Hirdetés

Kifejtette: a járvány előtt a magyar gazdaság rekordokat ért el, ám a koronavírus-járvány okozta válság – bár nem tudta ledönteni a lábáról – adott „egy nagy gyomrost” a gazdaságnak, és megindult a védekezés korszaka.

A miniszterelnök mérleget vont a már lezárult gazdaságvédelmi akciótervről, amely – mondta – elérte a célját, a munkahelyek megtartását, 2020. decemberben ugyanis már ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, 2019 decemberében. A foglalkoztatottak száma újra elérte a 4,5 milliót – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.

A gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között ismertette a kormányfő a hitelmoratórium bevezetését – amellyel 3000 milliárd forint maradt a családok és a vállalkozók zsebében -, valamint a bértámogatásokat a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál. Elmondta, hogy ezek esetében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót, továbbá beruházási támogatást adtak 1434 magyarországi vállalkozásnak, ami 280 ezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá.

Úgy fogalmazott: a kormány elhárította azt a kísértést, hogy a válság idején visszatérjen a segély alapú gazdaságra.

A miniszterelnök előadásában stabilnak nevezte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások rendszerét.

Míg a nyugat-európai válságkezelés időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból áll – ami sok száz ember életét is követelheti -, addig a magyar rendszer a nyári nemzeti konzultációnak megfelelően a közösen kialakított korlátozásokra épül november óta – mondta a kormányfő.

Jelezte, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt – online formában – a nyitás kérdéseiről.

„A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot” – jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, „nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret”.

Korábban írtuk

Közölte: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor „döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét”. „Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat” – fogalmazott.

A gazdaság-újraindítási akciótervről elmondta, három ütemben valósul meg: az első ütem január 1-jétől április 1-jéig, a második április 1-jétől július 1-jéig, a harmadik ütem pedig július elejétől októberig tart majd.

A már megindított lépések között említette a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújításokhoz biztosított 6 millió forintos kedvezményes hitelt – amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás -, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a 25 év alatti fiatalok 2022-től bevezetendő szja-mentességét. Az új lakások építésével kapcsolatban megjegyezte: a cél évi 40 ezer lakás megépítése.

A gazdaság-újraindítási terv második, áprilistól induló üteméről kifejtette: a középpontban a felsőoktatás áll majd, Varga Mihály pénzügyminiszter 1500 milliárd forintos fejlesztést irányzott elő. A miniszterelnök ugyanakkor reméli, ez akár 2000 milliárd forint is lehet majd. Hozzátette: április 1-jéig „az átalakulni akaró egyetemek” át tudják magukat alakítani.

A harmadik ütem, a nagy fejlesztések időszaka júliusban indul, és alapvetően a zöldenergiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására építenek majd – ismertette a miniszterelnök.

Hozzátette: bizonyos kérdésekben – a család hagyományos értékeit és a migrációt illetően – Magyarország erős ellenlábasa lesz Brüsszelnek, bizonyos témákban – például a zöldgazdaságban és a digitalizációban – viszont a legerősebb szövetségese.

A beruházási ráta magas szinten tartása alapozza meg a következő évek növekedését – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó című fórumán.

Hozzátette: a járvány idején a magyar gazdaságvédelem elsősorban a beruházási ráta magas szinten tartására koncentrált, arra, hogy magas maradjon a nemzetgazdasági és az állami beruházások aránya is. Ez adta az elmúlt években a gazdasági növekedés jelentős lendületét. Jól látható, hogy 2020 első három negyedévében a nemzetgazdasági beruházásokban európai összevetésben a második helyen, míg az állami beruházások arányát tekintve az első helyen volt a magyar gazdaság – mondta.

Kijelentette: ebben van jelentős előnye az országnak, és ez alapozza meg a következő évek növekedését.

Varga Mihály szerint az idei második negyedév lesz a fordulópont, amikor már kétszámjegyű lesz a gazdasági növekedés.

Az újraindítási terv fontos lépésének nevezte továbbá a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia első pályázatainak elindítását.

Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány versenyt fut külföldi beruházások idehozataláért robosztus beruházásösztönzési programjával.

Megemlítette továbbá, hogy Magyarország meg akarja őrizni jelentős regionális pozícióját a hagyományosról az elektromos autókra való átállásban.

Kitért emellett arra: várakozása szerint a 2020-as magyar gazdasági visszaesés közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 6-hoz.

Előadásában végül szólt a hazai gazdaságban a magyar tulajdoni arány alakulásáról: az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bolti kiskereskedelmi ágazatban nem sikerült áttörést elérni. „Fejtörést okoz mindannyiunknak (…), hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a jövőben 50 százaléknál magasabb magyar tulajdoni arányt szeretnének látni az információ és kommunikáció szektorában, az építőanyag-iparban és a vasútijármű-gyártásban is.

Magyarország az Európai Unió egyik legjobban teljesítő gazdasága, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt egyes ágazatai sérülékennyé váltak, a bajba került iparágak, az érintett vállalkozások megsegítése továbbra is szükséges – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön az MKIK Gazdasági évnyitó 2021. évi online fórumán.

A kamara elnöke a makrogazdasági veszélyek közül egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy növekszik a nem teljesítő hitelek aránya, lánctartozások alakulnak ki, csődhullámok lehetnek, a munkanélküliség és a munkaerőhiány egyszerre lehet jelen, a keresetek növekedése lassulhat az infláció növekedése mellett, és a vállalkozások digitális fejlettsége gyenge, alacsony az innovációs hajlandósága, az exportpiac alakulása a nemzetközi piacok helyreállásától függ.

Azzal számolnak, ha a vírusválság nyár végére véget ér, akkor még ebben az évben szép eredményeket lehet elérni – fogalmazott Parragh László.

Az MKIK elnöke kitért arra is, hogy a kamara és a Fidesz 2010-ben megállapodott a gazdaság rendbetételéről, mindkét oldal tartotta a szavát, ezért az együttműködés alapján jelentős eredményeket tudtak elérni.

Az elnök szerint a megállapodás megújítása időszerűvé vált, ezért javasolják annak átgondolását. A megállapodásban a világ elvárásait is figyelembe véve koncentrálni kell a digitalizációra, a zöld- és a fenntartható gazdaság megteremtésére, folytatni kell a hazai tulajdonú vállalkozások erősítését, főleg azokban az ágazatokban, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságúak, ilyen például az élelmiszeripar, az építőipar, a járműipar, a védelmi és űripar – fogalmazott a kamara elnöke.

Parragh László felidézte a kamara szerepét a válságkezelésben, vállalkozói véleményeket, javaslatokat tették a kormánynak. A kormányzati intézkedésekben sok helyen visszaköszönt a kamarai javaslat, például a munkahelyi programokban, az érintett kiemelt ágazatok támogatásában, a cégek finanszírozásában a kamara rendszerének szerepvállalásában.

Kiemelte: a Széchenyi Kártya Program 18 éve létezik, erős a vele szembeni vállalkozói bizalom, ezért a programot folytatni kell, hiszen az elmúlt 18 évben 450 ezer vállalkozáshoz jutottak el hitellel, tavaly 26 ezer hitelügyletet kötöttek 600 milliárd forint értékben.

Hozzátette, szerencsésnek tartanának egy olyan hitelt is a programban, amelyet az egészen kicsi vállalkozók is megkaphatnák gyorsított eljárásban.

Az MKIK elnöke szólt arról is, hogy a kamara szerepe jelentős a szakképzésben, és szerinte az iskolarendszert, a tananyagot a gazdaság, a munkaerőpiaciigényeknek megfelelően folyamatosan fejleszteni kell.

Parragh László hangsúlyozta, továbbra is széleskörű összefogásra van szükség a problémák áthidalására, elkerülhetetlen a bajban lévő ágazatok közvetlen megsegítése, a bürokratikus terhek mérséklése, a növekedésbarát adórendszer finomhangolása, a kutatás- és innovációs tevékenység támogatása, a digitalizáció segítése.

A gazdaság újraindításához gyors intézkedéseket kell hozni, a forrásokat pedig célzottan kell felhasználni – javasolta a kamara elnöke.