum párttá alakulás előtti egyesületi bejegyzés egy szegedi illetőségű jogász, az áttételesen egy izraeli cégbirodalomhoz kötődő Csala Dániel nevéhez fűződik (Demokrata, 2017/9). Az idővel párttá alakuló szervezet jogi tanácsadói feladatait pedig a később a Nemzeti Választási Irodába delegált G. Szabó Dániel, a jelentős részben a Soros-birodalom által finanszírozott balliberális Helsinki Bizottság jogásza vállalta.

Ilyképp tehát nemzetközi bekötöttség is azonosítható a Momentumnál. Akárcsak a párt elnökségi tagja, a New Yorkban született Berg Dániel esetében is. Ő emellett a Momentum talán legszélsőségesebb EP-képviselőjének, a szintén külföldi, montreali születésű, a 2010-es évek első felében a Liberális Fiatalok Egyesületének nemzetközi felelőseként ukrán liberális aktivisták kiképzésében részt vevő Cseh Katalinnak a párja. Ám ennél is érdekesebb, hogy Berg a Magyarországot folyamatosan hazugságokkal támadó Európai Liberálisok és Demokraták nevű nemzetközi párt, a mások mellett a hírhedt Magyarország-gyűlölő, Guy Verhofstadt nevével fémjelzett ALDE egyik alelnöke. Berg 2017 tavaszán a Soros-féle CEU hallgatójaként az intézmény melletti tüntetések egyik szónokaként bukkant fel a közéletben, majd a Soros-képző delegációjának tagjaként Washingtonban igyekezett Magyarország elleni fellépésre buzdítani többek között az amerikai képviselőház szélsőbaloldali hajlamú elnökét, Nancy Pelosit. Erről így nyilatkozott a Budapest Beacon című magyar és angol nyelvű balliberális portálnak 2017 nyarán: „Amerikaiként – hiszen félig amerikai, félig magyar vagyok – nagyon fontosnak éreztem, hogy az üzenetet eljuttassuk Washingtonba. […] …meg akartam győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nem csak egy kis távoli ország belügye. […] Ez az amerikai értékekről szól.”

Ugyancsak beszédes tény, hogy a Momentum pártcsaládja, az ALDE januárban közzétett migrációs programja kötelező betelepítési kvótát írna elő, kitárná Európa kapuit a bevándorlás előtt, állampolgársággal ruházná fel (tehát szavazótáborrá tenné!) a jövevényeket, a népességcsere lebonyolításában pedig döntő szerepet szán a legkülönfélébb Soros-finanszírozású „civil” szervezeteknek. Látható, hogy ezt a formációt nem a magyar közélet termelte ki magából, hátterében kezdettől jelentős külföldi bekötöttség azonosítható, sőt: a Momentum maga a külföldi beavatkozás.

Gyökértelen generációk

Fricz Tamás politológus szerint a Momentum elsődleges szavazóbázisa a metropoliszokra jellemző, nagyvárosi, kozmopolita beállítottságú rétegekből kerül ki. Ők azok az emberek, akik hol itt élnek, hol a világ másik végén, folyton költöznek, és nagyjából minden nagyvárosban ugyanazokat a viszonyokat keresik, ugyanolyan gondolkodású embereket szeretnének, mint maguk. Ezt a szellemiséget és életstratégiát ma a Momentum testesíti meg. A politológus úgy véli, sokat lendített a mozgalom választójogi esélyein, hogy belépett a politikai térbe az Y és Z generáció, amelyeket már a fentebb vázolt célok mentén szocializált a média. Ez a korosztály nem fog Gyurcsány Ferencre és pártjára szavazni 2022-ben, tette hozzá Fricz Tamás, várható tehát, hogy a Momentum megelőzi és nyugdíjba küldi a Demokratikus Koalíciót.