Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

21 900 fő. Ennyien kerültek a kivándorlók rovatba a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyvében. Ennyien döntöttek úgy tavaly, hogy külföldön próbálnak szerencsét. Ezzel szemben a visszavándorlók rovatban 23 172 fő szerepel. Hosszú idő óta először fordult elő, hogy ebben a rubrikában nagyobb szám legyen, mint az előzőben. Van ok az örömre, hiszen hazánk uniós csatlakozása óta először volt pozitív a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege.

– Ez a számadat a Magyarországon születettek ki-, illetve visszavándorlását dokumentálja, tehát nincsenek benne a külföldön született honosítottak vagy azok a határon túli magyarok, akik felvették a magyar állampolgárságot, majd az anyaországba költöztek – mondta a Demokratának Urbán Ferenc.

A KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály – vándorlásstatisztikai osztályának vezetője azt is elárulja, a jelenleg is használt adatforrásból a KSH 2010 óta vizsgálja a vándorlást. Ebből derült ki az is, hogy a kedvező tendencia már jóval korábban, 2015-ben elkezdődött. Így jöhetett össze a tavalyi vándorlási egyenleg 1272 fős többlete.

– Ebből a szempontból a legrosszabb időszak 2014 volt, amikor húszezer fős mínuszban volt az ország, de még egy évvel később is kicsit kerekítve harmincháromezren távoztak, és tizenötezren jöttek haza. Most viszont, hacsak nem történik jelentős változás a környezetben vagy a szabályozó rendszerekben, esetleg a járvány nem teremt valamilyen váratlan helyzetet, akkor feltételezhetjük, hogy ez a tendencia folytatódik – véli a KSH munkatársa.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nem a brexit miatt

Az Eurostat adatai szerint tavaly 470 ezer magyar állampolgár élt az EGT-tagállamokban. A legtöbben, közel 200 ezren Németországban, Ausztriában 83 ezren, az Egyesült Királyságban pedig 78 ezren. A pozitív vándorlási egyenlegbe most sokan szeretnék a brexit hatását belelátni, a számok azonban mást mutatnak. A legtöbben Ausztriából tértek haza, közel hétezren, Németországból 6400-an, míg az Egyesült Királyságból csak 4900-an. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a britek kilépése nem maradt hatástalan, ez a frissen kivándorlók számában köszön vissza. 2019-ben 7500-an távoztak Ausztriába, 6100-an Németországba és mindössze 2800-an az Egyesült Királyságba.

– Az emberek alapvetően a munkalehetőség miatt vándorolnak. Volt már egy olyan időszak, amikor a kivándorlás csökkent, a gazdasági válság idején, amikor nyugaton is kevesebb lett a munkahely. Majd 2014-re a világ kilábalt a válságból; nem véletlen, hogy akkor döntött csúcsot a kivándorlás is, ráadásul nem sokkal előtte, 2011 májusában Németország és Ausztria is liberalizálta munkaerőpiacát a magyar bevándorlók előtt – mondja az osztályvezető.

A járvány hatása

Bár korai lenne még a 2020-as év mérlegét megvonni, lehet, hogy a pandémiás helyzet következtében idén még jobban alakul a vándorlási egyenleg. Arról, hogy a tartósan külföldre költözöttek döntését befolyásolja-e a koronavírus-járvány, egyelőre a KSH-nak nincsenek publikálható adatai, arról viszont vannak, hogy az átmenetileg, csak rövid ideje külföldön dolgozók, illetve a határ mentén élő ingázók hogyan reagáltak tavasszal a lezárásokra. Ők 2019-ben 110-120 ezren voltak, több évre visszatekintve is általában több mint százezren. Ám amikor a járvány alaposan átrendezte az európai munkaerőpiacot, jelentősen visszaesett a számuk. A KSH adataiból kiderül, hogy márciusban csupán 80 ezren maradtak külföldi munkahelyükön, és bár a nyár eleji visszarendeződés alatt sokan újra útra keltek, a korábbinál alacsonyabb szinten, 100 ezer fő körül stabilizálódott a létszámuk. Ez kevesebb, mint amit az előző év azonos időszakában mértek. Mindez önmagában még nem jelenti azt, hogy biztosan megugrik idén a hazatérők száma, ugyanakkor más forrásokból úgy tudjuk, a hazatértek húsz százaléka itthon maradna.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a KÉSZ Csoport Maradj itthon! címmel kampányt indított tavasszal annak érdekében, hogy a vírus miatt hazatérő építőipari munkásokat az országban maradásra bírja. Most megkérdeztük a céget, mik a tapasztalataik fél év után. Megtudtuk, hogy közel ezer külföldről hazaérkezett építőipari szakember jelentkezett náluk. Becsléseik szerint az összes most hazatért iparági munkavállaló húsz százalékát biztosan sikerülhet itthon tartani a járvány után. Több mint kilencven százalékuk fizikai munkaerő, a legtöbben hegesztőként (22 százalék), lakatosként (19) és villanyszerelőként (16) helyezkednének el, de a munkaerőpiaci helyzethez képest jelentős mennyiségű szellemi dolgozó is jelentkezett. Utóbbiak döntően építésvezetők, technikusok, gyártás-előkészítők, de például gazdasági területre is érkezett több önéletrajz.

Fordulat jöhet

Urbán Ferencet arról is kérdeztük, hogyan állnak a ki- és visszavándorlással régiós szomszédaink, náluk is tapasztalható-e pozitív változás. Az osztályvezető az Eurostat adatai alapján azt mondta, Kelet-Közép-Európában is jellemző lett az elvándorlás valamilyen mértékű csökkenése vagy legalább stagnálása.

– A korábbi évekhez viszonyítva azt látjuk, Romániában nagyon kis mértékű csökkenés tapasztalható. A V4-eken belül Szlovákiában és Csehországban stagnálás, Lengyelországban enyhe csökkenés mutatható ki – értékeli a kutató az EU statisztikai hivatalának adatait.

Az egyes országokból az ezer főre jutó, az EU és EGT országaiba irányuló kivándorlási arányszámok azt is megmutatják, hogy külföldre távozás tekintetében hazánk a legkevésbé sem tartozott az élmezőnybe. Érdekesség, hogy míg tavaly Romániában ezer főből százhetvenöten éltek külföldön, addig Magyarországon mindössze negyvenöten.

A visegrádi országokban a kilencvenes évek óta folyamatosan emelkedett az odahaza született, de külföldön élők száma. Csak 2017-ben több mint 17 millióan keltek útra Kelet-Közép-Európából, és harminckét százalékuk 15–34 év közötti volt. Többségük célpontja Svédország, az Egyesült Királyság vagy Németország lett. Az unión belüli munkaerő-migráció legnagyobb kibocsátó országai Lengyelország, Románia, Olaszország és Portugália voltak. Az első helyen álló Lengyelországnak az elmúlt tizenöt évben csaknem kétmillió állampolgára költözött ki nyugatra.

Nem véletlen, hogy szinte minden régiós szomszédunk próbál lépéseket tenni az elvándorlás megállítására. Hazánkban a családtámogatás volumene nőtt rohamosan az elmúlt években, Szlovákiában minimálbér-emeléssel próbálkoznak. A lengyel kormány eltörölte a huszonhat év alatti munkavállalók személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségét, a huszonöt-harminc év közöttiek adóterheit pedig a felére csökkentette. A negatív trendet megfordítani nem lesz könnyű, amíg az otthoni bérek nem közelítik meg a nyugatiakat. Az első fecskeként jelentkező pozitív magyar adat azt mutatja, hogy van remény, és Közép-Európa elkerülheti a demográfiai kátyút, amely ellenkező esetben a jövőben az itteni gazdaság lendületét is megtörheti. Ugyanakkor ez az új jelenség az elkényelmesedett Nyugat-Európának súlyos demográfiai és gazdasági veszteséget okozhat.