A brémai Jacobs University által nyilvánosságra hozott felmérés szerint a kutatók ötven ország lakóinak bizalom szintjét vizsgálták. A vizsgálat szerint Svédország, Svájc, Norvégia lakói fordulnak a legnagyobb bizalommal embertársaik felé, míg Törökország, Ruanda, Trinidad és Tobago lakói a legbizalmatlanabbak. Németország az összesítésben a tíz legbizakodóbb ország között végzett, de míg az állam nyugati fele a 7., keleti fele csak a 11. helyen végezne.

A kutatást végző szakértők szerint a korábbi társadalmi rendszer az egyik olyan faktor, ami magyarázhatja a keleti és nyugati államok közötti eltérést. A szocialista országokban például a kormány hagyományosan bizalmatlanabb az állampolgárokkal szemben, amely erősen rányomja bélyegét, sőt a rendszerváltást követően is érezteti hatását arra vonatkozóan, hogy maguk az állampolgárok mennyire bíznak egymásban.

A vizsgálat során a bizalmat mint a másik ember viselkedésére vonatkozó kalkulációt definiálták, azt jelesül, hogy mi, emberek arra számítunk, hogy a másik barátilag és nem ellenségesen viszonyul hozzánk. A felmérésben részt vevő német és brit kutatók kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a kérdezés során a „másik ember” meghatározása a lehető legegyértelműbb legyen. Tapasztalataik szerint ugyanis vannak kulturális meghatározottságok is: például az ázsiai országokban az ismerősök irányában jóval nagyobb bizalommal rendelkeznek a helyiek, mint a számukra idegen polgártársaikkal szemben. Ennek okán a kutatók a bizalom általános szintjére kérdeztek rá, és nem a többiek kifejezést használták.

(Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél)