– A rádió nagykuratóriumának döntése szerint Hollós János az ügyvezető, a kuratórium elnöke, Gellért Kis Gábor ezt vitatja. Ön szerint mi a helyzet?

– Hogy ez jogi vita vagy inkább politikai, erre később még térjünk vissza, szerintem inkább politikai. Ami a jogot illeti, az véleményem szerint a mi oldalunkon áll. Az eddigi gyakorlat alapján és a jogszabályokból is – így a médiatörvényből és a gazdasági társaságokról szóló törvényből – az következik, hogy az igazgatásszervezési alelnöknek, magyarul Hollós Jánosnak kell átvennie a leköszönt elnök feladatait.

– Ha jól tudom, Kondor Katalinnak nem is kellett volna megneveznie ügyvezetőt, mert a szervezeti és működési szabályzatból az következik, hogy automatikusan Hollós János lép a helyébe az új elnök megválasztásáig.

– Pontosan így van. Négy éve ugyanez volt a helyzet, Hajdu István távozása után nem sikerült elnököt választani, ő Juhász Judit személyében megbízott egy ügyvezetőt, és az akkor még általam vezetett kuratórium ennek jogszerűségét nem is vitatta. De utalhatnék a Magyar Televízióra vagy a Duna Televízióra is, ott is ugyanez történt, amíg nem sikerült megválasztani az új vezetőt. A jogi részt érintve még annyit: ha valaki abból indul ki, hogy neki mit kell megakadályoznia – tehát a kormányoldal azt akarja megakadályozni, hogy Kondor Katalin után akár csak rövid időre is, de Hollós János vezesse a Magyar Rádiót -, akkor biztosan talál olyan jogászokat, akik az ő igazát támasztják alá. Ebből pedig látszik az is, amire az előbb utaltam, nevezetesen, hogy itt semmi másról nincs szó, csak politikáról. A kormányoldal ugyanis át akarja venni a Magyar Rádió irányítását, ezért nem akarják megengedni, hogy a rendezett átadás-átvétel lefolyjon, illetve sikerüljön törvényes elnököt választani. Hogy ezt mire alapozom? Ha csak megnézzük az utóbbi időszak történéseit, kereskedelmi televíziók licencének meghosszabbítását vagy akár a közszolgálati televízió hírműsorait, azt látjuk, hogy ezekben a médiumokban direkt kormánypropaganda folyik. Az a tendencia, hogy minden felületet, amihez csak hozzá lehet férni, próbálják megszerezni.

– Mikor kerülhet pont a huzavona végére?

– Az ügynek ez a része rövid időn belül így vagy úgy eldől. Hollós János egyébként már tartott elnökségi ülést, amelyen az a Szijártó István is megjelent, akit a kormányoldal tulajdonosi megbízottnak szeretett volna kinevezni. És lenne még egy rövid megjegyzésem: azt, hogy Kondor Katalin megnevezheti utódját, június elején még Gellért Kis Gábor is úgy gondolta, aztán két hét alatt történhetett valami, mert gyökeresen megváltoztatta az álláspontját. Ennél sajnálatosabb azonban, hogy addig fajultak a viták, ameddig a közszolgálati rádióért folyó harcban semmiképpen sem szabadna elmenni. Miután például a nagykuratórium készített egy határozati javaslatot, Gellért Kis Gábor ezt nem engedte szavazásra bocsátani, mondván, ez törvénytelen lenne. Ez pedig egészen egyszerűen megengedhetetlen, a kuratóriumi elnöknek ehhez nem volt joga, ugyanis azt, hogy mi törvénytelen és mi nem, nem neki kell eldöntenie. Erre vannak a felügyeleti szervek, amelyek a jogszerűtlen döntéseket megsemmisíthetik.

– Ezzel kapcsolatban azt mondta Gellért Kiss Gábor, hogy a demokráciában általában a többség dönt, de ha a többség törvénytelen határozatot akar elfogadtatni, ahhoz ő elnökként nem asszisztálhat.

– Van egy olyan mondás, hogy akinek kalapács van a kezében, az mindenhol szöget lát. Ő úgy érezte, neki joga van eldönteni, hogy mi törvénytelen és mi nem, de szerintem ez az ellenőrző testület, az ügyészség vagy pedig a bíróság dolga.

– Gellért Kis Gábor azt mondta, ha Hollós nem adja át a feladatait a következő kuratóriumi elnökségi ülésig, akkor a testület nem utalja át az intézménynek járó pénzeket. Mit gondol erről a lépésről?

– A legújabbkori magyar demokrácia tizenöt esztendős történetében példátlan, hogy egy parlament által megválasztott tisztségviselő ily módon visszaéljen hatalmával és önkényes törvényértelmezésével zsaroljon egy közintézményt.

– Akár marad a posztján Hollós János, akár Szijártó István irányítja átmenetileg a rádiót, egy elnöknek nyilván több lehetőség van a kezében, mint egy ügyvezetőnek. Emiatt nem szenvedhet-e hátrányt az intézmény?

– Semmiképpen sem jó ez a helyzet. Ha megválasztunk egy elnököt, akkor egy szakmai programnak adunk bizalmat, de egy ügyvezető hosszú távra nyilván nem rendezkedhet be – ha akar, akkor sem készíthet több hónapra, több évre szóló terveket. Ezt csak az teheti meg, aki négy évre felhatalmazást kap arra, hogy vezessen egy médiumot. Emellett persze igaz, hogy a médiatörvény is leszűkíti az ügyvezető mozgásterét.

– Lát-e arra esélyt, hogy a jövő évi választások előtt sikerüljön elnököt választani?

– Nincs nagyon más lehetőségünk és más feladatunk sem, mint hogy mindent megtegyünk ezért. Bár az utóbbi időben némiképp elvesztettem a másik oldal demokrácia iránti elkötelezettségébe vetett hitemet, mégis bízom abban, hogy sikerül konszenzusra jutnunk akár már szeptemberben.

– Bár az elnökválasztás sem a Magyar Televízióban, sem a Duna Televízióban nem ment zökkenőmentesen, ennél a két médiumnál sokkal kevesebb konfliktus került nyilvánosságra a kuratórium jobb- és baloldali tagjai között, mint a Magyar Rádiónál. Ennek mi lehet az oka?

– Visszamehetnék három évet az időben, amikor a jelenlegi kormánypártok tagjai megjelentek a kuratóriumban. Amikor ugyanis 2001-ben megválasztottuk Kondor Katalint, ők nem vettek részt a közös munkában. Aztán 2002-ben betették a lábukat és azzal kezdték: elfogadják, hogy Kondor Katalin a Magyar Rádió elnöke, de megválasztásának körülményeit törvénytelennek tartják. Aztán egészen mostanáig állandó küzdelmet folytattak Katalinnal…

– Milyennek értékeli Kondor Katalin négyéves munkáját?

– A Magyar Rádióban annak ellenére is megmaradt a gazdasági biztonság, hogy a médiumnak időközben egymilliárd forinttal csökkent a bevétele – ennyivel lett kevesebb ugyanis a Danubius Rádió koncessziós díja. Emellett történt azért más is, például különböző technikai újdonságok kerültek bevezetésre. Pályázata minden pontját Kondor Katalin sem hajtotta végre száz százalékig, ezt pont a Demokratának adott interjújában ő is elmondta, összességében véve mégis nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy ez egy jó elnökség volt. Gazdasági stabilitás és modernizálás jellemezte a Magyar Rádiót, emellett a műsorok színvonala is emelkedett. Abban pedig, hogy bizonyos tervek nem valósultak meg, nagy része volt annak, hogy Kondor Katalin az elmúlt közel három évben állandó harcra kényszerült a kuratóriumi elnökség kormánypárti tagjaival.

– Úgy tűnik, a Magyar Televízió sokkal inkább lemaradt a kereskedelmi televíziókkal folyó harcban, mint a Magyar Rádió a kereskedelmi rádiókkal szemben. Mi lehet ennek a magyarázata?

– A Magyar Televízióval ugyan nem tisztem foglalkozni, de azt látom, hogy az elmúlt években morális, szakmai és gazdasági erózió ment ott végbe. Ami ennél sajnálatosabb, hogy úgy tűnik, a gazdasági stabilitás hiánya a politikai elfogulatlanságra is negatívan hatott. Hogy mi lehet a Magyar Rádió titka? Egy szóval: a hitelesség. És ha a Magyar Rádió a most folyó harcok miatt elveszíti a hitelét, akkor a hallgatottsága is jelentősen csökkenhet. Többek között emiatt is fontos, hogy minél hamarabb megoldódjon ez a helyzet.

– Mi várható a következő hónapokban?

– Augusztus 23-áig kell beadni az elnöki pályázatot, és a beérkezett jelentkezésekről vélhetően szeptember közepén döntünk majd. A mostani hangulat nem sok jót ígér. Bennem is jelentős indulatok vannak a másik oldallal kapcsolatban, pláne a kuratóriumi elnök eljárásai, ügyrendi trükközései, egészen hajmeresztő jogértelmezései kapcsán. Néha az az érzésem, tulajdonképpen nincs is miről beszélni, annyira távol állunk egymástól. De mindig igyekszem meggyőzi magamat arról, hogy ha én is úgy viselkedem, mint ő, és bezárkózom egy saját érveim által alkotott várba, átveszem az érzelmi alapú megnyilvánulásoktól átitatott attitűdöt, akkor soha nem lesz rádióelnök. Mégpedig az a legfontosabb, hogy ebben a kérdésben minél hamarabb sikerüljön megoldást találnunk. Afelől kétségem sincs, hogy Hollós János jól fogja ellátni a munkáját, de bármilyen jó is az ügyvezető, a Magyar Rádió elnök nélkül lefelé fog menni. Mert a médiapiacon óriási a verseny és egyetlen percre sem engedhető meg, hogy a közrádió mozdulatlan maradjon.

* * *

Hajdu is úgy tett, mint Kondor

Nem utalja át a Magyar Rádiónak a Műsorszolgáltatási Alapból járó összeget a kuratóriumi elnökség, amennyiben a grémium következő üléséig Hollós János nem adja át feladatait Szijártó Istvánnak, jelentette be Gellért Kis Gábor. A kuratórium szocialista elnöke azzal indokolta a havi 558 millió forint visszatartását, hogy törvénytelen vezetőnek nem adnak pénzt.

– Továbbra is meggyőződésem, hogy Hollós János – amellett, hogy alkalmatlan is a rádió vezetésére – jogtalanul került az ügyvezetői posztra – mondta lapunknak Gellért Kis Gábor, aki hozzátette, a pénz visszatartása véleménye szerint nem zsarolás, mert nem volt más lehetőség arra, hogy a szerinte törvénytelen helyzetet megszüntessék.

– A médiatörvény mellékleteként 1996. március 8-án született egy olyan országgyűlési határozat, amely szerint minden olyan ügyben, amellyel kapcsolatban a törvény nem rendelkezik, a kuratóriumi elnökség jogosult dönteni. Ez tipikusan ilyen eset, s mi Szijártó Istvánt neveztük ki tulajdonosi megbízottnak, nem Hollóst. Felvetésünkre, miszerint a szervezeti és működési szabályzat iránymutatása alapján viszont az igazgatásszervezeti alelnöknek, azaz Hollós Jánosnak kell az elnök helyébe lépnie, az MSZP-s médiapolitikus azt mondta, ez a rendelkezés csupán az elnök helyettesítésére és nem utódlására vonatkozik.

– Az is elhangzott Kondor Katalin részéről, hogy a részvénytársaságokról szóló törvény szerint ilyen esetekben az elnök dönt. De logikusan gondolkodva elképzelhető-e egy olyan jogszabály, amely azt írja, hogy a távozó elnök nevezheti meg az utódját? – tette fel a kérdést Gellért Kis, aki úgy véli, akkor sem képzelhető el, hogy Kondor Katalin döntsön utódlásáról, ha csak az új elnök megválasztásáig hivatalban lévő ügyvezetőt nevezte meg. Amint arról lapunk is beszámolt, a rádió civil szervezetek delegáltjaiból álló nagykuratórium múlt hétfőn készített egy határozati javaslatot, amely szerint Hollós Jánost tekintik ügyvezetőnek, s a kuratóriumi elnökség túlterjeszkedett hatáskörén, amikor Szijártó Istvánt nevezte ki tulajdonosi megbízottnak. A javaslatot azonban Gellért Kis Gábor nem bocsátotta szavazásra a testület elé.

– A nagykuratóriumnak nem volt joga ebben a kérdésben dönteni vagy állást foglalni, így ha szavazunk róla, törvénytelenséget követünk el – indokolta lapunknak döntését a kuratóriumi elnök, aki elismerte, hogy lépésével még MSZP-s társa, Agárdi Péter sem értett egyet.

– Vitán felül áll, hogy Kondor Katalin jobboldali rádiót csinált a közrádióból. Annak idején Hollós Jánossal együtt dugták Orbán Viktor orra alá a mikrofont, és elfogultság tekintetében talán csak romlana a helyzet, ha az alelnök lenne az ügyvezető a következő néhány hónapban. Én nem elfoglalni akarom a rádiót, csupán visszavezetni a közszolgálatiság mezsgyéjére – jelentette ki a Demokratának Gellért Kis Gábor. A célkeresztben lévő Hollós János szerint nem a rádió ügye, hogy nem sikerült elnököt választani.

– Nem mi tehetünk arról, hogy a közalapítvány kuratóriuma nem talált alkalmas személyt a vezetésre, ezért nem a rádiósokat kellene emiatt büntetni – nyilatkozta lapunknak az ügyvezető. – Ami pedig engem illet, Gellért Kis Gábor nem a munkáltatóm, így nem adhat nekem ultimátumot. Lemondanom nincs is miről, hiszen semmilyen új szerződésem nincs, továbbra is alelnök vagyok. Ebben a minőségemben a munkáltatóm megbízott egy feladattal, amit munkavállalóként kötelességem ellátni, s meg is teszek mindent, hogy az új elnök megválasztásáig rendben menjenek a dolgok – tette hozzá Hollós János.

Kondor Katalint megelőzően Hajdu István volt a Magyar Rádió elnöke. Miután mandátuma lejárt, a kuratórium – csakúgy, mint most – nem tudott rögtön elnököt választani. Hajdu István pedig, Kondor Katalinhoz hasonlóan, ügyvezetőt bízott meg.

– Az a helyzet annyiban más volt, hogy a médiatörvény 1996-os hatályba lépése, illetve a közmédiumokat működtető részvénytársaságok megalakulása után akkor fordult elő először, hogy valamelyik közszolgálati médiumnál nem volt elnök – mondta a Demokratának Hajdu István. – Próbáltuk értelmezni a helyzetet, és arra jutottunk, hogy ez ugyanaz a szituáció, mint amikor az elnök tartósan távol van, éppen ezért a médium vezetőjének kell megbíznia valakit, aki a napi teendőket intézi. Így is történt, írtam egy megbízást Juhász Judit alelnöknek, hogy lássa el az ügyvezetői feladatokat, s rögzítettük, hogy amíg helyettesít, nem hozhat hosszú távra kiható határozatokat és személyi döntéseket. Hajdu István hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet kapcsán nem kíván állást foglalni, ugyanakkor megjegyezte, döntésének jogosságát akkoriban senki sem vitatta…