Kapisztrán János, Isten seregének kapitánya
A történelem rövidebb időszakokat leszámítva sorozatos háborúkból, kisebb csatározásokból áll, legtöbbször hódítási céllal. A Magyarország területén vívott nándorfehérvári csata eldöntötte Európa jövőjét. 1456. július 22-én Hunyadi János zsenialitása és Kapisztrán Szent János hite 65 évre elvette a törökök kedvét a további támadásoktól.
Voltak történelmi események, amelyek földrészek fejlődését állították új irányba. A törökök a XV. században óriási sereggel és sorozatos sikerekkel törtek előre, hogy meghódítsák egész Európát. A „hódítónak” is keresztelt, mindössze 21 évesen trónra került II. Mehmed Bizánc és Szerbia gyors leigázása után 1456-ban látta idejét, hogy Európa kulcsa, Nándorfehérvár ellen vonuljon. A 70 ezres sereget rendkívül erős tüzérségi támogatás is segítette.
A magyar testvérré fogadott Kapisztrán János neves hitszónok vonzotta az önkénteseket a keresztesek lobogója alá. A budai Vár templomában 1456 februárjában vette át a keresztet, amit Callixtus pápa küldött neki a keresztes háború meghirdetéséhez. A korabeli források szerint anyanyelvén prédikált, hiszen szülőhelye egy Aquila közelében lévő apró település, Capistrano volt. Mégis, lelkesültsége, bátorsága, hadvezéri stílusa átütött szónoklatain, és mindenki megértette.
Kapisztrán János eredetileg nem harci hőstettekre készült. Szónoki tehetsége már ifjú korában kiderült, szülei ezért a Perugiai Egyetem jogi karára küldték tanulni. Diplomája megszerzése után a legfelsőbb bíróság elnöke lett, sőt, még Perugia kormányzója is. Ezek után történt a változás az életében, aminek következtében elhatározta, hogy Krisztus seregét fogja szolgálni. Látomásában megjelent Szent Ferenc, és saját bevallása szerint a haja tonzúraszerűen kihullott. Ekkor lépett be a ferences rendbe, hogy ezután vándorprédikátorként járja Európát.
A megszállott franciskánus szerzetes már 70. évében járt a nándorfehérvári ütközet idején, ami abban az időben valóságos aggastyánkornak számított. Serege élén Kapisztrán János fegyvert nem viselt, kezében botot tartott, rávésve Jézus neve, és katonáit folyamatosan lelkesítve tört előre.
A törökök támadása ellenében 25-30 ezer főből álló magyar sereg készült a végső megmérettetésre.
Az egyesült magyar hadak Hunyadi János vezetésével szálltak harcba. A csata 1456. július 22-én kezdődött, és a siker hullámzott a hadak között. A félnapos küzdelemben a törökök háromszor törtek be a külső várba, de a védők nagy nehézségek árán mindannyiszor visszaverték őket. A harmadik, éjféli összecsapásban nagy szerepe volt Kapisztrán kereszteseinek is. Másnap pedig szintén keresztesei kezdeményezték azt a nyílt színi harcot a török tábornál, amelynek végén a várból kivonuló Hunyadival satuba zárták és felmorzsolták a meglepett török fősereget. Még napjainkban is vita folyik arról, hogy Kapisztrán János nélkül megszülethetett volna-e a hazai hadtörténet legnagyobb katonai sikere. Maga Hunyadi János sem hitt a győzelemben, többször megpróbálta visszahívni Kapisztránt, de az nem engedelmeskedett a hadvezérnek.
Mindkét nándorfehérvári hős hamar elhunyt a győzelem után. Hunyadi a zimonyi táborban kitört pestisjárványban, 1456. augusztus 11-én. Gyulafehérvárott helyezték nyugalomra. Kapisztránt 1456. október 23-án érte a halál, az újlaki (ma Ilok) ferences kolostorban pihen. Sírjánál számos csodás gyógyulás történt, 1690-ben szentté avatták.