– Augusztus elsejétől már a kishatárátlépő sem érvényes az ukrán-magyar határon. Hogyan érinti ez Önöket?

– A kishatárátlépő olcsóbb útiokmány volt, mint az útlevél, így mintegy demokratizálta a határátlépés lehetőségét. Az útlevelek kiállításánál komoly problémát okoz a közvélekedés szerint mesterségesen létrehozott formanyomtatvány-hiány. Így a hivatalosan két kisnyugdíjnyi ár többszöröséért lehet ténylegesen útlevélhez jutni, hónapokig tartó várakozás után. A kishatár megnyitása optimizmussal töltötte el a helyi magyarságot, hiszen a vasfüggöny tényleges megszűnését jelentette a kárpátaljaiak és az anyaország között. A könnyített határátlépés megszüntetése – miközben a magyarországi média az EU-csatlakozás kapcsán folyamatosan a határok megszűnéséről harsog – aggodalommal tölti el a magyarokat, kiknek döntő többsége a határ közvetlen közelében él, és ezer szállal kötődik Magyarországhoz. Ezen szálak durva elmetszése jövőjüket, fennmaradásukat teszi bizonytalanná.

– A november elsejétől életbe lépő vízumkényszer a kárpátaljai magyarság teljes elszakadásához vezethet. Látnak-e esélyt – lengyel-ukrán mintára – kedvező megállapodás megkötésére?

– A korábbi háttérbeszélgetések alkalmával azt tapasztaltam, hogy a magyar külügyérek drukkolnak a tervezett ukrán-lengyel vízummegállapodás kudarcáért. Ennek az az oka, hogy a megállapodás hiteltelenné teszi a külügyi tárcának a határon túli magyarok érdekeivel szemben hozott döntéseit, és az ezek mellett való érvelés központi elemét, vagyis hogy Brüsszel nem hagy semmilyen mozgásteret. A megállapodás megkötése után remélhetőleg a mi ügyünkben is történik előrelépés. Azonban meg kell jegyezzük, hogy velünk semmifajta egyeztetés nem folyik, s a magyar kormányzat konkrét terveiről sincs tudomásunk. Ukrán forrásokból olyan értesüléseink vannak, hogy az ukránok a lengyelekkel azonos szerződést akarnak. Ezt az elképzelést a magyar kormányzat nem támogatja, és ez a kárpátaljai magyarság számára fölöttébb furcsa és bántó.

– Ha a délvidéki magyarok megkapnák a kettős állampolgárságot – ami egyelőre kilátástalannak tűnik -, milyen lépéseket kívánnak tenni?

– Az ukrán alkotmány kizárja a kettős állampolgárság lehetőségét, a gyakorlatban azonban az ukrán hatóságok orosz és izraeli viszonylatban szemet hunynak e jelenség felett. A magyar relációhoz, legalábbis rövid távon, nem lehet ilyen jóindulatú elnézésre számítani. Ez volt az egyik oka, amiért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdettől fogva a státustörvényt forszírozta az egyszerűbb, kézenfekvőbb és népszerűbb kettős állampolgárság variánsához képest. A délvidékieknek sok sikert, szerencsét, kitartást kívánunk elképzeléseik keresztülviteléhez.

– Mi a véleménye a jelenlegi hivatalos magyar álláspontról?

– A magyar álláspont elutasítóan bizonytalankodó. Analóg a státustörvénnyel kapcsolatban megjelenő alaphozzáállással. Ennek lényege, hogy akár látványos gesztusokkal is demonstrálják az elszakított területek magyar közösségei iránti érzéketlenségüket, amennyiben kívülről nyomást gyakorolnak rájuk.

(ettevy)