Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők fogadására létesített humanitárius tranzitpont a budapesti BOK csarnokban 2022. március 29-én
Hirdetés

Míg a „megkülönböztetés” kifejezés a legtöbb esetben a hasonló vagy azonos jelenségek eltérő kezelését jelenti, valójában a szónak van egy másik, gyakran figyelmen kívül hagyott értelmezési lehetősége is. Ez pedig a jelentősen eltérő dolgok hasonló módon történő kezelése − hívja fel a figyelmet az új-zélandi Scoop online portálon közzétett véleménycikkében Kovács Zoltán államtitkár.

Az Euro-Med Human Rights Monitor ugyanezt a hibát követi el, amikor a Migrációs apartheidnek nevezhető a nem ukrán menedékkérők visszatoloncolásának magyarországi gyakorlata című cikkében felszólítja a magyar kormányt, hogy a déli határainkhoz érkező migránsokat ugyanúgy fogadja be, mint ahogyan tette azt az ukrajnai háború elől menekülő immár hétszázezer ember esetében.

Orbán Viktor miniszterelnök és kormányai a 2015-ben kitört migrációs válság óta olyan bevándorlási politikát folytatnak, amely tiszteletben tart minden nemzetközi szabályozást és normát – hiszen mindenki, akinek menedékkérelmét a magyar hatóságok kedvezően bírálják el, menekültstátuszt kaphat Magyarországon.

Az eljárás egyszerű: a menedékkérelmet a szomszédos országokban lévő magyar nagykövetségeken keresztül lehet benyújtani. Amennyiben a hatóságok megadják a menedékjogot, a menekült beléphet Magyarországra − idézi a nemzetközi kormányszóvivőt a Magyar Nemzet.

A menedékjogi eljárásnak azonban van egy lényeges mozzanata. A legtöbb nemzetközileg elfogadott jogi forrás szerint a menedékkérőknek az általuk elért legelső biztonságos országban kell menedékjogot kérniük. Magyarország teljes mértékben ezen elv szerint jár el. Így például némi észszerű gyanúra adhat okot az, mikor egy bangladesi állampolgár jelenik meg a tengerparttal nem rendelkező Magyarország határán − mutat rá Kovács Zoltán.

„Minden józan gondolkodású ember beláthatja, hogy a magyar–szerb határra a távoli Közel-Keletről érkező, túlnyomórészt afgán és szíriai fiatal férfiak csoportjainak helyzete jelentősen különbözik a szomszédos Ukrajnából a veszély elől menekülő nők és gyermekek helyzetétől. Számukra Magyarország az első biztonságos ország, ahová eljutnak, és erkölcsi kötelességünk, hogy ennek megfelelően bánjunk velük”

– emeli ki Kovács Zoltán. Magyarország bevándorlási- és menekültpolitikája tehát nem nevezhető migrációs apartheidnek. Ez egy olyan rendszer, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzetközi bevándorlási szabályokat, és ami a legfontosabb, a józan ész szabályait is − zárja sorait az államtitkár.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk