Az ötven felsőoktatási intézményt bevonó vizsgálat egyik legérdekesebb kérdése a hallgatók pártpreferenciájának megoszlása volt. Eszerint a hallgatói társadalom politikai szempontból négyosztatú.

Létezik egy jobboldali, erős nemzeti elköteleződésű csoport, melynek tagjai általában Jobbik-szimpatizánsok. A hallgatók körében továbbra is ez a párt a legnépszerűbb 17 százalékos eredményt elérve. (Bár támogatottsága 2 százalékponttal csökkent a 2011/2012. fordulóján mért adatokhoz képest.)

Meghatározó csoportot jelentenek a Fidesz–KDNP támogatói is. A hallgatói népesség 15 százaléka szavazna rájuk, így ez a második legnépszerűbb párt az egyetemi szférában. Őket a jobboldaliság, a konzervativizmus és a vallásosság jellemzi. Tagjai közt minden fiatalnál magasabb az elégedettség, az optimizmus és a pozitív jövőkép.

Jelentős csoportot alkotnak azok a fiatalok is, akik a mai magyar demokráciát kritikusan szemlélik, de az antidemokratikus utat sem választanák. Hitük a még „erősebb” demokráciában van. Kritikai szemléletük nemcsak a demokrácia, hanem a politikai élet egyéb kérdéseivel kapcsolatban is megnyilvánul. Általában mérsékelt, illetve liberális, esetenként baloldali elveket vallanak. Az ide sorolható pártok közül legjobb eredményt az Együtt 2014–PM szövetség érte el, mely bár nem régen alakult, máris a hallgatók 13,7 százalékát tudhatja maga mögött.

Legnagyobb mértékben az LMP támogatottsága csökkent. Az előző fordulóban a hallgatók 18 százaléka választotta volna őket, az idén azonban ez a szám 10 százalékponttal kevesebbet mutat.

Az MSZP-t az egyetemisták 3, a DK-t 1 százaléka választaná.

Végül megjelenik egy jelentős, ám ideológiai alapon nem osztályozható csoport. Jellemző rájuk is a kritikus szemlélet, ám nem pártok mentén, hanem azokkal szemben határozzák meg magukat. A teljes rendszerrel való elégedetlenségüket mutatja az is, hogy nem vennének részt egy most esedékes szavazáson.

Az eredmények nemi és területi alapon is eltérést mutatnak. Míg a Jobbik inkább a férfihallgatók körében népszerű, addig a kisebb baloldali pártokra inkább a nők tennék le voksukat. Budapesten az Együtt 2014–PM vezet 22 százalékkal, a községekben élő hallgatók viszont a Jobbikot preferálják, mely ezeken a területeken szintén 22 százalékot ért el.

Az előző hullámhoz képest csökkent a főiskolások és egyetemisták részvételi hajlandósága: a 2011. december és 2012. január között mért eredmények szerint a hallgatók 57 százaléka részt vett volna egy akkor esedékes választáson, az idén válaszolóknak már csak 51 százaléka vélekedett ugyanígy. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne fejeznék ki véleményüket az aktuális kérdésekkel kapcsolatban. Csupán a hallgatók 26 százalékáról mondható el, hogy eddig semmilyen tiltakozási formában nem vett részt, a többiek legalább egy, de inkább kettő vagy több hasonló direkt részvételi formával fejezték ki véleményüket (ilyen részvételi forma lehet a bojkott, a tüntetés vagy például az aláírásgyűjtés). Ilyen szempontból legaktívabbak az Együtt 2014–PM szimpatizánsai, majd a Jobbikosok, kevéssel lemaradva pedig a Fidesz támogatói következnek. A legkevésbé aktívak az MSZP-szimpatizáns fiatalok.

A kutatás vizsgálta a demokrácia megítélését is. A válaszadók közel háromnegyede elégedetlen vagy nagyon elégedetlen a hazai demokrácia működésével (74 százalék). Legnagyobb arányban az Együtt 2014–PM-szövetség és a kisebb baloldali pártok támogatói vélekednek így, a Fidesz-szimpatizánsok több mint 70 százaléka azonban inkább vagy teljesen elégedett a mai magyar demokráciával.

A válaszok megoszlását a pártszimpátián túl a vallásosság is befolyásolta. A magukat egyháziasan vallásosnak vallók 45 százaléka teljesen vagy többé-kevésbé elégedett a demokráciával, míg az ateisták 47, a nem vallásosak 35 százaléka kifejezetten elégedetlen vele.

Bár 33-ról 29 százalékra csökkent, de még így is megdöbbentően magas azon fiatalok aránya, akik el tudnának fogadni egy diktatórikus rendszert. Köztük legnagyobb arányban a Jobbik-szimpatizánsok, legkisebb arányban pedig a bal-balközép pártok támogatói képviseltetik magukat.

Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport 2011 vége óta monitorozza a magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások politikai profilját és közéleti érdeklődését. Idei gyorsjelentésük eredményeit várhatóan egy tanulmánykötetben bővebben is elemzik majd.

Tóth Eszter

Felkiáltójel a politikusoknak

Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport felmérésének eredménye csak elsőre tűnik megdöbbentőnek. Minden tendencia mögött jól megmagyarázható okok állnak. Az egyetemisták politikai profiljáról szóló gyorsjelentést Simon János szociológus-politológussal elemeztük.

– Az egyetemisták körében végzett kutatás nem azt az eredményt hozta, ami a teljes népesség pártpreferenciáit vizsgáló felmérés eredményeiből várható lett volna. Minek köszönhető vajon a Jobbik népszerűsége körükben?

– Az ifjúság általában fogékonyabb a radikális irányzatok iránt, mint az idősebb generáció. Emiatt alapvetően is jó esélyekkel indul a Jobbik, ráadásul a párt az utóbbi időkben erősített értelmiségi berkekben, ez látszik az üzeneteiken, a teljes kommunikációjukon. Másrészt korábban is azt láttuk, hogy amikor a Fidesz számított radikálisan újnak a politikai színtéren, akkor ők voltak erősek a vizsgált csoportban 1990-ben, de még 2000-ben is. Mikor a Jobbik színre lépett, és úgy tűnt, hogy tartósan parlamenti erő marad, és radikális vonatkozásban tud alternatívát kínálni, akkor azok a fiatalok, akik lázadók, akik mindig radikális változásokat szeretnének, azok megtalálták hozzájuk a kapcsolódásukat.

– A felmérés szerint a Fidesz a második legnépszerűbb párt a hallgatók körében. A hallgatói szerződés, a keretszámok csökkentése miatt rosszabb eredményt várhattunk.

– A Fidesz ma, kormánypárti helyzete miatt eleve erősebb pozícióból indul. Alternatívája lehetne a baloldaliság, de nem az, mert a Zuschlag-ügy, a korrupciós botrányok után devalválódott az a potenciális bal, amelyik korábban az ifjúság körében szerveződött. A Fidesznek, illetve a Fidelitasnak e téren nincs kihívója, nincsenek olyan markánsabb baloldali ifjúsági szervezetek, amelyek vonzóak lennének. Azonban mint kormányzati erőnek még sok ki nem használt lehetősége lenne az ifjúság támogatására, amellyel tovább növelhetnék a hallgatók közül kikerülő támogatók táborát.

– A hiányzó baloldal szerepét be tudja-e tölteni az Együtt 2014?

– Az Együtt 2014 azt hozza, amit egy liberális szervezet produkálhat. Nagy számban vannak liberális vonalon szocializálódott fiatalok, akik a jelenlegi körülmények között nem mozdíthatók el sem a Jobbik, sem a Fidesz irányába. A Fidesz sokkal összetettebb, bár vannak liberális gyökerei és technokrata vonásai, jelentős szociális érzékenységet is mutat, de erős nemzeti elkötelezettsége miatt a konzervatív kereszténydemokrata párttal mozog egy értékrendszerben. Mindez nem vonzó azon liberális orientációjú fiatalok számára, akik nem ismerik a történelmet, az antikommunizmust, vagy távol állnak olyan értékektől, mint a nemzet, a kereszténység vagy a vallásosság.

– Meglepő, hogy az Együtt–PM máris harmadik helyen van a pártok sorrendjében.

– A felmérés által felállított sorrend az értékazonosságból következik, tehát itt kevéssé a pártokról, inkább az értékrendekről van szó. De ha feldarabolódik a liberális oldal, akkor választási kényszer lesz, a liberális fiatalok maguk is megoszlanak. A politikai paletta nem lezárt, új erők alakulhatnak, az eddigiek tovább forgácsolódhatnak. A választásokig még túl sok a nyitott kérdés.

– Ha most lennének a választások, a hallgatók alig fele menne el szavazni. Miért lehet ilyen alacsony a részvételi hajlandóság?

– Vegyük figyelembe, hogy ez még mindig magasabb, mint az országos átlag. Ne legyünk aránytévesztésben, országosan ugyanis az emberek közel 60 százaléka nem venne részt egy mostani választáson, vagy nem tudja, kire szavazna. Akik iskolázottabbak, azok általában jobban követik a politikai eseményeket, közelebb állnak a közélet problémáihoz, annak megértéséhez, értékeléséhez, mint egy átlag állampolgár. Értelemszerűen ide, az iskolázottabbak közé sorolhatók az egyetemisták. Az eddigi vizsgálatok szerint a választásokon részt vevők a tanultabbak közül kerülnek ki, az alacsonyabb iskolai végzettségűek pedig átlag alatti részvételt mutatnak. Afelől nincs kétségem, hogy amint beindul a választási kampány, növekedni fog a választói kedv az egyetemi szférában. Ők a társadalom sajátos szegmensét alkotják. Az ifjúságnak körülbelül csak 10-15 százalékát teszik ki, tehát nem reprezentálják a fiatalokat, de szavuk, véleményük arányuknál sokkal súlyosabb.

– A kutatás vizsgálja a demokrácia megítélését is. Eszerint a hallgatók 29 százaléka bizonyos körülmények között el tudna fogadni egy diktatórikus rendszert.

– Ez szomorú, lehangoló kép a politikai kultúráról. Ha pártpreferenciájuk ugyan nincs is a fiataloknak, akkor is egyértelműen a demokrácia, a pluralizmus értékei mellett kellene, hogy letegyék a voksukat. Korábban, a 2010-es adatok azt mutatták, hogy csak a magyarok tíz százaléka tudna elfogadni egy nem demokratikus rendszert. Egyrészt talán a Jobbik erősödése az, ami hozzájárulhatott a szám emelkedéséhez. Másrészt a politikai osztállyal szembeni averzió. Sokak szemében lejáratódott a politikai osztály, ők azt mondják, elég volt a többpártrendszerből, nem kérnek belőle. Ráadásul úgy szeretnének egypártrendszert, hogy az az egy párt az legyen, amit ők személyesen preferálnak. Van itt néhány ellentmondás, nem tűnik teljesen végiggondoltnak ez a vélemény, de az, hogy ilyen nagy arányban kacérkodnak egy nem demokratikus rendszerrel, az már ömagában felkiáltójel kell legyen a politikai osztály számára.