Fotó: MTI Fotó: Balázs Attila
Az Összefogás Párt elnökét 2018-ban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért a párt a 2014-es választásokon nem tartotta be a számviteli előírásokat
Hirdetés

A kamu-, más néven bizniszpártok története a választási törvény 2012-es módosításáig nyúlik vissza. Ennek célja a pluralizmus elősegítése volt, vagyis hogy a lehető legtöbb politikai erő kapjon esélyt a megmérettetésre. A névre szóló kopogtatócédula rendszerét eltörölték, és mindenki egyéni képviselőjelöltté válhatott, aki legalább ötszáz, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott szelvényt össze tudott gyűjteni. A jelöltek fejenként egymillió forint kampánytámogatásra váltak jogosulttá, amelyet az illetőnek, ha választókerületében nem szerezte meg a voksok két százalékát, vissza kellett fizetnie az államnak. Párt akkor állíthatott országos listát, ha legalább kilenc megyében és Budapesten legalább 27 egyéni választókerületben indított önálló jelöltet. Így a pártok huszonhét jelölttel 149,25 millió, de százhat egyéni jelölttel akár 597 millió forint kampánytámogatást is kaphattak. A pénz sokakat megigézett, és már a 2014-es választások során is akadtak, akik visszaéltek a rendszerrel, 2018-ra pedig a csalások üzemszerűvé váltak.

Harc a bizniszpártok ellen

A 2014-es választások után az államnak közel hárommilliárd forintot kellett behajtania a pártoktól, ez az összeg a választás során kiszabott, de a pártok által be nem fizetett bírságokból, azaz a kampánypénzek helytelen felhasználásából, illetve a visszatérítendő kampánytámogatásokból állt össze. A NAV behajtási eljárása azonban az érintett politikai „erők” és képviselőjelöltek többségénél nem vezetett eredményre, mivel ezeknek jellemzően nem volt vagyonuk, sőt még bejelentett bankszámlaszámuk sem.

A kamupártok visszaszorítása érdekében 2017-ben és 2018-ban is lezajlottak jogalkotási folyamatok. Ezek során a szavazatok egy százalékának megszerzésére képtelen pártok vezető tisztségviselőit teljes vagyonukkal tették felelőssé a kampánypénzekért. Majd kibővítették a büntethető személyek körét: a pártok vezető tisztségviselői mellett már az egyéni és listás jelöltek is saját vagyonukkal felelnek a kampánytámogatásért.

Mindez azonban nem szegte kedvét az aranyásóknak: a 2018-as országgyűlési választásokon rekordmennyiségű, összesen 23 formáció állított országos listát. Az asztalterítőnyi méretű szavazólapokon olyan nevek szerepeltek, mint a Kell az Összefogás Párt, a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja, vagy az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt. Ezek többségéről a választópolgár jószerivel még sosem hallott, vagy csak 2014-ben. Többüknek sem honlapja, de még Facebook-oldala sem volt.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

Emlékezetes médiaesemény volt 2018-ban az országos listát állító, így minimum 149 millió forint kampánytámogatásra jogosult Szegény Emberek Magyarországért Párt (SZEM) köztelevíziós bemutatkozása, amire az elnök betegségére hivatkozva Horváth Gábor szombathelyi képviselőjelölt vállalkozott. A programpontok ismertetése nem ment zökkenőmentesen: a láthatóan felkészületlen és zavarban levő képviselő az olyan kérdésekre, miszerint van-e kidolgozott javaslatuk a honvédelemre, úgy fogalmazott, hogy ezzel még nem foglalkoztak, a határvédelem kapcsán pedig nemes egyszerűséggel azt válaszolta, hogy a témában nem nyilatkozik. Szürreális felvetése volt továbbá, hogy a parlamentben „ne csak jogászok, ügyvédek üljenek”, hanem képviseltethesse magát a „munkásember is”, „beülhessen a kőműves vagy a szakács is”. A 2014-ben alakult párt mindössze 358 követővel rendelkező Facebook-oldala egyébként utoljára egy éve frissült, honlapja nincsen, valós politikai tevékenységét azóta is homály fedi.

A vírustagadó aktivistaként is híressé vált Gődény György pártja, a Közös Nevező ellen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával folyik eljárás

Ismerős arcok

A 2018-as választások során nyomozati anyagból kiderült, hogy több megélhetési párt szakmányban másolta a kampány kezdetén az induláshoz szükséges aláírásokat. A legarcpirítóbb csalás a Hajrá Magyarország! Párthoz köthető, az ajánlóívein ugyanis Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének neve is felbukkant, noha Péterfalvi nem adta ajánlását a pártnak. Kiderült az is, hogy voltak olyan személyek, akiknek az adatait több mint tíz párt másolta le úgy, hogy egyébként senkinek sem írtak alá.

A 2018-as választások után végképp bebizonyosodott, hogy ha nincs képviselők nevén az állami támogatás mértékével megegyező vagyon, a kiutalt pénz egész egyszerűen behajthatatlan, miután gyakran nem létező, be nem jegyzett vagy időközben megszűnő cégekhez vándorolt. Bár a behajtási eljárások többnyire eredménytelenül zárultak le, mégis volt, aki horogra akadt. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával folyik büntetőeljárás például a Közös Nevező ellen, amely párt elnöke Gődény György volt, aki utóbb a koronavírus-járvány kapcsán készített áltudományos propagandavideóival vált ismertté, majd tüntetést is szervezett a korlátozó intézkedések ellen. A 2018-as országgyűlési választásokon pártja a listás szavazatoknak mindössze 0,07 százalékát szerezte meg, így közel 153 millió forint kampánytámogatást kellett volna visszafizetnie az államkincstárnak.

Tavaly a Kecskeméti Járási Ügyészség bűnszervezetben elkövetett tiltott adatszerzés miatt vádat emelt a korábban korrupció miatt hat év börtönre ítélt volt szocialista politikus, Zuschlag János és hét bűntársa ellen. Zuschlagék 2017 ősze és 2018 januárja között egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisaiból jogellenesen jutottak hozzá a cég ügyfeleinek személyes adataihoz, hogy tényleges kampány helyett így gyűjtsenek ajánlásokat a parlamenti képviselőválasztásra a költségvetési támogatások megszerzése céljából.

A 2014-es kamupártos ügyek sem végződtek minden esetben eredménytelenül. A voksok fél százalékát megszerző Seres Mária Szövetségesei (SMS) listavezetője, Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen idén júliusban emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. A vádirat szerint a házaspár a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csalt el.

Ellenzéki listák

A törvényjavaslat természetesen nem aratott osztatlan sikert az ellenzéki pártoknál. Míg korábban egyetértés volt abban, hogy minden lehetséges módon meg kell gátolni az államkasszát fosztogató és a demokratikus választási rendszerrel visszaélő kamupártok indulását, most mégis az ellenzék ellehetetlenítése miatt aggódnak.

A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös nyilatkozatban kelt ki a módosítással kapcsolatban: „Orbán kétségbeesett lépéseinek sorába illeszkedik az is, hogy – tökéletesen demokráciaellenes módon – egyeztetés nélkül, másfél évvel az országgyűlési választások előtt benyújtotta a választási törvény módosítását szolgáló javaslatot” – írták. Az ellenzék szerint tehát a valódi és egyetlen cél, hogy az ellenzéki pártok véletlenül se alkossanak közös listát, miközben a választási törvény tervezett módosítása éppen hogy a közös ellenzéki lista létrejöttére ösztönzi a baloldali pártokat.

Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón elmondta: a rendkívüli jogrend ellenére továbbra is folytatódik a törvényalkotás, a választójogi törvénnyel kapcsolatban pedig felhívta rá a figyelmet, hogy 2022-es választások előtt 2021. január 1-jéig lehet csak módosítani.

A törvénymódosítás azért is fontos, mert az anyagi veszteségek mellett nagy mértékű demokratikus károkat okoznak a kamupártok: becsapják a szavazóikat, és az állampolgárok politikai rendszerbe és pártokba vetett bizalmát is aláássák.